Székesfehérvár

2016.09.14. 10:23

Most éppen egy Kosztolányi-verset utálnak az anyukák

Tavalyelőtt Varró Dániel konnektoros babamondókája, tavaly Lackfi János egyik gyerekverse verte ki a biztosítékot több száz magyar szülőnél.

Kocsis Noémi

Íme, bemutatjuk az utálat legújabb  tárgyát.

Múlt héten élénk polémia alakult ki egy fehérvári kisbabás-kismamás fórumban a nyolcadikos irodalomkönyvben szereplő egyik költeményről. A fotóval is kiszerkesztett vers szerzője ugyan homályba merült a kritikus szülőknél, A rút varangyot véresen megöltünk című vers maga azonban így szól:

"A rút varangyot véresen megöltük.

Ó iszonyú volt.

Vad háború volt.

A délután pokoli-sárga.

Nyakig a vérbe és a sárba

dolgoztunk, mint a hentesek, s a kövér béka elesett."

És így tovább, a költő részletesen, élénk képekkel ecseteli, melyikőjük hogyan szúrta, vágta, verte agyon bottal az állatot.

" Hogy lehet ilyet belerakni egy tankönyvbe? Ez iszonyú, nincs elég szörnyűség a világban? Na tessék, pont emiatt olyan agresszívek a gyerekek." - áradtak a szülői kommentek a vers alatt, a hozzászólók 98 százaléka egyetértett abban, hogy ez - az egyébként Kosztolányi  Dezsőtől származó - vers kifejezetten káros a mai tanulóifjúság számára. Ahogy a Gólya-gólya, gilice és a Csiga-biga, told ki szarvadat kezdetű gyerekmondókák is, tiltva is van mindkettő a mai óvodai nevelésben.

Előbbi a benne foglalt rasszizmus, utóbbi az agresszió miatt.De vajon tényleg rosszat tesznek gyermekeinknek ezek a szövegek? Erről kérdeztük a gyermekpszichológust.- Alapvetően úgy gondolom, egy tankönyvben megjelenő bármilyen szövegnek az értékközvetítésről kell szólnia - magyarázza Nemesné Somlai Gitta -, de mindig fontos kérdés, hogy hány éveseknek mutatom meg az adott szöveget.

Az ebben a Kosztolányi-versben felbukkanó érzelmi többletet a 13-14 évesek, tehát éppen a nyolcadikosok már a helyén tudják kezelni. A valósághoz való viszonyunknak fontos része, hogy nem leplezzük az érzéseinket. A versből kitűnik, hogy a békagyilkosság a költőben is önvádat, undort okozott gyerekkorában (Ó, iszonyú volt, írja.). A kamasz nyugodtan kifejezheti, megmutathatja, hogy mitől szorong, ám az is ott van, hogy ő ebben a korban már tudatos jelenléttel választhat: valóban a jó oldalon áll? Kivel érez együtt? Miként ítéli meg a cselekményt? Ez a kritikai gondolkodás lényege.

Nemesné Somlai Gitta gyermekpszichológus: A leszólt gyermekvers nem a gyerek "beakadása"
Kép: Facebook

A szavak általi kibeszélés egyébként is hihetetlenül fontos, hangsúlyozza a gyermekpszichológus. A kisgyermek az úgynevezett szómágia segítségével szabadul meg a szorongástól, a szavak által tisztul meg, egyfajta gyónásként alkalmazva azokat. Ha bármilyen gyerekvers undort, visszatetszést kelt egy felnőttben, az nem a gyerek "beakadása".- Járt nálam szülő, akinek az első osztályos gyermekét a tanév első tíz napja alatt nyilvánították az iskola rémévé, a kicsi már nem is akart reggelente elindulni.

Azt javasoltam, este olvassanak kifejezetten szorongásos meséket, a gyerekek ugyanis ezek által élik meg, hogy a világ jó is, meg rossz is - vannak benne gonoszok, boszorkányok. Minden gyermekben létezik egy "beépített szűrő", amely pont annyi szorongást enged be a tudatba, amelyet az adott gyermek még gond nélkül elvisel. A belső képi projekció a hallott mese rossz, negatív szereplőjére tevődik át a gyermek tudatában - magyarán szükség van egy külső rossz alakra, hogy onnantól inkább attól féljek, ne a bennem lévő lehetséges rossztól szorongjak.

A gyerekek ugyanis arra törekszenek, azt szeretnék, hogy a világban minden rossz rajtuk kívül legyen, s minden jó dolog őbennük.  Az archaikus mesékben minden szimbolikusan jelenik meg, de ezeket a gyerekek tökéletesen értik, a helyén kezelik. A mese transz, hipnózis, a jó mesékben (pl. A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A 3 kismalac, Janikovszky Éva meséi, Az égig érő paszuly, Hüvelyk Matyi, Hamupipőke, Csipkerózsika) a gyerek az életben adódó konfliktusokra helyzetet lát, s egyben magnyugtatást kap.

Ebben a módosult tudatállapotban nyílnak meg a kicsikben azok a csatornák, amelyekben átíródnak a napi frusztrációk és gyógyul a lélek. Ezért is tartja fontosnak a napi olvasós, vagy fejből kitalált történeteket, a szülők gyerekkorából vett történtéseket mesélő alkalmakat a pszichológus, noha tisztában van vele, hogy egy felmérés szerint a szülők napi 7 percet beszélgetnek a gyerekeikkel.  - Ha egy mesétől a szülő is fél, természetesen ne olvassa, hiszen nem lesz hiteles, nem viszi be ebbe a jó transzba a gyermeket - teszi hozzá Nemesné Somlai Gitta. Ahogy azt is, hogy a szülőknek gondot okozó versekkel a gyerekeknek sosincs problémájuk. Ahogy a fent említett Kosztolányi-írással sem.

Címkék#Vélemény

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!