Paulo Sousa jól érzi magát Firenzében, de a Vidire is figyel

Az udinei Dacia Aréna környékén alig lehet parkolóhelyet találni a rangadó előtt egy órával. Pedig hétközi derbin fogadta az Udinese a bajnokságot hasonlóan kezdő Fiorentinát. Az év elején átadott vadonatúj, impozáns Stadio Friuli lelátóin mintegy 17 ezer olasz futballbarát énekel, tapsol, miközben a pályán zajló összecsapás minden percében lüktet a játék, nincs üresjárat. Az első tíz percben még a kispadon ülve szemléli az eseményeket a Fiorentina vezetőedzője, Paulo Sousa, majd az oldalvonal mentén kíséri csapata támadásait, hevesen integet és mutogat a helyezkedés pontjaira akkor, amikor az Udinese lendül offenzívába. Együtt él a játékkal. Azonban nem ragadja el a hév. Éppen olyan rezzenéstelen arckifejezéssel ünnepli a Fiorentina egyenlítő gólját, mint ahogy tudomásul veszi, amikor a hazaiak szereznek vezetést. Csapata kétszer is talpra áll. A hajrában segítőivel fejüket összedugva ötletelnek a győztes taktikán, de végül egy ponttal távoznak Udinéből. Sousa még az ellenfél minden játékosával is kezet fog, majd a sajtótájékoztató előtt széles mosollyal és öleléssel köszönti az Udinese edzőjét, Giuseppe Iachinit. No és persze kihasználja azt a néhány percet, melyet sajtósai engednek neki, s készségesen válaszol a Fehérvárról érkezőknek.

Fotó: Ferencz Balázs

- Ahogy anno játékosként, edzőként is igyekeztem tudatosan építeni a karrieremet. A Videotonnál szép sikereket értünk el a nemzetközi porondon, eljutottunk az Európa-liga csoportkörébe, a Maccabi Tel-Aviv együttesével bajnok lettem és szintén eredményesek voltunk a nemzetközi porondon. A Basellel még inkább, bejutottunk a BL egyenes kieséses szakaszába és bajnokságot nyertünk. Aztán jött a Fiorentina hívása, amire nem mondhattam nemet. Az olasz bajnokság élcsapata engem akart edzőnek, ráadasul egy világhírű egyesület keresett. Tetszett a projekt, amit a vezetők felvázoltak. A tavalyi szezonban az ősszel vezettük is a tabellát, végül az 5. helyen végeztünk. Újra kiléptünk a nemzetközi porondra, idén ott vagyunk az EL csoportkörében.

- Lehet, hogy egy év múlva a Milan kispadján látjuk?

- Nem tudom. Jól érzem magam Firenzében, a varos gyönyörű, a klub patinás. Jó döntés volt, hogy Serie A-s klubhoz szerződtem. Ugyanis, bár nem vagyok kezdő, eredményeim is vannak, tisztában vagyok vele, edzőként még sokat kell tanulnom. Főként taktikailag, erre pedig az olasz bajnokság a legjobb iskola, a világ egyik legerősebb bajnoksága. Kiválóan éreztem magam Fehérváron, Izraelben és Svájcban is, de a Serie A küzdelmeivel egyik pontvadászat sem volt mérhető.

- Figyeli a Videoton szereplését?

- Igen, tudom, hogy a nyáron új edzőt szerződtettek. Az Európa-ligában nem sikerült beverekedniük magukat a csoportkörbe és nem kezdték jól a bajnokságot, ám az utóbbi időszakban eredményesek és egyre jobban futballoznak. Drukkolok nekik, de ez igaz a többi, korábbi állomáshelyemre is, figyelem egykori csapataim szereplését.

- Honfitársai a nyáron megnyerték az Európa-bajnokságot. Számított rá?

- Tudtam, hogy jó csapatunk van, de voltak nálunk erősebb együttesek is. Azonban ők nem jutottak el a fináléig. A portugálok, ha helyenként szerencsével is, de elverekedték magukat a döntőig. Ott kimondottan jól játszottak, megérdemeltük a győzelmet, ami érthetően nagy büszkeség a hazámnak - mondta Sousa, majd buszra szállt.