Sukoró

2017.07.14. 10:45

Szomjoltáshoz – népművészet: itt a Hímeskút!

A Fejér megyei faluból indult Hímeskút mozgalmat kitaláló szimpatikus fiatal vállalkozó, Nagy Zoltán arra kért, a cikket hegyezzük ki arra a felhívásra, amely a kezdeményezés egyik lényege: csatlakozzanak a településeken az iskolák, a gyerekek, legyen minden hazai falunak-városnak minél több hímeskútja!

Kocsis Noémi

Zoltán kérésének lehetetlen nem eleget tenni, olyan szépen ki van találva az egész. A fiatal vállalkozó abszolút politikamentesen, pusztán a magyar népi díszítőművészet, mint hagyomány tovább éléséért, s egyben egy olyan hétköznapi, de funkciójában és megjelenésében manapság hanyatló köztéri elem, mint a kék színű nyomós kút újra felfedezéséért és „helyzetbe hozásáért” ötölte ki: miért ne lehetne a két vonalat egyesíteni, s ezeket a pattogzó festékű, körben gyomos, de szerencsére hazánkban még a legtöbb helyen ma is működőképes kutakat a magyar népművészet egyfajta lenyomataivá tenni? Egy sukorói tanyán megfestette a „prototípust”, majd barátjával létrehoztak egy weboldalt, ahol országos kútkeresővel, csatlakozási szándékjelzéssel, a magyar motívumkincsben tett eligazítóval adnak információt az érdeklődőknek.

Nagy Zoltán, a „hímeskutas” vállalkozó sukorói lakosként igyekszik tenni a szebb környezetért. Ősztől számít az iskolák csatlakozására, országosan

– Kell némi előkészítő munka – magyarázza a néhány órát igénybe vevő, de nem bonyolult fázisokat Zoltán. – A kút környékét megtisztítom, ha kell, kigyomlálom, magát a felületet kétszer alapozom, az alapszín után jöhet a motívum elkészítése.

Az egyik sukorói hímeskút – a faluban találhatóakat Nagy Zoltán festette. Országosan eddig 29 festett közkút van, s 78 újabb készül

A sukorói „hímeskutas” a turai mintakincsből és az interneten fellelhető, az idős népművészek által használt motívumokból építkezik. Azt vallja, Magyarország vízben is, népművészeti elemekben is nagyhatalom, s mindkettő mindannyiunké, így a hétköznapokban olyan szorosan összetartozhatnak, mint a kovász és a kenyér. A megszépült, átfestett kutakon  tájegységek szerint színezve vihetik hírül a helybeliek, hogy tudják,  ma is élő  a kalocsai, sárközi hímzés, a torockói varrottas, a halasi csipke.

A faluban sok helyen a paraszti építkezési kultúrához tud kapcsolódni a kifestett kút, de városi környezetben is jól mutatna

A Hímeskút honlapon már jó néhány festett kút képe fent van. Szépek, de többek annál. Jó rájuk nézni, otthonosak, szomjoltásra csábítják a vándort. Zoltánék kútörökbefogadókra is számítanak – nem tud, vagy akar mindenki pingálni, de felkarolhat (s például némi festékkel, eszközökkel támogathat) egy-egy olyan csoportot, mondjuk egy kisiskolás osztályt, akik lelkesen mernek kreatívak lenni. A kezdeményezés szeretne civil és független maradni, s így jó ez. Talán a vízművek, önkormányzatok is rájönnek erre, s a bürokrácia, szabályzatok mögött utat tör és országossá válik a Hímeskút-világ. Amiben együtt, egy irányba sokkal jobb haladni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!