Vita a pénzügyi csomagról, a közbeszerzésről - folyamatosan frissül

Vita az egészségügyi és szociális változtatásokról

 A szocialista Szűcs Erika az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában a szociális ellátásban tervezett átalakításokat bírálta.

A jobbikos Kiss Sándor a vidéki patikák támogatását segítő módosító javaslatát ismertette.

 Az LMP-s Szilágyi László felszólalásában arról beszélt, hogy frakciója visszavonná a javaslatnak az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetését célzó pontjait.

Soltész Miklós nemzeti erőforrás államtitkár zárszavában a kormány javaslatának elfogadását kérte.

Az elnöklő Ujhelyi István ezt követően lezárta a részletes vitát.

Kormánypárti és ellenzéki képviselők is módosítanák a Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslatot

 A Nemzeti Földalapról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Szabó Rebeka (LMP) elmondta: a földalap rendeltetései között a működőképes családi gazdaságok és a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása mellett egyéb, élethivatásszerűen működő magángazdálkodók segítését is nevesítené.

A jobbikos Varga Géza arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság nem támogatta a fideszes Font Sándor több módosító javaslatát. Szerinte ez azt mutatja, hogy a kormány és a kormánypárti képviselők között nincs összhang, noha az indítványok között volt olyan, amelyet az ellenzék is jónak ítélt.

Kifogásolta, hogy a törvényjavaslat a mezőgazdaságból élni szándékozó fiatalok helyett a nagybirtokosok földhöz jutását segítheti.

A Jobbik politikusa kitért arra, hogy az NFA tevékenységét ellenőrző bizottságban a parlamenti pártok képviselőinek is helyet kellene kapniuk. Az LMP a természetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek jelenlétét biztosítaná ugyanott.

Horváth János (Fidesz) többszöri felszólalásában a mezőgazdasági verseny fontosságát hangsúlyozta.

 A szocialista Ficsor Ádám elmondta: a szakbizottság támogatta a törvényjavaslat pontosítását célzó indítványaikat, elutasították azonban azokat, amelyek az átláthatóság növelését, a korrupció visszaszorítását szolgálnák. Érthetetlennek nevezte, a kormánytöbbség miért nem támogatta azt az előterjesztésüket, amely a birtokpolitikai tanács tagjainak díjazását majdnem egymillió forint helyett, mintegy háromszázezer forintban állapítaná meg.

Ángyán József, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára a felszólalásokra reagálva közölte: a Nemzeti Földalapnak évente be kell számolnia tevékenységéről az Országgyűlés előtt, ami az előző ciklusban nem volt kötelessége.

 Elmondta, hogy a kormány a 37 módosító indítvány közül hatot - köztük négy ellenzéki javaslatot - támogat.

A részletes vita lezárásával az Országgyűlés befejezte keddi napirendi pontjainak megtárgyalását.

Napirend után a pozsonyi csatáról

 Novák Előd (Jobbik) "a magyarság egyik legnagyobb diadaláról", a 907-es pozsonyi csatáról emlékezett meg napirend utáni felszólalásában.

Az elnöklő Ujhelyi István a Ház következő ülését szerda reggelre hívta össze

Az Országgyűlés a közbeszerzési törvények módosításáról szóló részletes vita lezárása után kedden belekezdett a hétfőn napirendre vett javaslatok részletes vitájába.

