Tömjénnel tisztított tér

2024.07.06. 18:00

Szent Iván napját ünnepelték a szerbek Székesfehérváron

A két különböző naptár közötti eltérésnek köszönhetően július 6-án ünnepelte a fehérvári szerbség Szent Iván, illetve Keresztelő Szent János napját. A templom búcsúja során nem csak szentmise volt, hanem körmenet és hagyományos kalács-, koljivo szentelés is.

Palocsai Jenő

Sándorovits László elnök számára a szent nap egyben családi találkozó is

Fotó: Palocsai Jenő / FMH

Férfikar éneke és az ikonosztáz diakónusi kapujából érkező tömjénfüst töltötte be július 6-án, a Rác utcai görögkatolikus templomot. Szent Iván, keresztelő Szent János születésnapját ünnepelték a szerb nemzetiséghez tartozók. Sokan még az udvaron várakoztak, miközben a hívők egy része már a templomhajóból figyelték csendesen imádkozva, ahogy a vallási vezetők a templomszentélyben követik a liturgia szigorú szabályait.

– Mi egyházi szempontból a Julianus naptárat használjuk, nem pedig a Gergely naptárat, ezért van 13 nap eltérés a szentek ünneplésénél. Már a Múzeumok éjszakáján és a Tűzzel-Vassal Fesztiválon is részt vettünk különböző műsorokkal, ám ezen a hétvégén kizárólag egyházi rendezvények vannak – mondta Sándorovits László, a Székesfehérvári Szerb nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Fotó: Palocsai Jenő  / FMH

Az ikonosztáz, vagyis a templomszentélyt a templomhajótól elválasztó, képekkel, ikonokkal díszített falán, a középső, Királyi kapun, a várakozások ellenére nem az a főpap lépett be, akit eredetileg vártak. Bár úgy jelent meg a híradásokban, hogy püspöki szentmise lesz, ám betegség miatt Lukijan, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye püspöke nem tudta vezetni a liturgiát, helyette Knežević Varnava szerzetespap, a Budai Egyházmegye püspöki titkára állt a Rác utcai templomban a gyülekezet elé.

Fotó: Palocsai Jenő  / FMH

Az ősi szokásoknak megfelelően volt egy szent liturgia, utána a kalács-, illetve koljivo szentelés is. Utóbbi egy délszláv hagyomány szülötte, melyről az elnök elmondta, hogy alapját a búza képezi, de van benne dió, mandula és különböző aszalt gyümölcsök, és ízesítésnek kell bele fahéj szegfűszeg és a rum, illetve a gyerekek miatt legtöbbször rumaroma.

Fotó: Palocsai Jenő  / FMH

– Ez az egyik legnagyobb ünnepe a székesfehérvári, illetve a megyeszékhely körzetében élő szerbségnek. Ilyenkor találkoznak a különböző családok, akár Dunaújvárosból, illetve Dunapenteléről, Százhalombattáról, és Lórévről is. Ezek nem túl távoli települések, mégis legtöbbször csak az ilyen jeles ünnepeken találkozunk, mondta az elnök.

A hosszú szentmisét követően elindult a körmenet, majd a kalácsszentelés és beszélgetés a templomkert falainak védelmében, és a kis park fáinak árnyékában.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában