Tanulságok ideje

Marco Rossinak most időre van szüksége. Érthető, hiszen csalódottan utazott haza az Európa-bajnokságról, az előző kontinenstornával ellentétben a csoportkör harmadik fordulójában a magyar válogatottnak már nem volt a saját kezében a sorsa, a skótok legyőzése után három napon át szurkolhatott a neki kedvező eredményeknek, de hiába. Talán sokan hiszik, hogy kitoltak velünk, de tévednek. Az angolok vagy a portugálok szeme előtt nem az lebegett, hogy minket kigolyózzanak, minden bizonnyal eszükbe sem jutottunk. Kizárólag a saját érdekeiket nézték, úgy futballoztak, úgy állították össze a csapatukat, hogy tudták, az első helyen lépnek tovább, és a harmadik fordulóban ennek megfelelő mennyiségű energiát pazaroltak el a mérkőzésre, illetve pihentettek több kulcsembert.

A kapitány érthetően nem élvezte ezt az Eb-t, a svájciak elleni meccs első órájában pedig bevallottan szégyellte magát, a válogatott melletti munkája során először. Három éve egy vereség és két döntetlen volt a csapat mérlege, ezzel búcsúzott, ám a mentalitásával rengeteg embert meghódított, most, ezen az Európa-bajnokságon azonban éppen ezt a mentalitást nem tudta maradéktalanul a pályára kivinni. Marco Rossi ezen a rendkívül fontos területen nem készítette fel jól a keretét, olyan lagymatag hozzáállást egyetlen más válogatottól sem láthattunk a csoportkörben, mint a magyartól a Svájc elleni első félidőben. A mélyebb elemzéshez még nyilván idő kell, ebben igaza van a kapitánynak,

Szánalmas most azzal előjönni, hogy 17. lett a válogatott, és mivel a világbajnokságra tizenhat európai csapat jut ki, nagy az esély bekerülni közéjük, hiszen ennek semmi köze sincs a vb-selejtezőkhöz. Arról nem is szólva, hogy ha a skótok ellen csak kilenc perc a hosszabbítás, nincs magyar gól, és egy ponttal a 23. helyen végzünk. Az MLSZ gyors értékelésében pedig mosolyt fakasztó a kiemelés, hogy a két gólunkat a magyar NB I-ben szereplő játékosok szerezték, mert ebből semmilyen következtetést nem lehet levonni, ráadásul maga Marco Rossi jelentette ki, hogy a mi élvonalunk nem alkalmas a megedződésre a nemzetközi kihívásokhoz.

Szóval valóban idő kell a higgadt értékeléshez, a kétségbeesett önfényezés pedig felesleges és nevetséges. Ez az Eb rosszul sikerült, ezen már nem változtathatunk, ám a valódi tanulságok levonása sokat segíthet. Például a vb-selejtezőket tekintve.