Matolcsy: az akcióterv alkalmas a gazdaságpolitikai fordulat elindítására

A nemzetgazdasági miniszter szerint a második Orbán-kormány első gazdasági akcióterve alkalmas arra, hogy Magyarországon konzervatív gazdaságpolitikai fordulatot indítson el. Matolcsy György erről kedden, az Országgyűlés plenáris ülésén, a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitáját megnyitó expozéjában beszélt.
Hangsúlyozta, konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amelynek során le kell bontani az akadályokat, amelyeket négy nagy területen lát a kormány: a gazdaság hatékony működését akadályozza az állam, a gazdasági örökség, az élet minden területén megnyilvánuló szabadsághiány, valamint a hibás gondolkodás.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb hibájának tartja, hogy 2006 óta megszorító politika érvényesült.
Az állami intézmények területén is az akadályok lebontására van szükség, a szolgáltatások javítására, a hatékonyság növelésére - mondta, hozzátéve: az állam bürokratikus terhelését az üzleti élet minden területén le kell bontani, meg kell szüntetni az állami túladóztatást, mivel ezek akadályozzák a gazdaság versenyképességét.
Szerinte az állam mellett a gazdasági örökség is korlátozza a sikereket. Kiemelte: az utóbbi 8, illetve 20 évben egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, amely 2010-ben már döntően korlátozza a gazdasági versenyképességet, a versenyképességi rangsorban az 58. helyre esett vissza az ország a világranglistán.
A miniszter kiemelte: a rossz gazdasági szerkezet következménye az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát éri el az államadósság, ennek kamatterhe a GDP 4 százalékára rúg, a külföldi befektetők pedig a GDP 8 százalékát viszik ki évente befektetésük jövedelemként. Az alacsony foglalkoztatási ráta is akadálya a magyar gazdaság versenyképességének - mondta.
    
A bizottságokban az ellenzék nem támogatta a csomagot
    
Az országgyűlési bizottságokban csak a kormányoldal támogatta a törvénycsomag általános vitára való alkalmasságát. A kormányoldali előadók szerint az országnak szüksége van gazdasági akcióprogramra, annak elindítását mindenki várta, az ellenzékiek azonban úgy ítélik meg: a csomag kapkodva készült, előkészítetlen, több pontja alkotmányellenes, nem tartalmaz radikális adócsökkentést.
Kovács Ernő (Fidesz) a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságtól elmondta, a törvénycsomag négy fontos területen tervez változást: a növekedés beindításával, a versenyképesség helyreállításával, pénzügyi stabilitással, adminisztrációs terhek csökkentésével számol.
Gúr Nándor (MSZP), a kisebbségi álláspont ismertetésénél kiemelte: az ellenzék szerint a javaslatcsomag előkészítetlen, végiggondolatlan, részben alkotmányellenes, hiányzik a radikális adócsökkentés, a kormány nem egyeztetett a szociális partnerekkel. 
 Szerinte az adórendszeren kívüli foglalkoztatással alkalmazhatók nem lesznek jogosultak nyugellátásra, "cselédsorba kényszerülnek, "rabszolgasorsba" is juttathatók.
Ékes József, a számvevőszéki és költségvetési bizottság fideszes tagja cáfolta, hogy kapkodva állították volna össze a javaslatsort, mint mondta, arról mindenki tudott, az akcióprogram elindítását mindenki várta az országban. Azt mondta, az ellenzék számára a 29 pont többsége elfogadható, és a bizottság ülésén az alkotmánymódosításról, a pálinkafőzésről és a háztartási munka bejelentési kötelezettségéről volt vita.
A szocialista Veres János leszögezte: pártja nem ért egyet a javaslat többségével. Kiemelte: elfogadhatatlan az alkotmány-módosítás kezdeményezése, az, hogy visszamenőlegesen adóztassanak meg korábban felvett jövedelmeket. Aggályos az is, hogy a jegybanki szabályok változtatásáról mikor, hogyan egyeztet a kormány az Európai Központi Bankkal. Nem megfelelő a javaslat előkészítése, és időnként a javaslat iránya is téves, ilyen a "cselédjogviszony" megteremtése - értékelte.
Hadházy Sándor (Fidesz) a sportbizottságból kifejtette, hogy a 29 pontos gazdasági akcióterv célja a pénzügyi stabilitás, a versenyképesség javítása, a vállalkozások terhelő adminisztráció egyszerűsítése, a foglalkoztatás feltételinek javítása. A banki különadót a javaslat legfontosabb elemének nevezte.
Pál Béla (MSZP) azt mondta: a javaslatcsomag előkészítetlen, több ponton alkotmányellenes, a nemzeti együttműködés rendszere helyett a "nemzeti kapkodás, szemfényvesztés" rendszere jegyében készült.
Kiemelte azt is, hogy a javaslat jó néhány eleme hasznos és indokolt, ezeket támogatják is , de a salátatörvényben jelentős ügyek keverednek látványelemekkel mint például "lex pálinka".
Mágori Józsefné (Fidesz), a fogyasztó védelmi bizottság többségi véleményéről szólva aláhúzta: Magyarország minden rétege régen vágyik már ilyen törvénycsomagra, amelyet "akadálymentesítési" törvénynek is lehetne nevezni, hiszen élhetővé teszi az országot.
Támogatólag szólt a banktörvényről és visszautasította a cselédtörvény kifejezést.
Ertsey Katalin (LMP) azt mondta: nem kaptak választ arra, miként akadályozzák meg, hogy a bankok annak terheit az ügyfelekre hárítsák.
Láng Zsolt (Fidesz), az önkormányzati bizottságtól aláhúzta: az önkormányzatokat érintő részeket két önkormányzati szövetség is támogatta. Varga Zoltán (MSZP) közölte, a szövetségek kérték, a helyhatóságokat érintő részek csak 2011. január 1-től lépjenek hatályba, mert meg akarják várni, miként alakul az önkormányzatok jövő évi finanszírozása.

