Nyugat-európaiak pihennek a Velencei-tó partján

– Azt jól tudjuk, hogy az erdőgazdálkodástól a vadászatszervezésig számos tevékenységgel foglalkoznak. Milyen feladatokat ró Önökre a Velencei-tó és szűk környezete?

– Régre nyúlik vissza a tevékenységünk, és nem is csak szigorúan erdő- és vadgazdálkodással foglalkozunk itt. A 70-es évek környékén például a Velencei-tó északi részének hatalmas területét erdősítette az erdőgazdaságunk, vagy például az M7-es autópálya Székesfehérvár és Budapest közötti szakaszát is mi parkosítottuk. Hozzánk tartozik a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark is, ahol a működtetésen túl tájmúzeumot tartunk fenn. Fontos számunkra, hogy a turizmus fellendítéséből kivegyük a részünk, éppen ezért alakítottunk ki területeinken turistaútvonalakat vagy nyitottuk meg erdei iskolánkat.

– Úgy tűnik, a gazdálkodás mellett a természeti nevelésre is jut idejük. De vajon meg lehet-e nyerni ezzel ma a fiatalokat?

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy igen. Nem csak a megyéből érkeznek már hozzánk egy-egy növényismertetőre, hanem egyre többen például Budapestről. Évente így 10-12 ezer gyermeket tudunk fogadni az arborétumban, természetesen főként székesfehérvári és tókörnyéki fiatalokat. Az arborétum programjainak működtetése azonban, be kell valljam, hatalmas energiát emészt fel. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne folytatnánk a munkát, további terveink vannak.

Már nemcsak a megyéből érkeznek iskoláscsoportok egy-egy növényismertetőre, hanem egyre többen például Budapestről is

– Például a turizmus fellendítése érdekében? Úton-útfélen arról hallani, hogy egyre többen érdeklődnek a Velencei-tó iránt.

– Remek lehetőséget jelent már az is, hogy a tavat körbeölelő kerékpárút új nyomvonala közvetlenül az arborétum bejárata előtt halad el, ami tavaly és idén is új közönséget generált. Meg kell tehát próbálni minél több kerékpáros turistát becsalni magunkhoz. Az arborétumunkban adtuk helyet nem rég egy 24 órás mountain bike versenynek, de a bicikliseket több terepen is megméretjük.

– Mióta ilyen aktívak, ha a szabadidős tevékenységről van szó?

– Korábban is szerveztünk hasonlókat, az azonban igaz, hogy az erdő- és vadgazdálkodás mellett a szolgáltató, a helyi lakosok igényeit kiszolgáló tevékenységünk két-három éve erősödött meg. A programok szervezésén túl számos együttműködés részese társaságunk. Múlt héten adtuk át a dégi Festetics-kastély megújult, 300 hektáros parkját, ahol a Forster Központtal működtünk együtt, de jó kapcsolatot ápolunk a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival, a helyi TDM dolgozóival részesei vagyunk az Országos Erdészeti Egyesület szakosztályos programjainak.

– Milyen programokkal lehet kedvezni a turistáknak?

– Fontos, hogy egy program vonzó, különleges legyen, többletet adjon, amiért mai rohanó világunkban érdemes megállni. Éppen ezért állunk különleges attrakciók, fesztiválok mögé, és biztosítjuk őket támogatásunkról. Vadgasztronómiai fesztiválunkon például több száz szakács főz egyszerre, de a Magyar Természetjáró Szövetséggel is együttműködünk, számos közös erdőjáró programot, kalandtúrát szervezünk.

– A fesztiválok mellett a Bence-hegyi kilátó is a VADEX segítségével újul meg.

– Emblematikus kilátó épül meg jövőre a Velencei-tó partján, az pedig, hogy támogatjuk, finanszírozzuk is a kezdeményezést, társaságunk közjóléti tevékenységének része. A célunk is az, hogy minél több különlegességgel csábítsuk ide a látogatókat, és persze nem titkolom személyes indíttatásomat sem, hisz gyermekként az épülő kilátó elődjére magam is jól emlékszem. Agárdi lakosként jól tudom, mennyire meghatározta az a kilátó sokak gyermekkorát, mennyien játszottak annak lábánál, jártak fel oda nézelődni, sétálgattak a környezetében. Az akkori kilátó utódjának terve komoly pályáztatást követően válhat valósággá, a kiviteli tervek elkészültek, az építési engedélyt megkaptuk. Jelenleg a kivitelezőket versenyeztetjük, az új kilátót a tervek szerint jövőre adjuk át.

– A tervek közül a zsűri tagjaként Ön is válogathatott. Milyen szempont szerint rangsorolt?

– Számomra a tartósság és a fenntarthatóság volt a legfontosabb, és hogy önmagában is egy emblematikus műtárgy épüljön meg. Hogy bármikor azonosítható legyen a Velencei-tóval, és visszaköszönjön benne a kilátó természeti környezete, a tó vize, a szél, a madárvilág, a parton álló fűzfák. Azt a formavilágot kerestem, ami a környék sajátja.

