Szeptembertől visszaállítanák a buktatást

A parlament honlapján pénteken közzétett javaslat rögzíti, hogy az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A másodikban év végén és a további évfolyamokon a tanulókat osztályzással értékelik, de az iskola pedagógiai programban elő lehet írni a szöveges értékelést is.
Hoffmann Rózsa a módosítást indokolva kifejtette: a jelenlegi törvény az 1-4. osztályos tanulók esetében az iskolát, illetve a pedagógust a kizárólagos szöveges értékelésre kötelezi. Az intézkedés idegen az általános hazai pedagógiai gyakorlattól, nem ad választ a tanulók és szülők jogos kérdésére, amely szerint tudni szeretnék, hogy a gyermek eredményei hogyan viszonyulnak az elvárthoz, illetve a többiekéhez. Az előre megadott sablonok szerinti minősítés értékelési-önértékelési zavarokhoz vezetett, a szülőket elégtelenül tájékoztatta, és komoly társadalmi és szakmai ellenállásba ütközött - mutatott rá a szakpolitikus.
A kereszténydemokrata képviselő, aki várhatóan az oktatást felügyeli majd a Nemzeti Erőforrás Minisztériumában, kitér arra is javaslatában, hogy a tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési osztályba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
Ha az iskola szakképzési évfolyamába való lépés előfeltétele az érettségi vizsga megléte, a tanuló akkor is megkezdheti tanulmányait a szakképzési évfolyamon, ha a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor fejezheti be, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte. 
A módosítás megerősíti, hogy az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik. Az első évfolyamon kezdődik és a második évfolyam végéig tart a bevezető, a harmadik évfolyamon indul és a negyedik végéig tart a kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődik és a hatodik évfolyam végéig tart az alapozó, a hetedik évfolyamon indul és a nyolcadik évfolyam végéig tartó a fejlesztő szakasz. A változtatást az jelentené, hogy az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanítási órák legfeljebb 25 százalékában "nem szakrendszerű" oktatás is folyhat. A hatályos törvény előírja, mikor, milyen arányban folyhat nem szakrendszerű és szakrendszerű oktatás.
A javaslat elfogadása esetén hatályát veszti a jogszabály azon passzusa, amely szerint a 2008/2009-2010/2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. Szintén kikerül a jelenlegi törvényből, hogy a 2012/2013. tanítási év végéig az ötödik-hatodik osztályban, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első-negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig legalább öt év gyakorlatot szerzett az első-negyedik évfolyamon.
A jogszabályi változtatások, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot szeptember 1-jén lépnek hatályba.