Növelni kell a világban a megtermelt búza mennyiségét

Bedő Zoltán: a búza mindig fontos volt az emberiségnek, több mint 10 ezer éve termesztik élelmiszerként, illetve takarmányként
Fotó: Borbély Béla

Mivel a termőterület bővítése a még meglevő zöldterületek védelme miatt már nem nagyon járható út, a hozamokat kell a mostaninak többszörösére emelni.

A korántsem könnyű feladat megoldásából részt vállalnak az MTA Agrártudományi Kutatóintézetének martonvásári nemesítői is. Olyan fajták előállításán dolgoznak, amelyek nemcsak termőképességben, hanem egyéb tulajdonságokban is felülmúlják a jelenlegieket, s versenyképesek a világ más országaiban nemesített búzákkal. Bíztató kezdetként olyan új fajtákat állítottak elő, amelyek termőképesség szempontjából a legjobbak között lehetnek. De az idén is jól „vizsgáztak” a már köztermesztésben levő, s a megyei vetésterület mintegy felén termesztett martonvásári búzafajták is, s nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy országosan öt tonna felett alakult a kenyérgabona hektáronként átlagtermése. A legjobb eredményt egyébként Fejér megye érte el, a NAK közlése szerint hektáronként 5,9 tonnás átlaghozammal.

– Összeszokott, kiváló csapatként, 15 kutató foglalkozik Martonvásáron kalászos gabonanemesítéssel, de külföldi kollégák és PhD hallgatók is gyakran bekapcsolódnak a munkánkba. Eredményeink annak is köszönhetők, hogy a csoport a legújabb molekuláris, kutatási technológiákat, s az alapkutatások legfrissebb eredményeit felhasználva dolgozik. A vezető szakemberek nagy rutinnal, évtizedek óta végzik ezt a munkát. A csapat tevékenységére nagyon figyel a hazai és nemzetközi szakma, publikációink ott vannak a „megfigyelt” anyagok felső tíz százalékában – mondja Bedő Zoltán akadémikus, kutatóprofesszor.

Ő 1977 óta tagja a martonvásári csapatnak. Munkásságának eredményét jelzi, hogy mintegy hazai és nemzetközi kutatói rekordként, száznál több kalászos gabona társnemesítőjeként, s háromszáznál több publikáció szerzőjeként, illetve társszerzőjeként jegyzik a nevét a világ gabonatermesztő országaiban. Kutatásainak elismeréseként 2008-ban négy évre az európai növénynemesítő társaság elnökévé választották. Tagja az olasz mezőgazdasági akadémiának, tevékenységét német és amerikai szakmai kitüntetése mellett 2000-ben a Köztársaság Lovagkeresztjével honorálta a magyar kormányzat, Martonvásár pedig díszpolgárává választotta.

A növénynemesítés csapatmunka, a résztevők együttműködése nélkül nem lehetne sikeres. A kutatócsoportban a közös tevékenység mellett mindenkinek meg van a maga speciális szakterülete is. Bedő Zoltán a búza minőségi tulajdonságaival foglalkozik, elsődleges feladata a növény fehérje és sikér minőségének a javítása. De részt vesz azokban az utóbbi tíz évben megkezdett kutatásokban is, amelyek során kollégáival az úgynevezett vitaminok, bioaktív komponensek búzán belüli arányát vizsgálja. Ez azért fontos, mert az idős generációk arányának növekedésével a gabonaszem belső részében is növelni kell azoknak a diétás rostoknak, vitaminoknak, fitokemikáliáknak az arányát, amelyek hozzájárulnak a korosabbak egészséges táplálkozásához, a betegségek megelőzéséhez.

S, hogy mennyi idő alatt „születik meg” egy új búzafajta? Annak ellenére, hogy az alapkutatások és korszerű módszerek alkalmazásának eredményeként, jelentősen felgyorsult a munka, addig, amíg a kiválasztott törzsek, szülőpárok felhasználásával a kívánt tulajdonságokat hordozó fajtajelölt elkészül, egy évtized is eltelik.

– A kutató számára az egyik legizgalmasabb időszak az aratás, akkor látszik ugyanis, hogy az előállított fajta mire is képes. Nekem, beleértve egy gyerekkori cséplés emlékét is – az idei volt a negyvenedik aratásom – mondja Bedő Zoltán. A kutató professzor egyébként otthon sem hűtlen választott hivatásához: kertészkedik, gondozza a gyümölcsfákat és a családi szőlőt. Mindezt pedig sporttal, s a két közgazdász fiútól született unokákkal való foglalkozással egészíti ki.