Mit tegyünk, ha húz a hideg?

Otthonainkban átlagosan az összes elfogyasztott energia háromnegyedét fordítjuk fűtésre. Ám - mivel a lakóépületek háromnegyedének energiahatékonysága jelenleg nagyon rossz -, az említett energia nagy részével az utcát, az elpazarolt energiával pedig a környezetünket fűtjük. Hogy mennyire, abban óriásiak lehetnek a különbségek. Egy átlagos, az 1980-as években épített, F energetikai minősítésű ház kétszer annyi energiát használ négyzetméterenként, mint a mai szabványoknak megfelelő, újabb építésű típus, és akár négyszer annyit, mint a valóban korszerű, A vagy A+ minősítésű ingatlanok.

Amikor valaki hőszigetelés mellett dönt, az esetek többségében a spórolás a fő cél. A jól átgondolt, szakszerűen kivitelezett, akár utólagosan elvégzett hőszigeteléssel ugyanis már az első fűtési szezonban jelentős rezsicsökkentésre számíthatunk. A spórolás mellett az is fontos indok, hogy a rosszul szigetelt házban tartózkodni sem kellemes. Mindenki ismeri az érzést: bárhogy fűt is, a falakból csak úgy sugárzik a hideg - így inkább oda sem ülünk. A rossz hőszigetelő-képességű padlókon, falakon, mennyezeteken ráadásul lecsapódik a pára, a tartósan nedves felület pedig penészgombák elszaporodásához vezethet. Az utólagos hőszigetelés ezen is változtat.

A szigetelés manapság elengedhetetlen: egy jól szigetelt házban a lakók komfortérzete is nő Fotó: ÚjHáz Centrum

A tető és homlokzat szigetelésével is 30-40 százalékkal csökkenthető a fűtési energiaigény. Ez egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház esetében éves szinten akár 1000 köbméter gáz, és 50 ezer forint fűtési költséget is jelenthet. A hőszigetelés emellett a komfortérzetet is növeli, ráadásul jól szigetelt, így meleg falak között a 21 fokot is melegebbnek érezzük, nem kell feljebb csavarni a kazánt - hangsúlyozzák a szakértők.

A korszerű szigetelés az ingatlan értékét is növeli, így legkésőbb az értékesítéskor már kötelező energetikai tanúsítványban szereplő jobb ítélet révén, biztos megtérülésre számíthatunk.

A megfelelő hőszigetelő anyag kiválasztása az adott épület funkciójától, az igényektől és a műszaki követelményektől függ. A kőzetgyapot páraáteresztő, hangszigetelő és víztaszító képességének köszönhetően népszerű, és a tűzvédelmet is segíti, mivel nem éghető, és megakadályozza a tűz terjedését.

A hőszigetelési jellemzők alapján a legkedvezőbb anyagok a habosított polisztirol hőszigetelések (EPS), ezek biztosítják a legkisebb hőveszteséget, és az áruk is kedvező. A polisztirol táblákhoz a gyártók legtöbbször komplett homlokzati hőszigetelő rendszereket ajánlanak, gyárilag előkevert ragasztó és vakoló anyagokkal. Fontos viszont, hogy ha meglévő vakolatra ragasztjuk a hőszigetelést, a régi vakolat ellenőrizhetetlen minősége miatt a ragasztás mellett plusz rögzítést is célszerű alkalmazni.

S hogy milyen vastag szigetelésre lenne szükség? A jelenlegi szabályozás költséghatékony modellje a hőszigetelés vastagságára minimálisan 13 centiméteres vastagságot ír elő. A 2020 utáni közel nulla energiaigényű szabályozás miatt a szükséges hőszigetelési vastagság várhatóan növekedni fog, átlagosan a 20 centi körüli értékre.

Igaz, a 2020-tól életbe lépő új szabály csak azokra az épületekre vonatozik, amelyekre e dátum után kérnek majd használatba vételi engedélyt. Ezért aki most kezd házépítésben gondolkodni, annak már nagyon is szem előtt kell tartania az új rendelkezéseket.