Elsétálási jogért kell küzdeni: ez a jó út

Dacára a megszavazott devizahiteles törvénynek, nem tudni, mi lesz a legsúlyosabb helyzetben lévő adósokkal: azokkal, akik már végrehajtás alatt vannak. Bálint Zoltán szerint bár július 26 után nem indulhatnak végrehajtási eljárások a véglegesnek tervezett őszi döntésig, ám hosszabb távú megoldás nincs kilátásban. Ha nem lesz rendezve a helyzetük, ezek az adósok a moratórium lejárta után adóstársaikkal és kezeseikkel együtt mindent elvesztenek az újrakezdés esélye nélkül.

- Ez elől jelen pillanatban csak a Nemzeti Eszközkezelő jelenthet menekvést, de csak egy szűk adósi rétegnek, akik megfelelnek a kritériumoknak. Az ő ingatlanjaikat megvásárolja az eszközkezelő, azt bérlőként használhatják tovább, a fennmaradó tartozást pedig elengedik nekik. Ám minden adóst engedni kell tiszta lappal indulni, aki elveszti az ingatlanát. Erről szól az Európában legtöbb helyen már régóta bevett elsétálási jog. Ha a bank elveszi az adós ingatlanát, további követelést már nem támaszthat sem az adóssal, sem annak adóstársaival, kezeseivel szemben. Ez a jogintézmény önmagában elegendő lenne arra is, hogy a pénzintézeteket a jövőben felelősebb és tisztességesebb hitelezésre ösztönözzön, hiszen nem lehetne az adóst korlátlanul végrehajtás alá vonni, tehát nem lenne értelme gátlástalanul emelni a hitel költségeit sem.

Az elsétálási jog bevezetéséért Bálint Zoltán kezdeményezést indított el, esetleírásokat gyűjt össze olyan, már végrehajtás alatt lévő adósoktól, akiknek reménytelennek látszik a helyzetük. A kezdeményezés célja az, hogy még az őszi döntés előtt a közvélemény elé tárják, mit is jelent egy ilyen tartozással élni.