Marosi Katalin: amerikai versenyekre indulnak

Hétfő óta Kuala Lumpurban kellene játszania a Marosi Katalin, Darija Jurak párosnak, ám miután Dubaiban a második fordulóban kiestek, lemondták a tornát. Annak érdekében, hogy szerdán fizikálisan és mentálisan megerősödve induljanak el az Egyesült Államokba, az ottani három női tenisz WTA Premier tornára. Így lesz idejük az időeltolódás miatti átállásra, hiszen március 4-én Indian Wellsben elkezdődik az első, március 18-án Miamiban a második, s végül április elsején Charlestonban a harmadik versenyük. Az utazás előtt beszélgettünk Marosi Katalinnal.

Marosi Katalin (balra) és Darij Jurak szerdán utazik el Indian Wellsbe (Fotó: Cserny Csaba)

- Három versenyen vett részt legutóbb, előbb a nemzeti válogatottal a Fed-kupán, majd párjával, Darija Jurakkal  Dohában és Dubaiban. Miként összegzi az eredményeket?

- A Fed-kupán az ötödik hellyel az elvárásokat teljesítette a válogatottunk - vágott bele az értékelésbe Kata. -  Lehetett volna esélyünk az angolok elleni győzelemre, de sajnos Arn Gréta szett előnyből elveszítette a mérkőzését. Pedig akkor érdekes lett volna egy mindent eldöntő páros csatát vívni ellenük, az egy-egyes állásnál. Úgy gondolom, hogy a páros a mi javunkra dőlt volna el, mert ebben jobb játékosaink vannak, mint az angoloknak. De ezzel együtt a szövetség által kitűzött célt teljesítettük, mindenki kihozta magából azt a teljesítményt, ami benne van. Izraelből Katarba utaztunk, Dohába, ahol az első kanyarban Darijával viszonylag jó sorsolást kaptunk, amit ki is használtunk, simán nyertük az első meccset. Viszont a másodikat szinte már a zsebünkben éreztük, de a győzelem az utolsó pillanatban kicsúszott a kezünkből, pedig volt pár meccslabdánk. Az együtt töltött karrierünk során, Darijával ez volt a legfájdalmasabb vereségünk.

Több volt bennünk, éreztük, hogy a harmadik körben is nyerhetünk, s azzal sokkal előrébb léptünk volna a világranglistán. Amely már garantáltan kiemelést jelent az összes Grand Slam tornán. Amióta elkezdődött a szezon, érezzük, hogy egyszer összejön a kiugró siker, hiszen a rangsornak köszönhetően ott lehetünk az összes nagy versenyen, lényegében csak az élvonalbeli párosokkal játszunk. Így az idén már kétszer is összecsaptunk a világelső Errani, Vinci duóval, és határozottan érezzük, hogy nem olyan nagy a különbség. Lehet, ha nyolcszor játszunk egymás ellen, most még hatszor ők nyernének, de lehet, hogy annyiszor már nem. Benne van a pakliban, hogy egyszer a mi javunkra dől el a mérkőzés. De az egyik legjobb páros, az összeszokott Grönefeld, Peschke egység ellen is éreztük, hogy a játéktudásban nem maradunk el az élvonaltól. Csak egy-két minimális tényező, egy-két pont az, amin múlik, hogy a miénk-e a mérkőzés, vagy sem. Tudjuk, érezzük, hogy valamelyik tornán csak összejön a siker, s ha igen, nagyot lendítene az önbizalmunkon és a rangsorunkon is.

Cserny Csaba (balra) és Marosi Kata Dubaiban, a WTA tornán. Csaba Amerikát most kihagyja, itthon szurkol társának (Fotó: Darij Jurak)

- Dubaiban két emlékezetes momentumuk volt. Az egyik: végre sikerült győzniük a rövidítésben, a másik: miután a második fordulóban kikaptak, eléggé elszontyolódott. Fizikai, vagy mentális oka volt ennek?

- Főleg mentális okok miatt. Úgy gondolom, hogy Dubaiban mindkettőnkben bennünk volt a dohai vereség. Az első meccset még sikerült kiküzdenünk, bár igazából azt is úgy hoztuk vissza a sírból, hiszen a rövidítésben az ellenfelünk már 7-3-ra vezetett, s onnan fordítottunk. Az megviselt mindkettőnket, s próbáltuk túltenni magunkat rajta, de visszatérő lelki nyomás volt rajtunk. Végül ez is közrejátszott abban, hogy lemondjuk Kuala Lumpurt. Átgondoltuk, nagyon fárasztó lett volna fizikailag, s onnan szinte beestünk volna Indian Wellsbe, amennyiben a malajziai tornán bejutunk a döntőbe. Lehet, hogy a ranglista miatt megérte volna, de ennek az első amerikai torna lett volna az áldozata.

- Szerdán irány Amerika, a három nagyon rangos és erős WTA torna.

- Mindhárom a dohai és a dubai versenyhez hasonlítható, az erősségüket illetően, nagyjából olyan kaliberűek lesznek. Azok, akiknek fontos a páros, szinte mind elindulnak. Így aztán már az első fordulóban előfordulhat, hogy gyengébb, vagy erősebb riválist kapunk. Bár ezeken az első négy páros kiemelt, közülük az első kanyarban nem kapunk ellenfelet.

- A másfél nap elegendő volt a pihenésre, a feltöltődésre?

- Ha másfél napra is, de nagyon jó hazatérni Fehérvárra. Hosszú a szezon, verseny verseny hátán, így legközelebb csak április közepén jövök majd haza. Akkor lesz két hetem pihenésre és felkészülésre a következő versenyekre. De ez is csak azért, mert a tervezett barcelonai tornát törölték. Aztán nyártól egészen októberig következnek a salakpályás tornák, hétről hétre a versenyek.

- Egy személyes kérdés, ha nem veszi tolakodásnak: végleges a döntése, miszerint év végén befejezi a versenyzői pályafutását?

- Soha nem tudhatom, hogy mi történik év közben, amely megváltoztatná a döntésemet. Igen, úgy érzem, hogy ez az utolsó évem. Ha sikerül, az fantasztikus lenne, mert valóban nagyon jó érzéssel, a csúcson hagynám abba a pályafutásomat. Ha kevésbé lesz jó, akkor sem leszek elkeseredve, mert úgy érzem, ez az év, 2013 már eddig is bónuszt jelent nekem. Már eleve úgy indultam neki az évnek, hogy nem is volt biztos, így kezdtem el.

- Az ok ugye, a gyermekvállalás?

- Ez így igaz, már nagyon régóta készen állunk, és nagyon szeretnénk a párommal, lelki támaszommal, Cserny Csabával, aki ha csak teheti, ott van velem a külföldi tornákon, s ez nagyon nagy segítséget jelent nekem, hiszen ráadásul kiváló  sportmasszőr is. Igen, ahogy befejezem a pályafutásomat, a gyermekvállalás lesz a következő célom.