A kikapcsolódás helyszíne - A budapesti Margitsziget

2017. április 05., 11:30 szerző: Osváth Sarolta fotós: wikipédia
komment
Budapest - A kikapcsolódásról a budapestieknek legelőször a Margitsziget jut eszükbe, ide tudnak elvonulni a város zajától.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Akár a Margit-, akár az Árpád-hídról megközelítve lépünk a Duna Pestet és Budát összekötő két legforgalmasabb hídja között elterülő Margit-szigetre - mintha egy más világba nyernénk bebocsátást. Meghalljuk a madarak csicsergését, a réten futkosó gyerekek nevetését, a biciklik kerekének diszkrét surranását. Történelme van, és nevezetességei számosak.

Kezdjük mindjárt a nevével: a történelem során számos elnevezése volt, a legismertebb talán a 13. századból származik, amikor Nyulak szigetének hívták. Később Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete néven említették, a 17. században pedig Szent Margit szigetének hívták.

Ezt az nevet Árpád-házi Szent Margitról, IV. Béla király lányáról kapta, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a XIII. században. Az 1790-es évektől azonban megint másképp, Palatinus- vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádorának a tulajdonában állt.

Abban az időben, amikor Margit hercegnő élt itt a Domonkos-rendi apácák kolostorában, a sziget északi végében állt az esztergomi érsek vára, a ferences rendi minoriták és a premontreiek temploma és kolostora, a déli végen pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya is. A Domonkos-rendi kolostor romjaival, valamint a premontreiek Szent Mihály templomával ma is találkozhatunk szigeti sétánk során.

1790-ben Sándor Lipót főherceg, Magyarország nádora kapta meg a szigetet, aki gondos kertrendezési tervet indított újtára, halála után ezt testvére, József nádor folytatta, sőt, egy nyaralót is építtetett ide felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára. Lényegében nekik köszönhető, hogy ma is élő, gyönyörű ősfákkal van tele a park, annak ellenére, hogy az árvíz rendszeresen pusztított a szigeten.

A jeges víz 1838-ban például teljesen ellepte a szigetet és hatalmas károkat okozott. Nyomai egy ma is élő megdőlt narancseperfán még láthatóak. Később az árvizek miatt a sziget tengerszint feletti magasságát több mint két méterrel megnövelték. Ez különösen fontossá vált a XIX. század második felében, amikor Zsigmondy Vilmos felfedezése, fúrt kútja révén a sziget igen nagy jelentőségre tett szert: 1867 májusában 1200 méteres mélységből 43 fokos gyógyvíz tört a felszínre.

Ezután József főherceg és Ybl Miklós építész tervet készített a szigetre, hogy az Budapest európai hírű fürdőszigetévé válhasson. 1873-ban megnyitott a gyógyfürdő, a Kisszálló és Nagyszálló, villák épültek, és két vendéglő is a kellemes kikapcsolódást szolgálta.

A Margitszigetet 1900-ig csupán vízi úton, csónakkal lehetett megközelíteni, de hamarosan megépült a Margitsziget szárnyhídja, amelyen már kényelmesen besétálhattak a népek. De nem ám ingyen! Bár 1908-ban közkertté nyilvánították, 1919-ig csak belépődíj ellenében lehetett látogatni.

A Margitsziget mindig is igen kedvelt helyük volt a fővárosiaknak, rengeteg művészt, írót és költőt megihletett. Arany János különösen rajongott érte, 1877 és 1882 között a nyarait a szigeten töltötte, és itt alkotott.

A sziget csodálatos és városi környezetben ritka flóráján és faunáján kívül még számos érdekességgel találkozhatunk. A gyerekek kedvence például a szabadtéri vadaskert. A történelmi múlt emlékeit a Domonkos-rendi kolostorromok, Szent Margit sírja és premontreiek Szent Mihály-temploma őrzi.

A Margitszigeten található az ország több mint száz éves, legöregebb és legnagyobb víztornya, igazi turisztikai látványosság. Nyolcerkélyes kilátójából Budapest 360 fokos körpanorámáját láthatjuk a Dunán átívelő hidakkal. Gyönyörű a sziget közepén elterülő japán kert is. Fővárosiak sokasága használja naponta a korszerű futópályát, ahogy a Hajós Alfréd Sportuszoda és a „Pala” is változatlanul a kedvencek közé tartozik.

A Margisztigeten két zenélő kút is található, az egyik az északi részen található. Ezt a látványosságot Bodor-kútként is ismerik. A másik Európa legnagyobb zenélő szökőkútja: az építmény 35 méter átmérőjű medencéjének vízfelülete több mint ezer négyzetméter, a mintegy 400 köbméter vízből tíz méter magasra lövellnek fel a vízsugarak. A különlegesség messze földön híres

A nyelvészek hosszan vitáztak a Margitsziget helyesírásáról, jelenleg elfogadott, hogy ha közigazgatási értelemben, mint városrészt említjük, akkor egybe, földrajzi névként viszont, mint szigetet, kötőjellel írjuk. Aki nem tudja eldönteni, az válassza az egybeírást.



Osváth Sarolta

2017. április 05., 11:30 szerző: Osváth Sarolta fotós: wikipédia

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...