Székesfehérvár

2016.09.22. 16:51

Ifjú fizikus a részecskegyorsítóban: a 23 éves Vámi Tamás Nobel-díjasokkal vitázik

Fehérvár, Budapest - A világ legfiatalabb "kutatójaként", már 18 évesen dolgozhatott a svájci részecskegyorsítóban Vámi Tamás Álmos. A fehérvári fizikus nemrég pedig Nobel-díjas kollégáival vitázhatott: a világ minden részéről érkezett 300 fiatal "kutatópalánta" közül éppen őt választották ki a megtisztelő feladatra!

Házi Péter

Még csak 23 éves, de rendszeresen dolgozik a világ legnagyobb részecskegyorsítójában, nemrég pedig Nobel-díjasokkal vitázhatott egy konferencián, ahol 300 fiatal közül kérték fel őt a megtisztelő feladatra. Vámi Tamás Álmosra is szavazhatunk a Tehetség benned van! című pályázaton.

Amíg más a bőrt rúgta a grundon vagy éppen a torrentről húzta le a legújabb vérfröcskölős játékot, a 10. osztályos Vámi Tamás Álmos az ELTE magkémiai laborjában éppen azon tanakodott magában, hogyan lehetne a számítógépek merevlemezének kapacitását megsokszorozni ferromágneses alapon. A Kutató Diákok Országos Egyesületéből már egyenes út vezetett az ELTE fizikus szakára, onnan pedig számos nemzetközi konferenciára.

- Mivel mindig is nagyon érdekelt a részecskefizika, 2012-ben egy levelet írtam a svájci óriás részecskegyorsítóban dolgozó magyar fizikuscsoportnak, hogy nagyon szívesen dolgoznék nekik, velük – idézi fel élete talán legfontosabb lépését Tamás, aki aztán maga is meglepődött a válaszon: szeretettel várják a csapatban.

Fotó: Vámi Tamás Álmos

Mindez azért is volt nagy szó, mert a fizikuspalánta akkor még tényleg csak „magkezdemény” volt a maga 18 életévével. A CERN-be addig PhD szint alatt erős túlzással még a takarítókat sem engedték be, Tamás viszont mehetett. Így történhetett, hogy aktív részese lehetett az utóbbi évtizedek legnagyobb jelentőségű felfedezésének, a Higgs- bozon nevű részecske megtalálásának, amelyért 2013-ban Francois Englert és Peter Higgs Nobel-díjat kapott.

– Ezt a közreműködést persze úgy kell elképzelni, hogy a CERN-ben háromezer kutató dolgozik a világ minden részéről, s rengeteg a részfeladat. Én azzal a problémakörrel foglalkoztam,  hogyan lehet a számításoknál figyelembe venni azt az esetleges történést, hogy a detektor egy része elromlik, tönkremegy – magyarázza Tamás, aki már most rendelkezik az igazán nagy tudósok azon jellemzőjével, hogy képes a laikusok szintjén is átadni mindazt, amiről gondolkodik.

Fotó: Vámi Tamás Álmos

Mint mondja, ezt a detektort egy háromdimenziós digitális kameraként lehet elképzelni, amely másodpercenként hatvanmillió „képet” készít. Ha például elektront nem látnak az adatsorban, de fotont igen, akkor az lehet, hogy egy új fizika jele, azaz tényleg nem volt elektron. De az is lehet, hogy a kamera elektront detektáló része elromlott. Márpedig a kettő nagyon nem ugyanaz!

Tamás tehetségének óriási elismerése, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jelöltjeként idén nyáron egyedül képviselhette hazánkat a Nobel-díjas tudósok és a fiatal kutatók hagyományos találkozóján, ahol ráadásul a záróbeszélgetésnek is ő volt az egyik résztvevője. Mellette csak Nobel-díjasok ültek... Tamás fizikailag ugyan most Budapesten dolgozik, de mégis a CERN-nek: 2017-ben állítják üzembe a minden eddiginél nagyobb, 125 megapixeles detektort, amelynek számítógépes beállításában kapott most feladatokat a 23 éves tehetség, aki természetesen le szeretne doktorálni.

Bár ahogyan éppen az ő példája mutatja: a tudás nem a címekkel teremtődik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!