Székesfehérvár

2013.07.05. 18:28

Vetemény a panelok tövében

Pénteken tartották Fehérvár első közösségi kertjének avatóünnepségét. A jeles alkalmat szerencsére a palánták és a kertészkedők nem várták meg, egy ideje már paprika, paradicsom virít az ágyásokban.

Sebestyén Lilla

Áprilisban írtunk először arról, hogy a Palotavárosban egy érdekes kezdeményezés talál egyre több rajongóra: a körzet önkormányzati képviselőjét, Viza Attilát több civil szervezet is megkereste, hogy próbálják meg létrehozni a város első közösségi kertjét. Ebben a panelházas övezetben talán a legmagasabb az egy területen élők száma, nem véletlen, hogy van igény saját, miniatűr parcella megművelésére, ahol egy kis paradicsom, paprika, egy kis fűszernövény is elfér. Hiába, a saját termesztésű zöldségeknek valahogy mindig finomabb az íze...

A két szóba jöhető terület közül végül a Bőrgyár oldalában lévő részt választották ki az ügy felkarolói, akikhez több cég is csatlakozott. Így jutottak el mostanra addig, hogy elkészült a tizenhárom különálló és négy közösségi ágyás, s mint ahogy Szöllősiné Irénke, a Székesfehérvári Kertbarát Klub alelnöke mondja, a múlt hét szerdáján a Fiskális úti kertészet és a Jancsárkert segítségével a palánták is helyükre kerültek.

Varga Gábor, Márton Edit, Silye Sándor, Szöllősné Irénke, Jankovics Ilona és Bálesné Elekes Rita, a kertek gondozói munka közben (Fotó: Koppán Viktor)

A kert népszerűségét mutatja, hogy gyakorlatilag már most ki lehetne tenni a kerítésére a „Megtelt” táblát, hiszen minden parcellának van gazdája. Nem véletlen hát, hogy néhányan már a bővítésen törik a fejüket.

Igen fontos kérdés, hogyan tudják majd rendszeresen öntözni a növényeket a kertészkedők. Ennek megoldása érdekében a városi közgyűlés legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a Környezetvédelmi Alapban a közösségi kert kialakítására elkülönített 1,6 millió forintból egymilliót átad a kertbarát egyesületnek a kert műveléséhez szükséges szerszámok biztosítására, a közösségi tér kialakításához és a palánták locsolásához szükséges talajvíz-kút kialakításához.

A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére tehető, amikor a nagyvárosi élelmiszerhiány miatt az emberek a bombák által lerombolt épületek helyén, foghíjtelkeken kezdtek el haszonnövényeket termelni. A mai értelemben vett közösségi kertek eszméje a hatvanas években keresendő, ekkor már nem az élelmezés, a mindennapi betevő megtermelése a legfontosabb, hanem a közösségépítés, a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt.

Tóth Tibornét azonban sokkalta önzőbb okok vezérelték, amikor vállalta, hogy gazdája lesz egy parcellának, már ha a saját boldogságunk tárgyának megteremtését lehet önzőnek nevezni.

– Eleinte a kíváncsiság hozott ide. Remek ötletnek véltem egy közösségi kert létrehozását. Mostanra saját veteményesem van és örülök, hogy belemélyeszthetem az ujjaimat a földbe, és kint dolgozhatok a szabad ég alatt. Arról nem is beszélve, hogy saját termesztésű ételt fogyaszthatok, ha beérik a munkám gyümölcse.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!