2016.04.09. 07:50
Egy kávé Zsókával - csakis olaszosan!
Az olaszországi élmények, ízek, hangulatok és illatok örök élménnyel ajándékozták meg a magyar háziasszonyt. Az olasz kávék köztudottan finomak.
A martonvásári konyhában azonnal a kávéfőző és a kézi tejhabosító szerkezet kerül elő, a jóízű beszélgetéshez a finom fekete ital dukál! Salgó Béláné Amigó Erzsébet - Zsóka - tősgyökeres fehérvári lány, 2003-ig ott élt a család, a házaspár hivatásos katonaként szolgált. Zsóka Budapesten, a Petőfi laktanyában dolgozott, amikor Salgó Béla NATO-megbízatást kapott Olaszországban, a nemzeti felderítő elem vezetői posztjára.
Így majd tíz esztendeje felkerekedtek, s kiköltöztek egyetlen fiukkal a Nápoly külvárosának számító Pozzuoliba. (Itt született Sophia Loren is.) Július 26-án, Anna napján érkeztek meg a kertvárosi jellegű NATO-bázisra, ahol több országbeli katona töltötte kiküldetését, családjával. Mivel szinte minden olasz hölgyet Annának hívtak a szomszédságban, ünnepi hangulatba csöppentek.
- Milyen kávét készíthetek? - kérdi Zsóka, mielőtt folytatná a mesét, s sorolja, milyen olasz változatokból választhatok.
- Az alap természetesen a sűrű, fekete és rövid espresso, illetve a doppio, ami ugyanez, csak duplán - ébresztőnek. A ristretto is sűrű, erős, rövid, a lungo hosszú kávé, kétszeresre higítva, miként az americano is, forró vízzel felöntve az espressót. A mocca kakaóval vagy csokisziruppal és tejszínhabbal bolondítja meg a feketét, a cafe latte pedig jó adag gőzölt tejjel, a tetején centiméter vastag tejhabbal kínálja magát. A cappuccino, az utóbbi évek magyar kedvence az espressót habosított tejjel, s a tetején tejhabbal varázsolja simává, a finom erős kávé a fehérségek alá is elengedhetetlen. Utoljára említi Zsóka a kedvencét, a caffe machiatót, ami szintén zamatos, erős fekete, kevés forró tejhabbal a tetején.
Salgó Béla és felesége Zsóka: megszerették kiküldetésük helyszínét és az ott élő, kedves embereket
- Kétkezi munkások laktak többnyire a környéken, szívüket-lelküket kitették - emlékszik Zsóka nosztalgiával az ott töltött időre. - Nápoly, azaz Napoli csodálatos! A szótárt a szomszédaim kikapták a kezemből, gyorsan megértettük egymást. A Texas College-ban tanultuk az olasz nyelvet spanyol, görög, osztrák, román, szlovén, portugál, skót és amerikai csoporttársainkkal együtt - a helyi dialektus ragadt mindenkire a leggyorsabban. A fiunk a nevezetes Montessori-iskolába járt, angolul folyt a tanítás. A szomszéd cukrász - Peppe - óriási tortákat sütött barátságból a műhelyében - több kilónyi aprósüteményt sütött nekünk búcsúzóul.
Rengeteg ínycsiklandó tésztát ettek, s különleges halakat, meséli Zsóka, hozzátéve, hogy az olaszok esznek-isznak, de nem részegesek, s jó összetételben társítják az ételeiket. A halak királyából, lazacból készített a magyar háziasszony egyszer halászlét, s különleges kombináció lett belőle. Az egyik legdrágább hal a kardhal, a pesce spada, nincs benne szálka, fehér a húsa. Petrezselyemmel, oregánóval, fokhagymával, sóval-borssal sütik.
Finomak a napoletan édességek, egyik jellegzetesség a sfogliatella napoletana, zsíros-vajas tészta ricottával (túró) töltve. Rengeteg gyümölcsöt használnak, a spagetti megunhatatlan minden formában. A mozgó árusok házhoz szállítva árulják a finom friss, savanykás ízű, ropogós héjú kenyereket, s tartarugát (teknős), azaz zsemléket. Az olasz szakácskönyvekből lehet tanulni, de az éttermek séfjei is szívesen osztották meg Zsókával a recepteket. A sütőtökös kagylós tészta, a spagetti genovese, a sült sajt, a frittatina (rántotta) variációi végtelenek.
- A város romantikus, szeretnivaló, szűk sikátorok varázsolják el az embert. Az egyszerű emberek nyitottsága, segítőkészsége, vidámsága, őszintesége megkapó - zárja a beszámolót Zsóka. S nem tudunk ellenállni, még egy finom tejhabos cappuccinót iszunk.