Jó reggelt, Fejér megye!

Ha meglátok egy méteres lábakkal rendelkező példányt, sikítva futok ki a helyiségből, lecsapni sem merem. Azt viszont sokáig nem tudtam, milyen a viszonyom a denevérekkel. Nyárestén, amikor a mamáméknál ültünk kint, és körülöttünk száguldoztak a kisebb-nagyobb „denevéremberek”, csak attól a rémmesétől tartottam, hogy a hajamba akadnak. De ilyen sosem történt. Egyszer mégis nagyon megijesztett egy, amikor az albérlet folyosóján, a szobán kívül „kopogtatott”. De, mint kiderült, inkább attól féltem, hogy valaki bejutott a házba. Aztán ablakot tártam, és mindketten megnyugodtunk. Talán még mindig elmondhatom magamról: nem mondom, hogy én vagyok Batman, de még soha senki nem látott engem és Batmant egy szobában.