Hajlandóság az átképzésre

Egész világon átívelő felmérést készített a Boston Consulting Group (BCG), valamint a The Network nevű, állásportálokat tömörítő szervezet. Kérdőívükben 197 ország 366 ezer dolgozóját „faggatták”, a felmérésben 12 ezer 400 magyar válaszadó vett részt.

A munka világát középpontba állító kérdőív válaszaiból kiderül: bár a hazai mutatók megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, tanulási-fejlődési hajlandóságunk bizonyos területeken a globális átlag alatt marad. A magyar résztvevők 56 százaléka nyilatkozta azt, hogy – versenyképessége megőrzése érdekében – hajlandó lenne átképezni magát; 57 százalékuk pedig azt állította, évente jelentős erőfeszítést tesz készségei fejlesztésére. Ezeket az új készségeket leginkább önállóan, online vagy mobil-

alkalmazásokon keresztül sajátítják el a dolgozók, de nem elhanyagolható a munkahelyen és a hagyományos oktatási formákban történő tanulás sem.

A kutatás alapján a digitalizáció, a kereskedelem és a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők mutatnak nagyobb hajlandóságot arra, hogy igény esetén átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. Kevésbé hajlandók erre a jogi, műszaki-technológiai, illetve a tudományos kutatás területén dolgozók. A 30 év alattiak és a magasan képzettek világszerte motiváltak: ők az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással.

Miért fontos az átképzés? Globálisan a válaszadók 61 százaléka vélekedik úgy, hogy jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják a technológiai változások: az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika, illetve a globalizáció megjelenése. Ez utóbbit tekintve a magyar válaszadók 54 százaléka gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására. A kitöltők szerint az érvényesüléshez leginkább erős kommunikációs készség kell majd; a magyarok pedig úgy gondolják, fontos lesz az érzelmi intelligencia és hátrébb sorolható az elemzőkészség.