Kunsziget egyszerre hordozza magában a történelem és az újítás szellemét

2017. március 08., 07:00 szerző: Őrsi Ágnes
komment
Kunsziget - A falu lehetőségeivel tudatosan élve dolgozik azon, hogy ne csak a múlt emlékeihez tudjon vendégeket hívni, hanem a fennmaradást, a fejlődés is biztosítsák.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Kisalföldön, Győrtől távolodva hasít a távolsági autóbusz. Kunsziget a cél, a Mosoni-Duna jobb partján fekvő település. A sokféle alapos tájékoztatóból tudni lehet, hogy a falu tizenhét kilométer hosszú partszakasza a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozik, ám a múltat és a jelent is maga a folyó határozta, határozza meg; alakítja határait, segíti magukkal az emberekkel együtt a vízből és az annak partján élő népesség mindennapjait. Amint megtudja, hogy Kunszigetre igyekszem, egy hölgy azonnal a pártfogásába vesz, kísérőről is gondoskodik. Örömmel vettem, hogy máris befogadott.

A Mosoni-Duna partja Kunszigeten. A település egyik nagy vonzereje a folyópart

Azt is mondhatnánk, hogy egy darabka Ausztria nyitotta meg kapuit, mert a településen bármerre megyünk, kézzelfoghatóan érezni az együttműködést, a gondoskodó figyelmet, az okos törődést; jó utak, szép porták, barátságos emberek. Látok egy-két mozgásában akadályozott embert is, no nem gyalog, az önkormányzat által beszerzett elektromos közlekedő eszközzel.

Drónfelvétel a szépen rendezett település óvodájáról

A falu nevét a Hédervári család XV. század közepéről származó birtoklevelein találták meg először a kutatók. 1882-ig hívták Öttevény-szigetnek, 1896-tól ismeretes Kunszigetként. Sziget, egyike a Szigetköz számtalan Duna-szigetének. A visszaemlékezések úgy szólnak, hogy a falu lakói molnárként az egész térség gabonáját őrölték, mások hajóvontatásból, halászatból, gabona- és zöldségtermesztésből éltek. Különösen híres volt a Pest-Budára is nagy tételben szállított kunszigeti petrezselyem. A kunszigeti Duna-partot övezte a római kori Limes, az erődvonal és például a néphagyomány által csak Tündérvárnak hívott kunszigeti őrtorony kutatása máig munkát ad a tudósoknak. A hagyomány szerint egykoron viharban bajba került halászok kopogtattak az itteni Tündérvár ajtaján, és akiket az őrtündérek nem engedtek be, azok őket megátkozták, azt kívánták, váljanak kővé. A helyzet mára sokat változott, ma Kunsziget csodaszép óvodája viseli a Tündérvár nevet. A különleges növény- és élővilággal megáldott Duna-meder szabályozására 1899-ben került sor, miután a folyó az egész falut elöntötte. Ezt követően épült a szecessziós plébánia, XVIII. századból származó, nyitott nyári konyhája ma is látható. Széchenyi Lőrinc építtette az első templomot, csatlakozva a település máig élő Szent Lőrinc-tiszteletéhez. A ma látható, klasszicista stílusú új templom padjai a XIX. század közepéről származnak, a belső festést a mennyezeti szekkókkal Borsa Antal festőművész készítette 1957-ben, a korabeli Mária- oltárt pedig Heizer István 1853-ban. Újkori mementóként a templom előtti tér stációi őrzik a falu szakrális emlékeit, az első és a második világháborúban elesett hősöknek, továbbá az elhurcolt zsidó lakosságnak állítanak emléket és jelentenek találkozási alkalmat az évről évre idelátogató csonka családoknak. Páduai Szent Antal tiszteletére 1840-ben épült a Szent Antal fogadalmi kápolna. A Szent Antal-kultusz ma is él a településen, gyönyörű bizonysága a kápolna díszítése a szent ünnepen, június 13-án, amikor a Győri út asszonyai az ősi díszítési mód alapján az éppen nyíló friss virágokból font koszorúval övezik a kápolna bejáratát. Ki tudja, mi az oka, de a virágdísz ettől kezdve napokon át friss marad.

Mise a Szent Antal-kápolnában. Az épület bejáratát Szent Antal napján az éppen nyíló friss virágokból font koszorúval övezik

Él még a nyolcadok hagyománya is; az ünnepet követően nyolc napon át reggel és este 8 órakor a polgármesterrel együtt a lakosság azért imádkozik, hogy a falut kerülje el a betegség, a természeti csapás és a szegénység. Évente egyre több látogató érkezik, hogy részt vegyen Kunsziget archaikus hagyományának évi megújításán, a Krisztus-keresésen. Húsvétvasárnap hajnalban a helyiekkel együtt több százan körmenetben keresik fel a nagypéntek, a nagyszombat és húsvét vasárnapja liturgiájához kapcsolódó emlékeket.

Jó hangulatú húslevesfőző verseny a Petrezsirom Fesztiválon
Fotó: Horváth Rajmund

Kunsziget háromszor lett díjazottja a Magyarországi Falumegújítási Versenynek, 2012-ben elnyerte az Európai Falumegújítási Díjat, Értékgazdag Település címe van, 2015-ből KlímaSztár díja is, ezenkívül országosan is első helyezett idősbarát önkormányzata, és polgárőr település. Ez a sok díj is mind bizonyítja, megéri ellátogatni erre a településre.

Kunsziget lakossága ma sem éri el az 1300 főt, viszont 1400 munkahelyet tudhat magáénak a falut övező területeken. Az önkormányzattal együtt tizenkét civil szervezet dolgozik azon, hogy aki itt talál megélhetést, tetemes támogatással le is tudjon telepedni.

Őrsi Ágnes

2017. március 08., 07:00 szerző: Őrsi Ágnes

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...