Székesfehérvár

2015.10.03. 19:35

Kiváló építész, jó fotós és szenvedélyes vitorlázó - Molnár Tiborra, Fehérvár egykori főépítészére emlékeznek

SZÉKESFEHÉRVÁR - Október 25-ig látható a Várkörút 11 . szám alatt a Fejér Megyei Építészkamara tisztelgő kiállítása. A szabadtéri paravánokkal ugyanis Molnár Tiborra, Fehérvár egykori főépítészére emlékeznek. Méghozzá azzal, hogy bemutatják, miként látta ő Fehérvár fejlődését.

Gábor Gina

Molnár Tibor építész nagy idők tanúja volt, és szerencsére nyugdíjasan is igen aktív, tevékeny ember. Kiváló mesélőnek ismerték, ezért aztán eleget tett az ismerősök, barátok nógatásának és lejegyezte emlékeit. Ebből ismerhetjük meg a város fejlődését – úgy, ahogyan azt ő látta, egészen a gyerekkorától – hiszen Székesfehérváron nevelkedett. Ráadásul később, az 1930-as években – miután gyakorlott építészként visszatért Fehérvárra–, csatlakozott a legendás Csitáry Emil polgármester csapatához, és részt vett egy nagyszabású városfejlesztési elképzelés megvalósításában. A második világháború után pedig szembe kellett néznie a pusztítással és részt vállalnia az újjáépítésben...

A tárlat tele van izgalmas adalékokkal, Molnár Tibor visszaemlékezéseire támaszkodva megismerhetjük egy-egy tér, épület kialakulásának históriáját. No meg azokat az épületeket, amelyek megszületésénél maga is bábáskodott. A főépítész 111. születésnapján nyílt tárlaton találkozhattunk Molnár Tibor lányával, unokájával is. Így rajzolódott ki előttünk egy kiváló építész, jó fotós, szenvedélyes sportoló – és főként – kedves ember portréja.

A család számára a tárlat helyszíne is sok emléket idéz, hiszen a Várkörút 11. számú villát Molnár Tibor a családjának tervezte.

– Úgy tudom, az építkezés 1933-ban kezdődött meg, azért, mert a szüleim akkor már engem vártak. Én 1934-ben jöttem a világra, és már ide hoztak haza... – mesélte lánya, Molnár Jenny : – A családi legendárium szerint nem nem volt biztos, hogy életképes gyerek jön a világra. Így amikor megszülettem, édesapám kijött ide elújságolni a munkásoknak, hogy megvan, egészséges a kislánya. Testvérem ugyan nem született, édesanyám sokat betegeskedett, de nekem nagyon szép gyerekkorom volt ebben a házban. Egészen az érettségig itt laktam.

Molnár Jenny ahhoz a generációhoz tartozik, amelyik klerikális, polgári neveltetése miatt a Rákosi-rendszerben meg se próbálhatott bekerülni az egyetemre. Ezért 1954-ben, miután leérettségizett, Budapesten tanult, fényképészetet... No persze, ez sem véletlen: elvégre édesapja, Molnár Tibor is folyton fotózott. „Életem vezérfonala szeretett városom szolgálata, szépítése, építése lett”- írta visszaemlékezéseiben. Ám az építkezésekről, a város fejlődéséről dokumentumértékű felvételeket is készített. Amikor a felesége meghalt, Molnár Tibor egy évig még Fehérváron maradt. Mielőtt Óbudára, a lányához költözött volna, összegyűjtötte, rendszerezte a birtokában lévő fotókat, és bevitte a múzeumba. A fotók kiegészítik az emlékiratait.

– Mi is itt vagyunk – mutatott a tárlat utolsó tablóján egy fényképre Molnár Tibor unokája, Takácsy Géza. Kiderült: ő és Tamás öccse is szerepel a fotón. Elvégre felejthetetlen nyarakat töltöttek a nagypapával, akitől vitorlázni is megtanultak. Molnár Tibor ugyanis már a 30-as évektől kezdve megszerette a vitorlázást. Olyannyira, hogy még nyolcavan évesen is vízre szállt . Ez a szenvedélye is öröklődött: ma nem csak két unokája hódol a szép sportnak, vitorlázik Molnár Tibor mind a nyolc dédunokája...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!