Merre visz Fehérvár útja? Interjú Cser-Palkovics Andrással

– A közgyűlési vitában úgy fogalmazott, hogy az idei minden idők talán legstabilabb alapokon nyugvó költségvetése. A következő évekre nézve mit üzen a 2015-ös „számhalmaz”?

– A 2014-2020 közötti uniós forrásokhoz való hozzájutás az integrált településfejlesztési stratégián alapul: azt már tudjuk, hogy ebben az időszakban kifejezetten Székesfehérvárnak címkézve

17,3 milliárd forint a keretösszeg. (Ez nem tartalmazza a helyi gazdaság szereplői számára lehívható további támogatásokat.) Ha minden igaz, május közepén nyújthatjuk be Fehérvár végleges stratégiáját a kormányhoz, amely tételesen felsorolja, milyen fejlesztésekhez kérünk támogatást. Ezt megelőzően áprilisban szeretnénk még egyszer társadalmi konzultációra bocsájtani az elképzeléseket, hogy bárki véleményezhesse azokat. A stratégiához kapcsolódóan egy 1,8 milliárdos összeget, mondhatjuk, az első ütemet egyébként már tartalmazza a költségvetés, így például a Ligetsor és környékének felújítását, a Felsőváros mögötti csapadékelvezetési problémákat szeretnénk idén megkezdeni.

Közép-Európában jegyzett várossá kell Székesfehérvárt fejleszteni. Ehhez viszont szükség van olyan nagyvárosi szolgáltatásokra, amelyektől valóban vonzó egy város, de úgy, hogy közben megőrzi egy százezres település minden közlekedési előnyét, élhetőségét, kényelmét  (Fotó: Koppán Viktor)

– Idén megszűnik, összeolvad a lakásfenntartási, az adósságkezelési támogatás és a méltányossági közgyógyellátás. Kevesebb szociális segítséget kapnak idén a rászoruló fehérváriak?

– Semmiképpen sem, Székesfehérvár 2015-ben a hatáskörében maradó szociális feladatokat a 2014-es szinten el fogja látni. Valóban lesznek olyan szociális ellátások, amelyeket a jövőben nem az önkormányzaton, hanem a kormányhivatalokon keresztül folyósít az állam, ám tudomásom szerint összegszerűségében ez a keret sem csökken. Hogy a város mit és milyen mértékben biztosít, arról a legutóbbi közgyűlésen döntünk egy új szociális rendelet megalkotásával. Az államtól néhány tízmillió forinttal valóban kevesebbet kapunk, de ezt Székesfehérvár kipótolja. Másfél milliárdot költünk a szociális intézményeinkre, az önkormányzat által nyújtott szociális támogatások összege pedig meghaladja a 100 millió forintot. Ha év közben ez nem lesz elegendő, kipótoljuk, ahogy ez mindig is történt az elmúlt években. Szerintem egyébként a fehérvári szociális rendszernek része a munkahelyek magas száma (ahol fontos lenne az általános bérszínvonal folyamatos emelkedésére), a szociális bérlakások fenntartása, illetve, hogy magánszemélynek továbbra sem kell helyi adót (havi szinten többezer forintot) fizetniük. Negyedrészt a város rendezvényeinek túlnyomó része ingyenes, ami ugyancsak egy támogatási forma!

– Ha már a rendezvényeknél tartunk, tényleg szükséges 9 milliárd forintért átépíteni a sóstói stadiont? Az ellenzék szerint például az utak felújítására sokkal nagyobb szükség lenne.

– A kormány meghirdetett egy stadionfejlesztési programot. Minden városnak két választási lehetősége volt: vagy részt vesz benne, vagy nem él a lehetőséggel. Ha az utóbbit választottuk volna, ezek az összegek nem érkeznének meg Fehérvárra. Azt gondolom, helyesen döntöttünk, hiszen a város vagyonát növeli a beruházás, aminek az eredményeként egy olyan szintű multifunkcionális létesítmény jön létre, amilyen a fővároson kívül csak Debrecenben és Fehérváron lesz. Másrészt a fejlesztés keretében rendbe tudjuk tenni a Csíkvári utat, tudunk két új parkolót kialakítani, ami a temetőkbe igyekvőknek is segít végre a kulturált parkolásban. Úgy tűnik, sikerül forrást szerezni a Sóstó természetvédelmi terület és az északi tó megmentésére, új tanösvény, látogatóközpont kialakítására. Ráadásul ez a terület lehet az egyik központja a tervezett Budapest-Balaton kerékpárútnak is. Sokkal több ez, mint stadionépítés! Megjegyzem, 14,5 milliárdért zajlik az elkerülő út építése, a kórház fejlesztése nagyjából annyi, mint a stadion átépítése, s zajlik a fehérvári vasúti csomópont 33,5 milliárdos felújítása is, az adósságkonszolidáció pedig 18 milliárdot jelentett a városnak. Még a dobogón sincs a Videoton stadion!

– Eldőlt már, pontosan hol lesz a helye a város új, fedett, multifunkciós csarnokának, s egyáltalán, mekkora is lesz?

– Ha az álmaink csarnoka valósulhatna meg, az az ország második legnagyobbja lenne, becslésünk szerint 7-8 milliárdból. Alapvetően jégkorongra épülő létesítményről van szó, amely ebben a formájában hatezer embert képes befogadni, más rendezvények esetében pedig hét-nyolcezer fő lenne a kapacitása. A városnak opciós vételi joga van a Budai út városból kivezető szakasza melletti, az úttól kissé beljebb fekvő területre: ha hamarosan megszületik a pozitív döntés, amelyben nagyon bízom, akkor azonnal lehetne kezdeni az építési engedély előkészítését.

– Nem túl nagy tervek ezek egy százezres városhoz? Lesz elég néző például az előbb említett csarnokban?

– A kérdés az, milyen Székesfehérvárt szeretnénk látni a következő évtizedekben. Azt gondolom, történelmi múltunk, jelenlegi gazdasági erőnk, sport- és kulturális életünk okán egy Közép-Európában jegyzett várossá kell Székesfehérvárt fejleszteni. Ehhez viszont szükség van olyan nagyvárosi szolgáltatásokra, amelyektől valóban vonzó egy város, de úgy, hogy közben megőrzi egy százezres település minden közlekedési előnyét, élhetőségét, kényelmét. Én ilyen városban hiszek, ha valaki mást szeretne, akkor ahhoz más polgármestert kell választani!

– Nagy port kavart fel tavaly a Honvédelmi Minisztérium Fehérvárra költöztetésének elképzelése. Hisz még abban, hogy ebből lesz valami?

– Mindaddig érdemes reménykedni, amíg végleges döntés nem születik! Úgy tudom, hamarosan ismét a kormány elé kerül a kérdés. Én azt vallom, hogy a katonai hagyományaink alapján, no meg azért is, mert az Összhaderőnemi Parancsnokság okán a honvédség gyakorlati központja Fehérvár, a város alkalmas és képes befogadni a HM-et. Ez a nagy vita valójában nem a minisztériumról szól, hanem arról, el tudunk-e képzelni egy olyan helyzetet, hogy egy állami főhatóság nem Budapesten van. Én hittel vallom, hogy igen!