Sárkányhajók és vitorlák a tavon

Néhány éve került vissza a strandolni, kirándulni vágyók célpontjai közé a Velencei-tó. Mi volt korábban a csökkenő látogatószám oka?

Sokan az iszapos talajra hivatkoztak, holott az éppen kedvező mozgásszervi szempontból, én magam is érzem a jótékony hatását. A legtöbben azonban a pusztuló környezetet, az elmaradt fejlesztéseket sorolták az indokok közé. A felújítások sokakat visszafordítottak a Velencei-tó irányába, az olyan beruházások, mint a kerékpárút-építés, nap mint nap hihetetlen tömegeket vonzanak a térségbe az egészen pici gyermekektől az idősebb korosztályig. Most már autósként és gyalogosként is oda kell figyelnünk a kerékpározókra, a nagy érdeklődés pedig arra figyelmeztet, hogy érdemes folytatni a munkát, a kerékpárutat további kilométerekkel bővíteni kell. A Velencei-tó Kapuja mellett további, a turizmust szolgáló olyan döntésekre is szükség volt, mint például a Széchenyi Pihenőkártya bevezetése, kiterjesztése. Ma már vannak olyan szállodák, amelyek télen-nyáron zsúfolásig megtelnek szállóvendégekkel, amit a vízi sportolási lehetőségek fejlesztése csak tovább erősít.

A Velencei-tavi Vízi Sportiskola (VVSI) fejlesztésével a sérült emberek és családjaik is kihasználhatják a bővülő lehetőségek sorát. A terület kínálta ezt a lehetőséget, vagy stratégiai döntés kérdése volt a cél meghatározása?

Mindkettő. A Velencei-tó méretei tökéletesen megfelelnek a megvalósításnak: nem túl nagy, így áttekinthető, nem jelent veszélyt az ott tartott foglalkozás, mindenki számára biztonsággal űzhetők ezek a sportok a tavon. Mivel a 70-es évek óta nem érkezett pluszforrás sem fejlesztésre, sem állagmegóvásra, a beruházás jelentőségét senki nem kérdőjelezte meg. Szerettük volna továbbá, ha az épület nemcsak a nyári szezon idején tart nyitva, hanem ősszel, télen és tavasszal is hasznosítani tudjuk, így jutottunk arra a következtetésre, hogy a fogyatékossággal és a súlyos betegségekkel élők sportolási lehetőségeit is beemeljük a kínálatunkba a tömegsportrendezvények mellé. A vízi sportok kínálta testi és lelki feltöltődésből senkit nem akartunk kizárni, végül a korai fejlesztés és a rehabilitáció lehetőségét is beépítettük a kínálatba. Már a felújítás vége felé járunk, augusztus végére szinte a teljes építkezési terület megújul. Jó lenne persze folytatni a megkezdett munkát további épületek felújításával, de egyelőre a most induló új lehetőségekre koncentrálunk. A sportszállodában olyan akadálymentes szobák, terek alakultak ki, amelyeknek nemcsak itthon, de Európában is alig akad párjuk. A földrészen összesen másfél, kéttucatnyi hasonló szállásról tudok.

A fejlesztések jelentős része a déli parton valósul meg, holott az északi evezőspálya felújítása is sürgető. Van kajakos, aki szerint a beton partfalról visszaverődő hullámok nem kedveznek a profi sportolóknak.

Az északi pályánál is számos fejlesztés elindult, megvalósult: megújul a kajak-kenusok szállása, új vizesblokkot alakítanak ki, modernizálták a céltornyot, az edzők új motorokat kaptak, amire az elmúlt 30 évben nem volt példa. Remek sportélet zajlik, ami nagyban köszönhető Angyal Zoltán leigazolásának: 2014 februárjától az a korábbi kajak-kenu szövetségi kapitány irányítja a szakmai munkát, aki két olimpián is sikerre vitte a magyar válogatottat. Személyisége a Velencei-tavi vitorlás- és evezős sportra is rá fogja nyomni bélyegét. Mióta nálunk dolgozik, minden területen több a versenyzőnk, a kápolnásnyéki iskolával pedig együttműködési megállapodást is kötöttünk: az intézmény mostantól a VVSI sportiskolájaként működik, diákjaik ott edzhetnek.

Ezek szerint marad felkészítő pálya az északi?

