Terbócs István: Összehívtuk a "krízismítinget"

A divízió 1/A csoportos világbajnokságra készülő férfi jégkorong-válogatott két sima vereséget szenvedett a lengyelektől az elmúlt héten. Terbócs István, a Hydro Fehérvár AV19 és a válogatott játékosa is tudja, hogy a lengyelek ellen csődöt mondott a csapat.  

- Nyilván nem úgy sült el a dolog, ahogy terveztük. Szerintem mindenki mérges volt magára, ennél sokkal többet és jobbat tudunk. Van még két hét, és azon kell majd azon dolgozni, hogy megmutassuk magunknak és a környezetünknek is, hogy ennél sokkal jobbak vagyunk. Mindenkinek sokkal egyszerűbben kell, hogy hokizzon, nem kell túlvállalnia magát. Rengetegen érkeztünk különféle klubokból, mindenkinek más szerepe van az adott klubban. Itt viszont sokszor inkább az egyszerű, de nagyszerű megoldásokra kéne törekednie, mindenkinek egy irányba húzni a hajót, és nem  túlvállalni magát. Akár nekem is. Az edzőkkel is volt meetingünk, illetve mi is összehívtunk páran idősebbek egy ilyen "krízismítinget". Összehívtuk a a srácokat, hogy mindenki dobáljon be ötleteket, bármi nyomja a lelkét, azt dobja be a közösbe, aztán beszélgetünk.

Az Alba Arénáról, az új fehérvári ékszerdobozról is beszélt.

- Ez lesz az elkövetkezendő években az otthona a klubcsapatomnak is, meg nekem is. Úgyhogy én nagyon várom, eladták az összes jegyet, úgyhogy nagyon jó érzés lesz telt ház előtt jégre lépni, és egy ilyen jó ellenfél ellen biztos, hogy telt ház előtt jobban fogunk teljesíteni, mint a lengyelek ellen. Én izgatottan várom, szerintem a srácok is, mindenki nagyon várja már, hogy kimehessen, aztán megmutathassa, hogy azért jobbak vagyunk annál, amit láttak az előző héten.

A várható hangulatról és szurkolókról.

- A hangjuk az biztos, hogy fog itt is szállni rendesen, mert komolyan tudnak üvölteni. Amúgy meglepően jó az akusztika, szóval ezt örülök, hogy át tudjuk hozni majd a Raktár utcából. Szerintem itt is nagyon komoly hangulat lesz, nagy a hangzavar.

Végül néhány szó a norvégokról.

- Próbálunk a legjobb tudásunk szerint beleállni a mérkőzésbe, és száz százalékon hajtani, aztán majd a végén felnézünk az eredményjelzőre. Reméljük, hogy ez majd tükrözi a beletett energiát. Most így a felkészülési mérkőzésekről még mindig azt mondom, hogy nem az eredmény számít, hanem az, hogy milyen a játék képe, találjuk meg, hogy ki kivel működik a legjobban, de azért azt is tudni kell, hogy olyan produkciót nem lehet letenni az asztalra, amit letettünk Lengyelországban.