Perei Zoltán művei kulturális örökségünkre hívják föl a figyelmet

2016. november 16., 17:05 szerző: Bokros Judit fotós: Koppán Viktor Dávid
komment
Székesfehérvár - Kastély-ábrázolások, épület-díszek, múzeumi műtárgyak is láthatók Perei Zoltán fametszetein, a nemrég nyílt kiállításon.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Az 1992-ben elhunyt Perei Zoltán grafikusművész alapos, kitartó és érdeklődő ember lehetett. Legalábbis az épületdíszeket, kastélyokat, kovácsoltvas lakatosmunkákat, operaházi motívumokat, római szobrokat, sírtáblákat, múzeumi műtárgyakat megörökítő fametszetei láttán ez juthat a szemlélődő eszébe.

A fekete-fehér grafikák az épített környezet szépségeit, értékeit örökítik meg, a figyelmet a finom részletekre is ráirányítva. Pereit ugyanúgy meg tudta fogni egy lépcsőkorlát lámpa, mint például a Nádasdy-kastély látványa, s ezeket fametszeteken, sajátos stílusában örökítette meg.


Perei Zoltán kiállítását L. Simon László országgyűlési képviselő, a tárlat védnöke (balról a második ) ajánlotta a közönség figyelmébe. A fametszetek Majoros Pál és Arató Antal gyűjteményéből valók (jobbra). A különböző sorozatok épületeket, motívumokat, épületdíszeket is ábrázolnak. A kiállítás december 31-éig tart nyitva A Szabadművelődés Házában Fotó: Koppán Viktor

A Szabadművelődés Házában látható kiállítás A kulturális örökségünk Perei Zoltán fametszetein címet kapta. Az anyag Arató Antal és Majoros Pál gyűjtőknek köszönhető, akik különböző sorozatokból válogatták a műveket.

A megnyitón L. Simon László országgyűlési képviselő ajánlotta a közönség figyelmébe a képeket. Mint elmondta: már korábban is úgy gondolta, hogy Perei hatalmas életművének ezt a metszetét a szélesebb nyilvánosságnak is meg kell mutatni. Az első ránézésre talán idejétmúltnak tűnő technikával készült képeket nagyon is kortárssá, izgalmassá teszi Perei absztrakciós képessége - fogalmazott L. Simon László, aki az egyik legősibb sokszorosító technika, a fametszés történetéről is beszélt.

Perei a finom, vékony vonalas ábrázolás helyett a másik irányt követte, inkább határozott, vastag vonalakkal dolgozott. A 20. században két fontos mester hatott rá, egyikük az erdélyi Buday György, a másik a szintén erdélyi származású Mattis-
Teutsch János - elemzett L. Simon László, aki felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes Perei rejtőzködő, ám fantasztikus életművét felfedezni. Mindez azonban, amit a kiállításon láthatunk, csak kis része a gyűjteménynek.

A fametszetek egy-egy sorozatból valók, egy sorozat 90-100 darabos - derül ki a tárlat anyagából. A képek mellett érdekesség az a levél is, amelyet Perei Zoltán
Supka Magdolna művészettörténésznek írt. A személyes hangvételű sorok ezzel a vallomással fejeződnek be: „Most már semmi mást nem akarok, csak jól és még jobban dolgozni. Már csak a munka és a próbanyomat készítése köt le. A többi már nem érdekel.”

 

Bokros Judit

2016. november 16., 17:05 szerző: Bokros Judit fotós: Koppán Viktor Dávid

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...