Várnai Richárd erős embernek született

A 24 éves Várnai Richárd Sárosdon él, és eredendően lótenyésztő a szakmája, de ma már inkább csak a hobbija. Most nem ebben a minőségében beszélgettem vele. 2011 óta ugyanis egészen más köti le az idejét és az energiáját: ebben az évben volt az első amatőr erősember-versenye egy sárosdi falunapon, amit rögtön egy balatoni tehetségkutató követett, ahol második helyezést ért el. Ma már persze számos megmérettetés van a háta mögött, kamionhúzásban pedig egyéni bajnok is volt már. A kezdetekről így mesél:

– A versenyzés előtt szikár, 80–90 kilós gyerek voltam, akkor még lovas sportokat űztem. Ma már kicsit nagyobb a tömegem, 160 kiló vagyok jelenleg. Ezzel már annyira nem kellemes lovagolni – kezdi a sárosdi erős ember, aki jelenleg mentorával, Darázs Ádámmal heti hétszer edz. Ricsi szavaival élve az erősember-versenyek előtt is volt már alap „paraszt-ereje." Két évig dolgozott lovászként, aztán favágó lett az erdőben. A mentorával, versenytársával tehát jó alapokra kezdtek építkezni.

Várnai Richárd a kényszerpihenő után, hamarosan újra versenyezhet. Fotó: Facebook

Ricsi nem csupán a magyar élvonalba robbant be, már nemzetközi szinten, a világ legjobb erős emberei között is bontogatja a szárnyait: legutóbb Ukrajnában volt páros versenyen.

– A cipelős számok fekszenek nekem leginkább: lengősúly, koffercipelés, kőgolyó. A lengősúlycipelésben egyéni rekordot állítottam fel Ukrajnában, 375 kilóval, a koffercipelésben pedig 150–150 kilóval a kezemben tizennyolc métert mentem, kőgolyóban 150 kiló a rekordom – teszi hozzá. Ricsi azt is elmeséli, ebben a sportban a húzódások mindennaposak, de egy múlt havi velencei versenyén súlyosan megsérült, így most kényszerpihenőn van.

– Pedig nagyon jól kezdődött, az első nyomószámot megnyertük. A második feladatnál a bal lábammal támasztottam meg a 900 kilós abroncsot, de a homokban hátracsúsztam. Kiugrott a térdkalácsom. A földre vágódtam, de vissza is tettem a helyére. A sürgősségin kötöttem ki, gipszet, majd merevítőt kaptam– meséli Ricsi, aki még így, bicegve is elkísérte sporttársait a soron következő versenyekre, persze csak nézőként. 2012-ben is volt már egy komoly sérülése, amikor a versenydrukknak köszönhetően egy 145 kilós betonhordót ejtett a lábára, akkor a vádlija roncsolódott.

– A családom és a barátaim is mindenben támogatnak. Utóbbiak el is neveztek már „celebnek", mert egyre többször látnak a sportcsatornákon. A baráti társaságommal szoktunk házibuli-versenyeket tartani. Van női kategóriánk is, a 15 éves húgom ki is próbálta magát. Elég ügyes volt, de megtiltottam neki, hogy komolyan versenyezzen – mondja.