Matolcsy: az akcióterv alkalmas a gazdaságpolitikai fordulat elindítására

A nemzetgazdasági miniszter szerint a második Orbán-kormány első gazdasági akcióterve alkalmas arra, hogy Magyarországon konzervatív gazdaságpolitikai fordulatot indítson el. Matolcsy György erről kedden, az Országgyűlés plenáris ülésén, a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag általános vitáját megnyitó expozéjában beszélt.
Hangsúlyozta, konzervatív gazdaságpolitikai fordulatra van szükség, amelynek során le kell bontani az akadályokat, amelyeket négy nagy területen lát a kormány: a gazdaság hatékony működését akadályozza az állam, a gazdasági örökség, az élet minden területén megnyilvánuló szabadsághiány, valamint a hibás gondolkodás.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb hibájának tartja, hogy 2006 óta megszorító politika érvényesült.
Az állami intézmények területén is az akadályok lebontására van szükség, a szolgáltatások javítására, a hatékonyság növelésére - mondta, hozzátéve: az állam bürokratikus terhelését az üzleti élet minden területén le kell bontani, meg kell szüntetni az állami túladóztatást, mivel ezek akadályozzák a gazdaság versenyképességét.
Szerinte az állam mellett a gazdasági örökség is korlátozza a sikereket. Kiemelte: az utóbbi 8, illetve 20 évben egy olyan gazdasági szerkezet alakult ki, amely 2010-ben már döntően korlátozza a gazdasági versenyképességet, a versenyképességi rangsorban az 58. helyre esett vissza az ország a világranglistán.
A miniszter kiemelte: a rossz gazdasági szerkezet következménye az, hogy a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 80 százalékát éri el az államadósság, ennek kamatterhe a GDP 4 százalékára rúg, a külföldi befektetők pedig a GDP 8 százalékát viszik ki évente befektetésük jövedelemként. Az alacsony foglalkoztatási ráta is akadálya a magyar gazdaság versenyképességének - mondta.
    
