Székesfehérvár

2017.04.29. 07:20

Megkopott név az obeliszken - Forster József, a fehérvári hírlapírás úttörője

A Csutora temetőben nyugszik 142 éve a székesfehérvári hírlapírás úttörője, Forster József. A nevével jegyzett lapformációk mellett az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédje volt.

Tóth Sándor

A családi sírhelyet a temetőkert szegletében oltalmazóan befedik egy nagyra nőtt pálmaliliom levelei. Felette az utókornak hagyott vizitkártyaként gránitobeliszk magasodik, mindegyik oldalán az ott nyugvók nevei sorakoznak, születési és halálozási évükkel. A betűk és évszámok festését az idő megkoptatta, de még elolvasható a feliratok között Forster József (1831- 1875), Székesfehérvár szülöttének a neve. Ez a családi síremlék, amelynek felújítása is figyelmet érdemelne, a 44 éves korában elhunyt újság-írónak, szerkesztőnek és lap-alapítónak az egyedüli emléke városunkban.

Az 1871-ben megjelent Székesfejérvár sajtótörténetet írt a városban

Forster József, akiről ismert, hogy sajtómunkásként mindig a tettek embere volt, még diákként, 17 évesen lett komáromi honvédtüzér, az erődöt védelmező honvéd-zászlóalj katonája 1848- 1849-ben. Nevét már csupán az is említésre méltóvá tenné, hogy fiatal hazafiként a kulcsfontosságú főhadszíntéren harcolt. Mégsem vártüzérként, hanem újságíróként maradt fent a neve. Igaz, eléggé elfeledve, pedig országos és fehérvári lapokat hozott létre, szerkesztett és írt.

Közel 150 éve, 1869-ben alapította a pesti Aranykéz utcai Fanda és Frohna könyvnyomdában nyomott Közbiztonságot. Ez volt az első magyar rendőri szaklap, függetlenül attól, hogy magánki-adásban jelent meg, s nem a rendőrség belső orgánumaként. Valószínűleg ez is közrejátszott a lap megszűnésében, ugyanúgy, mint a pesti rendőrfőnökkel, Thaisz Elekkel támadt sajtópere, amelyben alulmaradva három hónapot töltött a váci államfogházban. Kedvét a rá kirótt büntetés és a szaklap megszűnése sem szegte. Visszatérve Fehérvárra 1871. április 6-án megalapította a város vasárnaponként megjelenő első társadalmi hetilapját, a Székesfejérvárt, amelynek egy évig a felelős szerkesztője volt. Szintén ő hívta életre az újabb lapformátumot, a Fejérmegyei Közlönyt 1872. július 4-én. Dolgozott a Vértes-alja című hetilap belső munkatársaként is 1873-ban. Utolsó, egyben életpályáját záró kiadványaként a Szajkó élclapot említhetjük 1874-ben, amelynek a tulajdonosa és szerkesztője volt 1875. június 15-én bekövetkezett haláláig. A Szajkóval kapcsolatosan nem annyira gunyoros tényt tartalmaz a tiszti főorvosként és helytörténeti kutatóként is ismert Lauschmann Gyula Székesfehérvár története című monográfiája, miszerint az élclaphoz fűződik "az első hírlapi párbaj is Székesfehérvárott".

A sírján álló obeliszk az egyedüli emléke Forster Józsefnek, első fehérvári lapjai pezsgést indítottak a város közéletében
Fotó: Koppán Viktor

Forster József sírját, mint fentebb említést tettünk róla, a Csutora temetőben találtuk meg a Városgondnokság pár hónapja működő internetes sírhelykeresőjének a segítségével. A Székesfehérvári Kegyeleti Központ Temetőüzemeltetésénél vezetett nyilvántartásból megtudtuk, a sírhely felett nincs érvényes rendelkezési jog, ami azt jelenti, a további gondozásra nincs megváltva. Így valószínűleg a sírt gondozó élő leszármazottja sincs Forsternek, erről tanúskodik a sír jelenlegi állapota: oda utoljára 55 éve temettek. Azt reméljük, hogy Forster József neve - ha meg is kopott a síremléken - feledésbe mégsem merül. Annál is inkább, hiszen úgy tudjuk, akad kutató, aki kifejezetten a Csutora temető történetével (no meg az ott nyugvó neves fehérváriakkal) foglalkozik.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!