Ez a kajak-kenusok és az evezősök sportszakmai kérdése, hiszen ami jó a vitorlásoknak, mint a szél és a hullám, az náluk sokszor gondot okoz. És igaz, hogy a beton partfal nem tudja csillapítani a hullámokat. Láthattunk azonban megoldást a problémára például a londoni olimpián, ahol keskeny nádast telepítettek a partfal mellé. A kérdésben, hogy magasabb szintre akarjuk-e emelni a versenypályát, a kajak-kenus és evezős szövetséggel közösen kell dönteni, mert sok millió forintot emésztene fel egy ilyen fejlesztés. Látok egyébként ebben fantáziát, hiszen az autópálya és Budapest közelsége miatt ideális helyszín a velencei-tavi pálya a felkészülésekre, a pálya fejlesztésével pedig még több magas színvonalú verseny érkezhetne az országba.

Több gyermek választ vízi sportot mostanában, mint évekkel ezelőtt?

Megsokszorozódott az ilyen sportot űző gyerekek száma. Fontos persze a jó közösség, talán ez az egyik leglényegesebb szempont. De egyetlen szülő sem íratja be ide a gyermekét, ha rossz állapotban találja az öltözőt, a mosdót. Nem az a célunk, hogy belőlük olimpiai, világ-, vagy Európa-bajnok sportoló váljon, annak is örülök, ha a sport szeretetére sikerül megtanítani a gyermekeket.

Majd pedig a felnőtteket. Szeretnék bővíteni a sportolási lehetőségeket?

Tetszik az a tömegsportjellegű vitorlázás, sárkányhajózás, kenuzás, amit a Garda-tó mellett tapasztaltam, ezek bővítését céloztuk meg. Néhány éve még egyetlen sárkányhajót sem lehetett bérelni a Velencei-tó partján, ma meg már fél tucat áll készenlétben. Egyre több közösség, család választ ilyen túrát, nem is csoda, hiszen ezek fantasztikus élményt nyújtanak, a nádvilág rejtelmei, szépsége, plusz élményt ad.

A Velencei-tó mellett tevékenykedőkben egy közös: mindenkinek szívügye a tó. Önt milyen kapcsolat fűzi a Velencei-tóhoz?

Fiatal vitorlázóként sokat jártam versenyezni a Velencei-tóra, ahol nemcsak a sportélet volt nagyon magas színvonalú, hanem a hangulat is remek volt, rengetegen jártak a tóra. Balatoni fiúként irigyeltem az itteni lehetőségeket. Szomorú, hogy az elmúlt 15-20 évben elfelejtettük a Velencei-tavat, annál nagyobb öröm azonban, hogy a fejlesztésekkel a minőségivel együtt a mennyiségi turizmus is elindult. Az idei első, hőségben telt hétvégéken, a többszörösen megtelt táblát is ki lehetett volna tenni.

A Velencei-tavi Vízisport Szövetség (VVSZ) több mint öt évtizede működő társadalmi szervezetként többek között versenyeket szervez, szakmai segítséget nyújt a fejlesztésekhez. Ilyen például a VVSI felújítása is, amelyet közösen indítottak el a VVSZ alelnökével,

L. Simon Lászlóval, aki a terület országgyűlési képviselője volt a felújítási tervek elkészítése idején, ma pedig már a Miniszterelnökség parlamenti államtitkáraként támogatja a munkát. Szintén szoros a kapcsolat Tessely Zoltánnal, a jelenlegi képviselővel.

Azok a fejlesztések, amelyek a jövőben várnak még ránk, mint a partfalrendezés, egyes kikötők rendbetétele, a horgászat infrastrukturális támogatása, közös erővel valósulnak meg. Nagy küzdelmet folytattunk azért is, hogy a sukorói terület a természeté maradhasson, és ne egy elrondított kaszinóterület vegye el sokak elől, de kevesek számára a teret és a lehetőséget mondta Soltész Miklós, a VVSZ elnöke.

Vitorlázás, sárkányhajózás, kajak-kenu, evezés, szörfözés ezekkel a vízi sportokkal találkozhatnak manapság a látogatók, akik a Velencei-tó partjára érkeznek pihenni.

30-40 évvel ezelőtt, amikor Springer Feri bácsi volt a terület gazdája fogalmaz Soltész Miklós , még teljesen más képet mutatott a part. Jelentős támogatást irányított a tó környezetébe, a források pedig meg is hozták a gyümölcsüket: rengeteg bajnokot, olimpikont neveltek ki a vitorlázás, a kajak-kenu és az evezés területén. Akik ebben a környezetben nevelkedtek, máig tartják a kapcsolatot. És ez fontos. Nem az az egyetlen célunk, hogy bajnok csapatokat neveljünk, hanem hogy egészséges, közösségben nevelkedett gyermekeket indítsunk útjukra.

A júniusi Videoton Családi- és Sport Napon a látogatók ültek a csónakokba és szálltak vízre egymás ellen Fotó: Csákvári Zsigmond