A sukorói haditanács jelennek szóló üzenete (galéria)

A sukorói haditanács 1848. szeptember 28-án, egy nappal a csata előtt kezdődött el. Az eseményre először az egykori helyszín, a sukorói református templom harangja emlékeztetett, majd Székesfehérvár Helyőrségi Zenekara játszotta el a Szózatot. Kardos Ábel lelkipásztor bibliai gondolatai után Mészárosné Hegyi Gyöngyi polgármester köszöntötte a tiszteletadás résztvevőit.

A településvezető elmondta: a sukorói haditanács eseménye méltó helyet kap megemlékezéseik sorában. Kitért arra, hogy az elmúlt másfél évtizedben miként hozták közelebb a múltat a jelenükhöz, hiszen az utóbbi tizennégy évben nagyon sokat dolgoztak azért, hogy Sukoró örökségét méltó módon őrizzék meg és adják tovább a következő generáció számára. Említette a történelmi tanösvényt, a csodálatos teret az 1848-as ágyú másolatával, az Aradi hidat és ligetet, majd meghívta a jelenlévőket Pajorné Szép Mária festőművész kiállítására.

Lippai Péter dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja ünnepi beszédében kijelentette: a helyszín bölcsője a Pákozd és Sukoró mellett megszületett győzelemnek. Azon történelmi eseménynek, amelyről a magyar diákok és felnőttek bizonyossággal mondhatják ki, hogy a Magyar Honvédség első győztes csatája. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a szabadságharc kezdetét jelentő csata nem hadászati, sokkal inkább politikai és erkölcsi értelemben volt jelentős. Katonapolitikai szempontból minden egy nehezen értelmezhető helyzetben történt, hiszen ugyanarra a császárra és királyra felesküdött csapatok küzdöttek meg egymással, ugyanolyan a homályos parancsokat teljesítve. Néhány héten belül a magyar sereg élére már az ötödik parancsnokot nevezték ki, mert az elődök vagy feladták, vagy átálltak a másik oldalra.

Kompromisszum született, emlékeztetett a tábornok. Nem támadt a sereg, de amikor megtámadták felvette a harcot, és ez megszülte a szabadságharc első győztes csatáját és magát a Magyar Honvédséget. A történtek jelentőségét Móga János, a fővezér helyesen látta néhány nappal később írt jelentésében. Lippai Péter részletesen felelevenítette a haditanács történéseit, a feszült hangulatot, Ludvig és Perczel vitáját, Móga reakcióját, amikor a felfokozott helyzetben a kardját az asztalra csapva lemondással fenyegetőzött. De szót kért Batthyány, nyugodt hangon beszélt és érveivel egyetértésre intette a többieket.

A dékán hangsúlyozta: a pákozdi csatánál sokkal jelentősebb a sukorói haditanács erkölcsi hozadéka, amikor az Országgyűlés és a születőben lévő fiatal magyar polgári nemzet hitet tett alkotmányának és függetlenségének fegyveres védelme mellett. Ezek azok a történelmi ismeretek, amelyeket a fiatalokkal hangsúlyosabban kellene megismertetni. Az elmúlt idők katonáinak hősies tettei, az ezek nyomán kialakult bajtársiasság, a hazához való hűség mind olyan erények, amelyekkel megmenthetjük a jövőt a következő nemzedékek számára. A ma katonái, szolgáljanak akár itthon, vagy távoli misszióban, méltó követői elődeiknek, 1848 szellemisége pedig örök erőt adott a Magyar Honvédség számára, szögezte le a szónok.  

Batthyány Boldizsár, a híres család leszármazottja, a Fiatalok Batthyány Körének elnöke beszédében kiemelte: 176 évvel ezelőtt 95 hazafi gyűlt össze egy olyan győzelmet megelőző napon, amely az egész magyarságot reménnyel látta el, és amelynek fontosságát szerinte a mai napig nem ismerjük és nem ismerjük el eléggé. A haditanács körülményeit elemezte, amelyek korántsem voltak könnyűek, ő is felidézte a vitát és annak végét, amikor a miniszterelnök mindenki számára tisztázta, hogy közös a céljuk: a magyar haza megvédése. A korábban császári hadseregben szolgáló tisztek is visszacsatolták a nemrég az Úr asztalára ledobott kardjaikat. Végül kiadták a második határozatot, melynek lényege az volt, hogy „az alkotmány valamennyi ellenségével szemben fegyvert ragadnak, s addig nem nyugszanak, míg a Magyar Királyság alkotmányának teljes élvezete nem biztosított”.

Mi lett a haditanács eredménye?, tette fel a kérdést a fiatal szónok. Az, hogy a tiszteknek nem kellett választani az uralkodó és az Országgyűlés között. A kiadott határozat megteremtette az ellenállás lehetőségét a kényszerített önvédelem elve alapján. És milyen önvédelem lett belőle végül? A magyar történelem egyik legfontosabb és érzelmileg legdrágább győzelme. Lippai Péterhez hasonlóan ő is levonta a következtetést: a sukorói haditanács szerepe sokkal nagyobb volt, mint azt sokan gondolják, hiszen nélküle másnapra talán az egész hadsereg szétesik.

„A mai, bizonytalan és gyorsan változó világunkkal kapcsolatban láthatjuk azt is, hogy egy jó diplomácia érzékkel megáldott államférfi rövidke beszéde milyen módon tudja rádöbbenteni az embereket arra, hogy egy célért küzdenek. És végül láthatjuk azt is, hogy amíg a magyarság egységet képvisel, addig szinte nincs olyan erő a világon, amely fölénk tudna kerekedni. Éppen ezért kívánom, hogy minden honfitársunk ismerje meg ezt a történetet és ebből merítkezve olyan egységet alkossunk, amely nem ismer lehetetlent, és amely hazafiasságát semminek alá nem rendeli!”, hangzott el a templomban.

A megemlékezést a Magyar Nemzeti Férfikar műsora, koszorúzás és ima zárta.