Nem ritka az olyan enyhe tél, mint a mostani

Ezt támasztják alá a meteorológiai feljegyzések is, amelyek szerint 2012 februárjában például 2,9, 2013-2014-ben 3,1, 2015-2016-ban pedig 2,5 fok volt a téli átlaghőmérséklet. A tavalyi tél elég szélsőséges volt, januárban mínusz 5 fok feletti hidegben fáztunk, az év végén azonban megközelítette a 3 fokot az átlaghőmérséklet. Enyhe, hószegény telek évtizedekkel ezelőtt is voltak, 1910-ben, 1911-ben például 5, illetve 6 fokos átlaghőmérsékletet mértek, s elmaradtak a kiadós havazások is.

– Az utóbbi évtizedben egyre jobban érződik a globális klímaváltozás hatása, igazi, zord tél szinte nem is volt. Annyira elszoktunk tőle, hogy szinte furcsálljuk, ha – úgy, mint tavaly néhány napig – mínusz 10 fok közelében, vagy az alatt van a hőmérséklet. De ha enyhébbek is a telek, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, ezért ha talán már nem a mostani télen, de a következőkben még lehet részünk kemény hidegben. A gazdáknak számítaniuk kell erre, amikor fajtát választanak. A gabonáknál például továbbra is nagyon fontos a tél- és fagyállóság – mondja az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Vida Gyula szerint kedvezett a mostani időjárás az ősszel elvetett növényeknek, gyönyörű zöld a határ, szépek a gabona- és repcevetések. Egyelőre még „pihennek”, „várnak a növények, februárban indul meg a fejlődésük.

– A mostani fejlődési szakaszban érzékenyebbek a növények, egy tartós, 10 fok körüli hideg olyan károsító hatással lehet rájuk, mint a tavaszi fagy – mondja a Székesfehérvár határában gazdálkodó Aranybulla Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője. Szabó Gábor szerint nemcsak az enyhe hőmérséklet kedvezett az idei télen a növényeknek, fejlődésüket pozitívan befolyásolja az is, hogy a felső talajrétegek elegendő csapadékhoz jutottak, de az alsó rétegek feltöltődéséhez hiányzik a téli csapadék. A kora tavaszias téli időjárásnak azonban van kedvezőtlen következménye is: tartós hideg hiányában túlélik a telet a gomba- és rovarkártevők. Ez megnövelheti a növényvédelem költségeit. A szakember becslése szerint a gombakártevők elleni egyszeri védekezés is legalább harmadával emelheti meg a termelési költségeket, a rovarkártevők gyérítése – a fertőzöttség mértékétől függően –, még többe kerülhet.