Titokban szervezték meg születésnapi kiállítást a 75 éves Munkácsy-díjas alkotó munkáiból

Azt mondták neki, hogy egy igen tehetséges, fiatal művész kiállítását nyitja meg Kovalovszy Márta művészettörténész. És ez nem volt lódítás: elvégre – Kovalovszky Márta is erről beszélt – a 75 éves Ujházi Péter művészetén nem fog az idő. Ujházi mindenesetre tényleg nagyon meglepődött – őszintén zavarba hozták a barátok, ismerősök és rajongók, akik azért gyűltek össze szép számmal – lépni se lehetett – hogy megünnepeljék a neves képzőművész 75. születésnapját. Ujházi pedig azért nem sejtett semmit, mert a születésnapja október 28-án van. Igenám, csakhogy amikor az UP 75 Bizottság (!) ezt a szigorúan titkos meglepetés tárlatot elkezdte szervezni, még úgy tudtuk, az októbert Ujházi külföldön tölti.

A pénteken megnyílt tárlatot ugyanis – az ünnepelt háta mögött–, Magyarits András kezdeményezésére, Ujházi rajongóinak egy szűk köre szervezte. A társaság még májusban (!) ült össze, és egyből bizottságot alakított – úgy látták, manapság ennek van igazi súlya – és kiötlötte, hogy az Új Magyar Képtár termeiben Az én Ujházim címmel, egy egyébként is titokzatos időpontban, a novemberi péntek 13-án rendezi meg az alkotót köszöntő születésnapi kiállítást. (Igaz közben UP végül nem utazott el októberben, ahogy ígérte, ezért egyre többet kellett konspirálni, hogy semmit se sejtsen.) A cím nem véletlen: ez a tárlat ugyanis azt mutatja be, melyek azok az Ujházi-művek, amelyeket a barátok, ismerősök, gyűjtők igazán szeretnek, amikhez kötődnek, sőt – sok esetben – boldogan birtokolnak is. A tárlatra ugyanis magángyűjtők valamint a fehérvári közintézmények tulajdonában lévő alkotásokból válogattak. A képekhez, dobozokhoz kerámiákhoz a tulajdonosok, rajongók személyes vallomást is írtak Ujháziról, no és a képről. Az írásokat a bizottság katalógusban adta közre: a szerkesztés Lakat Erika, a grafikai terv Varga Gábor Farkas munkája. Persze, vegyes az összekép: mégis jólesik kézbe venni a füzetet, olvasni a történeteket. Az írások nagyon különbözőek, mégis összefűzi, egységbe vonja ezeket a szösszeneteket az Ujházi Péter (és képi világa) iránt érzett szeretet.