Bárányhimlő, skarlát, mumpsz

2017.12.20. 11:30

Ezektől a fertőző betegségektől ma már nem kell rettegni

Egyes fertőző betegségek még mindig riasztónak tűnhetnek, ám már nem mindtől kell annyira tartani, mint régen. Orvosi tapasztalatokat kérdeztünk.

Bokros Judit, Szanyi-Nagy Judit

vajda mariann gyerekorvos

Vajda Mariann gyermekorvossal a főbb típusok közül a mumpszról, a kanyaróról, skarlátról, a bárányhimlőről és a rózsahimlőről (rubeola) beszélgettünk.

Egy-egy külföldi járvány miatt vigyázni kell

A doktornő elmondta:

– Hazánkban a kötelező MMR-oltást – amely kanyaró, mumpsz, rózsahimlő ellen véd – 15 hónaposan kapják meg először a gyermekek, majd iskolásként ismétlőoltást adunk nekik. Így ezek a betegségek lényegében nem fordulnak elő, hiszen a magyar gyerekeknél szinte 100 százalék az átoltottság. Ám vigyázni kell, mert bizonyos országokban nem kötelező ez az oltás. Például Romániában vagy Olaszországban nemrég komoly kanyarójárvány ütötte föl a fejét. Ezért jó, ha időben beadatjuk az oltást, hiszen a szomszédból is utaznak ide, és mi is megyünk oda. Mivel a kanyaró a mai napig akár halálozással járó betegség, fontos odafigyelni a megelőzésre – hangsúlyozta Vajda Mariann. A mumpszról elmondta: ez kevésbé komoly lefolyású kor, ám a mellékhatásai – idegrendszeri tünetek, férfiaknál sterilitás – igen súlyosak. Ez ritkán fordul elő az oltás mellett. A rózsahimlő szintén nem olyan súlyos, viszont a magzatokra való hatás miatt vezették be ellene a kötelező oltást. Ha ugyanis egy várandós nő elkapja a betegséget, az a magzatban fejlődési rendellenességet okozhat. A lányoknál tehát egyértelmű, miért kell a vakcina, a fiúkat pedig a nők és az egész populáció védelmében oltják. Az említett három betegség lefolyása, tünetei nem változtak ez elmúlt évtizedekben. Rubeolaszerű vírusfertőzések vannak, ám ezek nem okoznak magzati károsodást.

Kötelező lehet a bárányhimlő elleni oltás is

A bárányhimlőnél napjainkban sűrűbbek és komolyabbak a szövődmények – például véralvadási zavar, agyhártyagyulladás – mint néhány évtizeddel ezelőtt. A betegség tovább tart, és a bőrtünetek is erősebbek. Ennek az okát még nem tudják pontosan – tudtuk meg Vajda Marianntól. Hozzátette: ha nincs szövődmény, akkor is elhúzódhat a gyógyulási folyamat, és ezt a mai világban, amikor sok édesanyának dolgoznia kell, nincs mindig idő kivárni. Főleg, ha több gyermek van egy családban, és mindenki elkapja. Így megoldás lehet a megelőző védőoltás. (Ez eddig nem volt kötelező, ám friss, december 20-ai lapinformáció szerint a jövőben azzá válhat a Nemzeti immunizációs program részeként – a szerk.).

Érdemes tudni, hogy ha egy oltást kap a gyermek, akkor még lehet bárányhimlős, csak enyhébb formában. Két oltás azonban teljes védettséget nyújt, ezért Vajda Mariann eddig ezt javasolta. Tudható: vannak szülők, akik szeretnék, ha gyermekük minél hamarabb átesne a bárányhimlőn, hogy az ne felnőttkorban jöjjön ki. Így kifejezetten keresik a fertőzött családok társaságát. A doktornő ezt a módszert nem ajánlja az említett, esetleges szövődmények miatt, s azért sem, mert a betegség igen sok kellemetlenséggel jár kicsinek, nagynak egyaránt.