A bizottságokban az ellenzék nem támogatta a csomagot
    
Az országgyűlési bizottságokban csak a kormányoldal támogatta a törvénycsomag általános vitára való alkalmasságát. A kormányoldali előadók szerint az országnak szüksége van gazdasági akcióprogramra, annak elindítását mindenki várta, az ellenzékiek azonban úgy ítélik meg: a csomag kapkodva készült, előkészítetlen, több pontja alkotmányellenes, nem tartalmaz radikális adócsökkentést.
Kovács Ernő (Fidesz) a foglalkoztatási és munkaügyi bizottságtól elmondta, a törvénycsomag négy fontos területen tervez változást: a növekedés beindításával, a versenyképesség helyreállításával, pénzügyi stabilitással, adminisztrációs terhek csökkentésével számol.
Gúr Nándor (MSZP), a kisebbségi álláspont ismertetésénél kiemelte: az ellenzék szerint a javaslatcsomag előkészítetlen, végiggondolatlan, részben alkotmányellenes, hiányzik a radikális adócsökkentés, a kormány nem egyeztetett a szociális partnerekkel. 
 Szerinte az adórendszeren kívüli foglalkoztatással alkalmazhatók nem lesznek jogosultak nyugellátásra, "cselédsorba kényszerülnek, "rabszolgasorsba" is juttathatók.
Ékes József, a számvevőszéki és költségvetési bizottság fideszes tagja cáfolta, hogy kapkodva állították volna össze a javaslatsort, mint mondta, arról mindenki tudott, az akcióprogram elindítását mindenki várta az országban. Azt mondta, az ellenzék számára a 29 pont többsége elfogadható, és a bizottság ülésén az alkotmánymódosításról, a pálinkafőzésről és a háztartási munka bejelentési kötelezettségéről volt vita.
A szocialista Veres János leszögezte: pártja nem ért egyet a javaslat többségével. Kiemelte: elfogadhatatlan az alkotmány-módosítás kezdeményezése, az, hogy visszamenőlegesen adóztassanak meg korábban felvett jövedelmeket. Aggályos az is, hogy a jegybanki szabályok változtatásáról mikor, hogyan egyeztet a kormány az Európai Központi Bankkal. Nem megfelelő a javaslat előkészítése, és időnként a javaslat iránya is téves, ilyen a "cselédjogviszony" megteremtése - értékelte.
Hadházy Sándor (Fidesz) a sportbizottságból kifejtette, hogy a 29 pontos gazdasági akcióterv célja a pénzügyi stabilitás, a versenyképesség javítása, a vállalkozások terhelő adminisztráció egyszerűsítése, a foglalkoztatás feltételinek javítása. A banki különadót a javaslat legfontosabb elemének nevezte.
Pál Béla (MSZP) azt mondta: a javaslatcsomag előkészítetlen, több ponton alkotmányellenes, a nemzeti együttműködés rendszere helyett a "nemzeti kapkodás, szemfényvesztés" rendszere jegyében készült.
Kiemelte azt is, hogy a javaslat jó néhány eleme hasznos és indokolt, ezeket támogatják is , de a salátatörvényben jelentős ügyek keverednek látványelemekkel mint például "lex pálinka".
Mágori Józsefné (Fidesz), a fogyasztó védelmi bizottság többségi véleményéről szólva aláhúzta: Magyarország minden rétege régen vágyik már ilyen törvénycsomagra, amelyet "akadálymentesítési" törvénynek is lehetne nevezni, hiszen élhetővé teszi az országot.
Támogatólag szólt a banktörvényről és visszautasította a cselédtörvény kifejezést.
Ertsey Katalin (LMP) azt mondta: nem kaptak választ arra, miként akadályozzák meg, hogy a bankok annak terheit az ügyfelekre hárítsák.
Láng Zsolt (Fidesz), az önkormányzati bizottságtól aláhúzta: az önkormányzatokat érintő részeket két önkormányzati szövetség is támogatta. Varga Zoltán (MSZP) közölte, a szövetségek kérték, a helyhatóságokat érintő részek csak 2011. január 1-től lépjenek hatályba, mert meg akarják várni, miként alakul az önkormányzatok jövő évi finanszírozása.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt - rendészeti panasztestület, IMF, Széchenyi-terv

Napirend előtt: rendészeti panasztestület, IMF, Széchenyi-terv

Napirend előtt: rendészeti panasztestület, IMF, Széchenyi-terv

Napirend előtt: rendészeti panasztestület, IMF, Széchenyi-terv

A Független Rendészeti Panasztestület megerősítéséről, az Európai Tanács június 17-ei üléséről, az IMF-hitelről, a