Papírcsipke és solymászat

Azt meséli, a tanítás mellett mindig is volt valamilyen hobbija: ikont festett, horgolt, de hét évig solymászkodott is. Manapság leginkább papírcsipke-készítéssel foglalkozik. Az alkotó munkáját 2015-ben a 22. országos Betlehemi jászol kiállításon a szakmai zsűri díjazásra javasolta. Művét a Veszprémi Szaléziánumban állították ki, majd egy év múlva, 2016 karácsonyán Rómában, a100 jászol című tárlaton is bemutatták. Mindez hatalmas elismerés, hiszen az Örök Városban, a Santa Maria del Popolo-bazilika közelében található Bramante-teremben rendezett betlehemi jászol kiállításra tizenhárom olasz tartományból és negyven országból érkeztek műalkotások. A szervezők hat magyar, különböző technikával készült képzőművészeti alkotást is bemutattak, köztük a ráckeresztúri tanárnőét is.

Karosszékből, babakocsiból és bölcsőből álló kompozíciója

Mártát a papírcsipke-készítés történetéről, technikájáról kérdeztem:

- A pergamencsipke-készítés kezdete a 14. századig nyúlik vissza. Az első ilyen jellegű alkotásokat, oltárdíszítő képeket, áldozati kártyákat apácák készítették a kolostorokban. Eleinte kódexek, jogi iratok, tudományos, hivatalos és vallási dokumentumok szövegei kerültek a vékony hártyákra. Később, az olcsóbb papír elterjedésével háttérbe került a pergamen, majd a nyomdagép feltalálásával a nagyobb példányszámú gyártás is lehetővé vált. Ma pauszpapírt használunk, nem a legvékonyabb fajtát, hanem egy masszívabbat. Fogunk egy kifogyott golyóstollat, s ha azt végighúzzuk a pauszon, domborodik a túloldalán és kifehéredik. Így rajzoljuk elő a mintát a pauszpapírra. Azután körbeszurkáljuk, perforáljuk, de ollót nem használunk.

Vajon mi visz rá egy örökmozgó embert arra, hogy órákon keresztül nyugodtan üljön, s apró tűszúrásokkal különböző formákat alkosson?

Munkáját Rómában, a100 jászol című tárlaton is bemutatták

- Mindig szerettem kézműves dolgokat csinálni, foglalkoztam üvegfestéssel, ikonfestéssel. A pergamencsipke-készítést, azaz pergázást már több mint tíz éve művelem, s több kiállításon is szerepeltek már a munkáim. Régebben készítettem egy Ráckeresztúr-címert az iskolának, a Keresztúr-találkozón és egy családi napon is láthatták az érdeklődők alkotásaimat. Korábban adventi koszorú pályázatra is neveztem, két éve pedig a Magyar Kézművességért Alapítvány Kézművesség a játékvilágban avagy játékos kézművesség kiállításán vettem részt, a kompozícióm karosszékből, babakocsiból és bölcsőből állt.

Márta alkotásait, finom, precízen megformált kézimunkáit nézve nehéz elképzelni, hogy solymászkodással is foglalkozott:

Tóthné Bányai Mártának legfőbb hobbija a pergamencsipke-készítés Több tárlaton szerepelt.

- Hét évig volt egy héja madaram. A solymászkodáshoz le kellett tennem a rendes vadászvizsgát, emellett pedig az elméleti és gyakorlati vizsgát solymászatból, és volt még egy eu-s jogi, természetvédelmi vizsgám is. Amikor ez mind sikerült, kaptam a solymászmesteremtől egy fiatal madarat. Egy cipősdobozban hoztam haza Kiri pipit, majd építettünk neki az előírásoknak megfelelő ketrecet. Azután a betanítási időszak következett, meg kellett tanítani vadászni, és mindennap röptetni kellett. Kedves és okos madár a héja, nagyon szerettem vele foglalkozni. Akár a pihe, úgy tud leszállni az ember kezére. Nagyon szeretem az állatokat. Kutyánk mindig volt, amikor még Budapesten laktunk, akkor is. Férjem, Bálint egy időben galambot tenyésztett, de rövid ideig tartottunk nyulakat is.

Hiába, ha valaki sokoldalú, akkor sokféle szenvedély, hobbi belefér az életébe. Márta képzelete éppen olyan, akár a sólyom, folyton szárnyal. És mindig újabb és újabb ismeretekre vágyik.

- Leginkább az interneten nézelődöm, s ott fedezek fel új dolgokat. Csak azt sajnálom, hogy kevés időm jut ezekre az elfoglaltságokra... Legutóbb rátaláltam a gyémántfestésre...

Rengeteg türelem szükséges akár a gyémántfestéshez, akár a gyöngyfűzéshez, pergázáshoz, horgoláshoz, de még a solymászkodáshoz is. Mártának úgy tűnik, türelme van bőven. Huncut mosollyal elárulja, bármi történjék is, el-el csábíthatja egy-egy érdekes foglalatosság, a papírcsipkét nem hagyja el soha.