A skarlát ellen nincs kötelező védőoltás. Ezt a streptococcus baktérium okozza, s magas lázzal, kiütéssel, úgynevezett málnanyelvvel, torokfájással járhat. A betegség ma már antibiotikummal jól kezelhető, így elvesztette azt a súlyosságát, ami korábban jellemezte.

Az idősebbek még emlékezhetnek arra, amikor a skarlátos ember kórházba került, és a szövődményekbe akár bele is lehetett halni. Aki fertőzött volt, az nem mehetett közösségbe, s őt sem volt ajánlatos látogatni. Most már erre az elkülönítésre semmi szükség, sőt, ha egy családban skarlátos gyermek van, attól a másik még nyugodtan mehet iskolába, óvodába. A gyógyszeres kezelés végén azonban még csinálnak vizeletvizsgálatot – mondta el Vajda Mariann.

Mondható tehát, hogy a betegségek megelőzésében sok a pozitív változás, hiszen van, ami már meg sem jelenik. A skarlátnál viszont fontos tudni – hangsúlyozta a doktornő – hogy éppen azért, mert az adott betegséget korán elkezdik kezelni, nem alakul ki a szervezetben a természetes immunitás. Ez esetben pedig az illető később újra elkaphatja a betegséget, ami ismét antibiotikummal kezelhető.

A védőoltásokat meghatározott korban adják a gyerekeknek. Vajda Mariann doktornő (jobbra) is előnyeikről beszélt Fotó: Pesti Tamás

Bizonyos kórokozókat megfigyelnek

Müller Cecília, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője is kiemelte: nagyon hatékony a védőoltási rendszerünk, így azok a betegségek, amelyek ellen kötelező a vakcina, lényegében eltűntek. Ilyen a mumpsz, a kanyaró és a rózsahimlő, valamint a szamárköhögés, a diftéria és a tetanusz is. Szamárköhögés a tapasztalatok szerint egy-egy olyan felnőttnél jelenik meg, aki kimaradt ebből a rendszerből – tette hozzá a tiszti főorvos. A skarlát nagyon alacsony számban fordul elő, évi 70-80 esetről tudnak a szolgálatnál. A bárányhimlő gyakoribb, s ott kétévente figyelhető meg nagyobb csúcs a megbetegedések terén. Olyankor körülbelül 1500 főt jelentenek be a háziorvosok a szolgálathoz, amelynek egyébként megfigyelési feladata is van. Tehát bizonyos kórokozókat megbetegedés nélkül is követnek, mert az nemzetközi kötelezettség – tájékoztatott Müller Cecília.

IDÉN ŐSSZEL A BÁRÁNYHIMLŐ TÁMADOTT A TELEPÜLÉSEN

Dégen idén októberben és novemberben a bárányhimlő volt a legjellemzőbb betegség, amely alapvetően leginkább a tavaszi és téli időszakhoz köthető.

A cseppfertőzéssel terjedő betegség az óvodából indult, de az iskolásokat és a felnőtteket, sőt, a csecsemőket sem kímélte – tudtuk meg Pap Regina védőnőtől.

- Nagyjából 90 fő fertőződött meg ebben az időszakban a faluban. A riadalom miatt sokan beoltatták gyermekeiket a bárányhimlő elleni oltással – nyilatkozta lapunknak a védőnő. Mint megtudtuk: a gyakorlatban voltak, akiken az oltást követően jelentkezett a bárányhimlő, de ebben az esetben a betegség gyengébb lefolyású volt.

- Náluk nagyon kevés, mindössze négy-öt pötty jelent meg a teljes testen. Ezen kívül a betegség rövidebb ideig tartott, és kevesebb tünettel zajlott le azokhoz képest, akik nem oltatták be magukat. Hangsúlyozandó: ez az oltás nem kötelező, hanem választható védőoltás – emelte ki Pap Regina.

Általánosságban elmondható: a bárányhimlőt ezúttal is nagyon magas láz és testszerte megjelenő kiütések jellemezték, melyek elsőként az arcon és a hajas fejbőrön jelentek meg.

A többi gyermekbetegség, úgymint a skarlát, mumpsz, nem jelent meg a településen.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!