Svédország ízelítőt adott az északi jégkorong legjavából

Nem túl nagy múltú párharc a magyar-svéd. Eddig összesen mindössze ötször találkoztunk a kilencszeres világbajnok, kétszeres olimpiai aranyérmes együttessel, viszont fel tudunk mutatni egy győzelmet. Nem is olyan régen, 2007-ben Majoross Gergely és Palkovics Krisztián góljaival múltuk felül a háromkoronásokat.

Akiknek a keretében jelenleg a legnagyobb név Linus Omark, valamint felfedezhetünk egy Stanley-kupa-győztest is David Rundblad személyében. Igaz, szobrot nem kapott, mivel mindössze kilenc meccsen lépett pályára az ominózus szezonban a Chicago Blackhawks csapatában.

Sajnos kapura lövésből keveset tudtunk felmutatni, mindössze tizenháromszor veszélyeztettünk Fotó: Kricskovics Antal

Oscar-díjas produkcióval indult az est. Az Amerikai Filmakadémia által idén díjazott Mindenki című rövidfilmben szereplő gyermekkórus énekelte el a csapatok nemzeti himnuszait. Szép nagy tapsot kaptak a lelátóról. Tán a fiúk is meghatódtak a pazar előadás hallatán, és homályos volt a látásuk, mert már a huszadik másodpercben hagyták, hogy Richard Gynge a kaput megkerülve Hetényi Zoltán jobb válla felett fonákkal a kapuba lőjön, 0-1. Sokáig csak kerestük a korongot, nagy volt a különbség. Bár jól tudjuk, hogy a skandinávok olyan könnyedén raknak össze egy ütőképes gárdát, mint ahogy mi a svéd színekben pompázó lakberendezési áruház bútorait. Védekezésben Garát Zsombor és Magosi Bálint dolgozott kiemelkedően, amire szükség is volt, mert Benk kiállítása alatt meleg pillanatokat kellett átélnünk. Már éppen kezdtünk feltámadni, kapura lőni, mikor Mestyán kiállítása ismét megtörte a lendületünket, majd a játékvezetők kiszórtak egy svédet is, így nyugodtabbra sikerült
a harmad vége.

A középső periódus is elég rémisztően kezdődött, ismét csak kergettük a vendégjátékosokat, de szerencsére ezúttal gyorsabban felvettük az üzemi hőmérsékletet, és magunkra találtunk. Azonban ez sem segített, mivel a válogatottba most visszakerült Galanisz Nikandrosz óriási hibát vétett, saját harmadunkban adta el a korongot, a svédek pedig lecsaptak a lehetőségre, és John Norman kíméletlenül büntetett, 0-2. Cseréltünk is a kapuban, Hetényi Zoltán helyére érkezett Bálizs Bence, aki negyvenhárom másodpercig bírta kapott gól nélkül. Emil Petterson pöckölte a keménygumit a lábai között a hálóba, 0-3. Kár volt így elrontani a harmad közepét, mert a hátralévő időben ismét partiban voltunk, de még mindig várnunk kellett az első magyar gólra.

A záró húsz perc eseményekben nem bővelkedett, a mieink jobbára védekeztek, de a vendégek így is növelték előnyüket, Par Lindholm verte át Bálizst. 0-4. Ez maradt a végeredmény, az északiak sokkal jobban játszottak, a felkészülés után fáradt magyar fiúk tehetetlenek voltak. A magyar csapat legjobbja a fehérvári Reisz Áron-Sándor lett. A következő ellenfél pénteken Finnország.

Magyarország-Svédország 0-4 (0-1, 0-2, 0-1)

Tüskecsarnok, 2200 néző, Vezette: Gebei, Haszonits

Magyarország: Hetényi (Bálizs) -Gőz, Kiss D., Magosi, Galanisz, Csányi - Sagert, Szirányi, Hajós, Erdély, Bartalis - Garát, Wehrs, Vas J., Kóger, Bodó - Mestyán, Kovács B., Nagy K., Benk, Reisz. Vezetőedző: Rich Chernomaz

Svédország: Eriksson (Svedberg) - Fantenberg, Rundblad, Omark, Petersson A., Pettersson E. 1 (1) - Holm, Rosén, Emanuelsson, Everberg (1), Lindholm 1 - Aho, Burström, Bergström (2), Gynge 1 (1), Zackrisson - Larsson, Martinsson, Brodin (1), Ejdsell, Kempe, Norman 1. Vezetőedző: Rikard, Grönborg.

Kiállítások: 6 perc, illetve 8 perc