– Erdőgazdálkodásuk kiemelt munkaterülete a vadgazdálkodás, a vadászturizmus biztosítása. – A VADEX ugyan Fejér megye területének nagy részén rendelkezik vadászterületekkel, a Velencei-tó környékén azonban nem. Mégis fontos számunkra a környék. Egyrészt erdeinkbe jelentős számban érkeznek vadászni Nyugat-Európából, sőt, sokan Kelet-Európából és az arab világból is minket választanak, ők előszeretettel pihenik ki a vadászat fáradalmait a Velencei-tó partjának gyógyfürdőiben.

Tevékenységi körünk igen széles. Az egyik legnagyobb hazai vadfeldolgozóként, elmondhatom, hogy vadhús termékeinket nem csak a megyében ismerik. Az országban sorra nyílnak erdei delikátesz üzleteink: Székesfehérvár mellett Debrecenben, Budapesten és Miskolcon bárki megveheti termékeinket. A fűszerektől kezdve a házi lekvárokig mindent árusítunk, ami egy igazi vadétel elkészítéséhez, elfogyasztásához szükséges.

– A helyiek a fakitermeléssel azonosítják még a VADEX nevét. Mi lesz a kitermelt fákkal?

– Egyik alapfeladatunk a lakosság tűzifaellátásának biztosítása.  Ám nem csak vásárolni lehet tőlünk. A magyar állam szociális tűzifaprogramjának keretében Fejér megye ötezer főnél alacsonyabb létszámú településein több mint háromezer köbméternyi tűzifát osztunk szét az önkormányzatokon keresztül a rászoruló családoknak. (x)

Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark

Az arborétum a Velencei-hegység és a Velencei-tó között, a 160 méter magas Mészeg-hegy oldalában helyezkedik el. A nagyszerű fekvés, a sokféle funkció miatt a térség kedvelt kirándulóhelye. A kilátó, a természettudományi és geológiai tanösvény, valamint a Tájmúzeum betekintést nyújt a táj kultúrtörténetébe, gazdaságföldrajzába, a tóra és a hegyre nyíló panorámán keresztül bemutatja a vidék természeti képét, nyomon követi földtörténeti kialakulását, éghajlati, geológiai és talajviszonyait, vízrajzát, ízelítőt ad változatos élővilágáról.

A tó melletti fedett szín rendezvények megtartására is alkalmas

Az Arborétum és Szabadidő Park kis tavával, piknikek számára kialakított tűzrakó és étkező helyeivel, korosztályonként kialakított játszótereivel, füves sportpályákkal, erdei tornapályával várja a látogatókat. A tó mellett 150 férőhelyes fedett szín található, amely alkalmas különböző sportnapok, családi rendezvények vagy akár esküvő lebonyolítására is. Az Arborétumban lehetőség van erdei iskolai foglalkozások, szakvezetés megtartására is.

Az Arborétum 96 hektáros területét részben a termőhelynek megfelelő erdő borítja, részben a mintegy 250 fa- és cserjefaj foglalja el. Az 1960-as évektől a terület fásítása során  a VADEX Mezőföldi Zrt. több, mint 1500 hektárnyi erdőt telepített a Velencei-tó vízvédelme, a klíma javítása és közjóléti célok érdekében. Az erdő számára rendkívül kedvezőtlen termőrétegű kopárokon az úttörő szerepet játszó erdei és fekete fenyvesek után a valamikor őshonos – molyhos tölgy, virágos kőris és egyéb fa- és cserjefajokból álló – elegyes erdők segítik a célok elérését. A hegy és különösen a tó élővilága rendkívül gazdag. A növények közül kiemelkedő a tőzegpáfrány, az apró nőszirom, a madarak közül a kanalas gém és erdei pacsirta.

Metszet: melléklet a Bence-hegyi kilátóról

„A hegyet az Andokban a föld arcának, Tibetben a felső világba vezető lépcsőnek tartják. A legtöbb vallásban szerepet játszik valamilyen hegy” – írja Csanády Pál főszerkesztő a Metszet című építészeti folyóirat Bence-hegyi kilátó terveit bemutató különszámában. Mint fogalmaz, az utóbbi időben 29 kilátó épült országszerte, például a Galyatetőre vagy Veszprémbe, és még hét további kilátó épül meg hamarosan, például a Bence-hegyi, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Velencei-tóra és a környező hegyekre. A kilátóra kiírt tervpályázat legjobbjait veszi sorra a kiadvány, melyben számos interjú olvasható. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár szerint például meg kell fontolni, hogy más létesítményekre is építészeti tervpályázatot írjanak ki, Koszti András, Velence polgármestere pedig a megvalósítás körülményeiről beszél.