A történelméről is híres a siklósi vár

2017. április 12., 10:00 szerző: Müller Anikó Hanga
komment
Siklós - Nagy szerepe volt a Baranya megyei városnak az ókorban, Siklós és Máriagyűd mellett haladt a római út Eszékről Pécsre.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A 12. században a megye déli részét a Kán nemzetség Soklous ága uralta. A vár hazánk fontos történelmi nevezetessége, erődjének első falait 1260 körül rakták le, létéről a pécsi káptalan 1294. november 30-án keltezett irata tudósít elsőként. Legrégebbi épületrészeit a déli lakószárny pincéjében tárták fel, ez lehetett a korai vár magja.

A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Néhány esztendővel később a Garaiak tulajdonába került át, mely család fontos szerepet töltött be történelmünkben. Garai Miklós macsói, majd horvát bán volt, 1375-től tíz éven át az ország nádora. Fia, ifj. Garai Miklós Zsigmond király híve és támogatója volt. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, Zsigmondot a siklósi várba hozatta, 1401 januárjától októberig itt volt őrizetben, szobája a mai napig megtalálható.

A Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat

Miután Zsigmond visszaszerezte a hatalmát, Garait 1402-ben nádorrá nevezte ki, három évtizedig viselte e címet. Siklós ekkor a nádor városa, civitas palatinalis volt. A család idejében a birtok központi helyet foglalt el az országban, országos és európai elhatározások színhelye volt.

A Garaiak gótikus várának legjelentősebb műemléki maradványa a kápolna. A magasba nyúló egyhajós belső tér függönyíves ablakokkal, áttört, aprólékosan profilírozott késő gótikus szentélyben végződik. A család kígyós címerpajzsával jelzett bejárat felett előkerült a gótikus ablak és két kegyúri fülke, 15. századi falfestményekkel díszítve. A család kihalása után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit.

Az udvarban elhelyezett ágyú emlékeztet arra, sok támadás érte az épületet történelme során

Prényi Imre a várat reneszánsz stílusban átalakíttatta és olasz szobrászmesterekkel befejeztette a várkápolna építését. 1543-ban Szulejmán szultán serege háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. A megszállás ideje alatt a keresztény lakosságot kiszorították a belvárosból, és megadóztatták. A várban dzsámit építettek, és a mai ferences templomot is muszlim imahellyé alakították. A vár százötven éven át a törökök jelentős támaszpontja volt. Evlija Cselebi török utazó hét dzsámit említ a külvárosban. Ezek közül Malkocs bég dzsámiját a huszadik században feltárták, és helyreállították, Europa Nostra-díjat kapott.

A Tenkes hegy oldalában egymást érik a boros pincék
Fotó: Müller Anikó Hanga

Ugyancsak a törökök építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét. 1728-ban Batthyány Ádám gróf özvegye, Strattman Eleonóra 96 200 forintért vette meg birtokot, a család barokk stílusúvá építtette át a várkastélyt. Batthyány Kázmér - az 1848-as szabadságharc külügyminisztere - hamvait a várkápolnában helyezték örök nyugalomra. Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd 1873-ban vásárolta meg a várat, a birtokkal. Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte.

A második világháború alatt a Benyovszky család már nem lakott a várban, azt az 1939-ben Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internáló táborrá alakították, majd a háború későbbi időszakában ideiglenesen néhány szövetséges pilótát tartottak itt fogva. A világháború után egy évtizedig gazdátlan volt, az 1955-ben elkezdődő régészeti feltárás és helyreállítás után kapta meg jelenlegi szerepét.

A Tenkes hegy oldalában a fehérborok dominálnak, a legelterjedtebb az olaszrizling, de a chardonnay, a tramini, a muskotály és a rajnai rizling is népszerű, a legkedveltebb vörösbor pedig a portugieser.

Siklós Baranya megyei járási központ, lakóinak száma alig haladja meg a kilencezret. A környéken talált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt mamutvadászok éltek e tájon, majd kelták, pannonok és rómaiak foglalták el a területet.

 



Müller Anikó Hanga

2017. április 12., 10:00 szerző: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...