Ember-ember elleni küzdelem volt

Lovasok masíroztak fegyelmezett rendben hétvégén a Vérteskozma és Csákvár közötti Kotló-hegyre. Emlékmenetre gyűltek össze, a második világháború 1945. januári eseményeinek felidézésére. A most éppen jégbefagyott arcát mutató táj a Vértesben ugyanis nem volt mindig ilyen békés – a háborúk harci zaja sokszor verte fel a környék nyugalmát, de nem csak a második világháborúban – árulta el beszédében Papp György, a fehérvári huszárok tagja.

Fotó: Tóth Pál

A legenda szerint a hegység már a nevét is a hazánkra törő, csúfos vereséget szenvedő német lovagok eldobált vértjeiről kapta. De járt erre a későbbiekben pusztító tatár, rabló török, zsoldosok és zsákmánylesők is. A második világháborúban pedig közel három hónapig feszült a frontvonal ezen a környéken, melynek nyomai, a földbe vájt, életet mentő vagy éppen  halált jelentő árkok a mai napig felfedezhetők az erdők rejtekében.

Az emlékeket azonban nem csak a terep őrzi, hanem az itt élők is: ezúttal ugyanis tizenöt település lovasai jöttek emlékezni: Csákvárról, Vértesboglárról, Székesfehérvárról, Pákozdról, Gántról, Oroszlányból, Kápolnásnyékről, Nadapról, Csákberényből, Szárról, Gárdonyból, Jenőből, Újbarokról, Budapestről, valamint Csőszről érkeztek a Vértesbe.

A történet pedig eképp zajlott hetvenkét esztendővel ezelőtt: a német páncélosok Budapest felmentését célzó támadásához 1945. január végén csatlakozott az I. huszár hadosztály. A magyar huszárok utolsó nagy csatája volt ez, már ami a fegyvernemet illeti, amelyben a feladatuk és a céljuk az volt, hogy áttörve az orosz vonalat a Vértes déli kijáróit birtokba vegyék. Nem voltak elegen, ezért a számukra kiszabott Gánt-Vérteskozma-Tatabánya vonalat csak „támpontszerűen” tudták megszállni – hangzott el a megemlékezésen. Méteres hó, hideg és zord körülmények között kezdődött meg a támadás, amely kegyetlen, véres, ember-ember elleni küzdelemben öltött testet. Óriási veszteségeket szenvedett a huszár hadosztály, de még így is egy huszár hősi halottra jutott 27 orosz. Ám a végén már nem volt mit tenni, a Vörös Hadsereg 1945. március 18-i támadása véget vetett az ellenállásnak. Az itt harcoló hős huszárok előtt tisztelegve gyújtottak mécsest és emlékeztek a ma lovasai.