Királynék örökzöld városa

2017. március 22., 09:00 szerző: Leitner Vera fotós: Leitner Vera, Penovác Károly
komment
Veszprém - Hajlamos rá az ember, hogy egy település kapcsán a ritkábban emlegetett látnivalókról idővel egész egyszerűen megfeledkezzen.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Veszprém gazdag történelmi-kulturális öröksége sok esetben kiszorítja a város egyéb értékeit a köztudatból, hiszen, valljuk be: a méltán népszerű állatkert és vár mellett gyakran nem jut eszünkbe más, ha nem itt élő ismerősöknek szeretnénk bemutatni a várost. Pedig különösen tavasszal érdemes szétnézni, mikor megújul természet, mely szerves részét képezi a város értékeinek.

A Harmat utcai kilátópontról körülnézve a város a lábunk alatt terül el

Kezdve mindjárt a város szívében, érdemes betérni a színházkertbe, ahol a települési értéktárba felvett Elnökök ligete található. 2000 áprilisában Magyarország adott helyet a közép-európai államfők 7. alkalommal megrendezett csúcstalálkozójának, s a meghívott elnökök Veszprémet is felkeresték. Az akkori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád javaslatára tizenkét emlékfát, ezüst hársakat, kocsányos tölgyeket és magas kőriseket ültettek a színházkertbe, azaz a korábbi püspökkertbe, mely egykor a város első számú díszkertje volt.

Innen nem kell messze menni a Kálvária-dombig, ahol egy szelet ezeréves történelemre bukkanhatunk. A honfoglalást követően a veszprémi vár körüli városrészekből - szegekből - összesen nyolc alakult ki, ezek egyike volt a Szent Miklós-szeg. A valamikor 1125-1200 között épült, román stílusú templom romjai közelében sírleleteket tártak fel, melyek X. századi temetkezésekről tanúskodtak. A Szent Miklós-szeg temploma a mai Kálvária-domb déli felében volt, maradványai ma is láthatók. A szeg nevét az itt élő iparosok és kereskedők védőszentjéről, Szent Miklósról kapta, majd az 1700-as években a veszprémiek egy kálváriát telepítettek a dombra.

 

Veszprém körül több erdei kilátóhelyről csodálhatjuk meg a panorámát, ám akadnak olyan pontok, melyek esetében még a városból sem kell messze kigyalogolnunk, így egyszerűbben illeszkednek egy városnéző nap programjába. Ezek egyike a jeruzsálemhegyi kilátópont - innen szemlélve a város a lábunk alatt terül el, s egyszerre pillanthatjuk meg a várat és a viaduktot.

A Jeruzsálemhegy északi felén található dombot Sintér-dombnak nevezik, mivel egykor itt volt a gyepmesteri telep. A kilátó megközelítése egyszerű: a belvárosból a viadukt felé vezető Dózsa György utcáról elegendő a Harmat utcai kereszteződésénél egyszer jobbra fordulnunk, s hamarosan a padokkal ellátott kilátópontnál találjuk magunkat. A terület további érdekessége, hogy a domb lábától nem messze fekszik a tavaly felavatott Víziközmű hely- és szakmatörténeti múzeum, mely az első veszprémi vízmű Séd-parti régi gépházának épületében várja a látogatókat.

Kicsit messzebb kell túrázni ugyan a Jutas vitéz-kilátóig, ám még ide is a lakott területek közelében maradva jutunk el. A 6,15 méter magas kilátót Jutas vitézről, Árpád fejedelem egyik fiáról nevezték el, s belátni innen a Bakony vonulatát északnyugattól délkeletig. A kilátó alaprajza a növekedést jelképező algoritmikus Fibonacci-spirált követi, erre állították fel a megdöntött palástot. A Fibonacci-spirál az élő természetet legjobban leíró matematikai modell, az isteni arány, az aranymetszés matematikai alapja, ilyen spirálba rendeződnek például a napraforgó magjai, a málna szemei vagy a fenyőtoboz pikkelyei is.

A Jutas vitéz-kilátó 6,15 méter magas, Árpád fejedelem egyik fiáról nevezték el, s belátni innen a Bakony vonulatát északnyugattól délkeletig. A kilátó alaprajza a növekedést jelképező algoritmikus Fibonacci-spirált követi, erre állították fel a megdöntött palástot
Fotó: Penovác Károly

A Jutas vitéz kilátójához tervezett látogatást az építményt is érintő tanösvény és futópálya kihasználása, felfedezése teheti még tartalmasabbá.

A királynék városa a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, három kistáj találkozásánál: északról, északnyugatról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa határolja.



Leitner Vera

2017. március 22., 09:00 szerző: Leitner Vera fotós: Leitner Vera, Penovác Károly

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...