Ő az, aki lerakta az alapokat

2020.03.05. 07:15

21 év után ma már csak alelnökként tevékenykedik Gánton Spergel Lajosné

Spergel Lajosné, született Zimmerman Karolin 1998-tól, vagyis megalakulásától kezdve 2019-ig volt a Gánti Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Ez idő alatt rengeteget tett a sváb hagyományok életben tartása és továbbadása érdekében, többek között neki köszönhetők a gánti sváb bálok, de egyik kezdeményezője volt a kis Mária-kápolna felújításának is.

Borsányi Bea

„Meg kell őrizni az utókornak, amit csak lehet” Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

Nem is lehetett volna hitelesebb személyt választani annak idején erre a posztra, hiszen 3 évvel a kitelepítést követően, tősgyökeres gánti sváb család gyermekeként látta meg a napvilágot. Egy klasszikus, régi szalagházban gyerekeskedett, ahol szüleivel és nagyszüleivel élt, akik otthon csak svábul beszéltek, aminek köszönhetően a kis Karolin magyarul nem is tudott. Csak iskolás korában sajátította el a magyar nyelvet.

– A közvetlen családom megúszta a kitelepítést. Ennek okát pontosan nem tudom, de gyanítom, annak köszönhettük, hogy édesapám a bauxitbányában dolgozott, ahol kellett a munkaerő. Viszont az összes rokonunkat elvitték. Az 50-es években aztán nem volt divat hangoztatni, ha valaki sváb volt, ugyan otthon továbbra is svábul beszéltünk – mesélte Spergel Lajosné, aki azt is megemlítette, hogy mindezek ellenére a munkáltatók jó része tudta, ha valaki sváb származású, és szerették is őket, mert szorgalmas, precíz és megbízható munkaerő hírében álltak. Mindez meglátszik a sváb településeken is, ahol ma is gondozott, tiszta porták sorakoznak egymás mellett.

Noha a svábok száma Gánton is megcsappant, ma is mintegy 170 fő vallja magát német nemzetiségűnek a közel 900 fős faluban, ahol nemzetiségi óvoda és általános iskola működik. A hagyományőrzés pedig gyerekkorban indul, vallja az egykori elnök, aki maga 1991-ben kezdett hagyományőrzéssel foglalkozni.

„Meg kell őrizni az utókornak, amit csak lehet” Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

– Először a nemzetiségi kórus vezetőjének kértek fel, majd ehhez jött a gyermek és az ifjúsági néptánccsoport vezetése. Innen egyenes út vezetett az 1998-ban megalakult nemzetiségi önkormányzatba, amelynek mindjárt az elnöke lettem. Számos rendezvényt hívtunk életre az évek során, többek között a sváb bált, a passióéneklést, a tojásgurítást vagy Advent idején a sváb betlehemezést – sorolta Spergelné, aki a régi hagyományokról is mesélt. Szerette a napokon át tartó, mindig jó hangulatú tollfosztásokat, és nevetve emlékszik vissza a húsvét vasárnap előtti éjszaka csínytevéseire is, amikor a legények mindenféle bolondságot elkövettek, például a lefosztott libatollszárból utat raktak ki a kiszemelt leány házáig, vagy leakasztották és eldugták a bejárati kaput. Karolin asszony 21 év után keresett frissebb, fiatalabb erőt maga helyett. Az új elnök Krauszné Horváth Zsuzsanna lett, de az alelnöki posztot még ő tölti be. Nagyon várja, hogy végre elkészüljön a tájház, amelybe már összeadták a ruhákat, a berendezést, az eszközöket. Ám történjen bármi, a következő ciklusban szeretne végleg visszavonulni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában