Az iszapömlés miatt létrehozandó vizsgálóbizottságról is vitáztak

Folytatódó általános viták
    
Az LMP-s Mile Lajos az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvénymódosítás folytatódó általános vitájában felszólalva úgy fogalmazott, hogy az egyes rendészeti tárgyú törvények "túlzott hatalomkoncentrációt" eredményezhetnek a belügyminiszter számára, ezért a javaslatot nem tudják támogatni.
A jobbikos Staudt Gábor egyebek mellett azt kérte a kormánytöbbségtől, hogy állítson fel a Jobbik korábbi választási programjában javasolt csendőrséghez hasonló szervezetet, amely a "nem létező terroristák" helyett az emberek mindennapjait zavaró "látható bűnözés" ellen is fel tudna lépni.
A szocialista Lamperth Mónika ismételten azon kritikájának adott hangot, hogy a kormánytöbbség túl sok mindent kíván szabályozni az egyes iparjogvédelmi tárgyú törvénymódosítások során, ezért arra kérte Kontrát Károly belügyi államtitkárt, hogy válasszák szét az össze nem illő javaslatokat.
Volner János (Jobbik) a második folyatódó vitában azt kérte a kormánytól, hogy fordítsa meg a gazdaságfejlesztésre szánt  támogatások arányát, amely jelenleg 60 százalékban a multinacionális cégeket, míg a magyar kis- és középvállalkozásokat mindössze 40 százalékában segíti.
Az elnöklő Balczó Zoltán mindkét törvénymódosítás általános vitáját elnapolta, folytatásukra várhatóan az Országgyűlés következő ülésén kerülhet sor.

Tormay Cecilről emlékezett napirend után a Jobbik

A jobbikos Farkas Gergely napirend utáni felszólalásában ezúttal Tormay Cecilről emlékezett meg. Az 1876-ben született író, műfordító, közéleti személyiséget többször is jelölték Nobel-díjra, végül azért nem kaphatta meg, mert nem sokkal az átadás előtt 1937-ben meghalt.
A képviselő felszólalása szerint az írónő öt nyelven beszélt folyékonyan, a vöröskereszt önkéntese lett, megalakította a Magyar Asszonyos Nemzeti Szövetségét és egyhangúlag választották be 1935-ben a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába.
Frakciótársa, Novák Előd szintén napirend utáni felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy egy birtokukban lévő videó szerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy kilencedik kerületi fideszes képviselőre, Zombory Miklósra tett terhelő vallomást.
    
Balczó Zoltán ezt követően lezárta az Országgyűlés szerdai ülését, a képviselők jövő hét hétfőn folytatják parlamenti munkájukat.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: az iszapömlés felelőseinek megnevezését célozza a vizsgálóbizottság

Jobbik: az iszapömlés felelőseinek megnevezését célozza a vizsgálóbizottság

A vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményező Kepli Lajos (Jobbik) expozéjában elmondta: az iszapömléssel kapcsolatban számtalan kérdés vár megválaszolásra. Mindenekelőtt a büntetőjogi és a politikai felelősség megállapításának szükségességét emelte ki. Elmondta: meg kell vizsgálni, hogy milyen mulasztások vezettek az iszaptározó gátjának átszakadásához.
Hangsúlyozta: nem céljuk a "boszorkányüldözés", szükségesnek tartják azonban a politikai felelősség megállapítását, a privatizációs szerződések vizsgálatát.
Kepli Lajos emlékeztetett, hogy a bizottságba ugyanannyi képviselőt delegálhat a kormányoldal és az ellenzék, valamint hogy a testületnek egy éve van elkészíteni a jelentését.
Az ugyancsak jobbikos Ferencz Gábor felszólalásában azt sürgette: a kormány hozza nyilvánosságra, hogy mire fordítja a Magyar Kármentő Alapba befolyt adományokat.
Volner János (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy szervezeti átalakításokra is szükség lehet hasonló veszélyhelyzetek elkerülése, valamint a gyorsabb reakció érdekében. Hozzátette: a lakosságra támaszkodva, a közmunkások koordinációjával felgyorsítható volna a kárfelszámolás.

A kormány támogatja a bizottság megalakítását

Kontrát Károly belügyi államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a vizsgálóbizottság felállítását, a felelősség megállapítását pedig közérdeknek nevezte. Rámutatott, hogy közigazgatási és büntetőeljárás is folyamatban van, az igazság feltárásához ugyanakkor szerinte a parlamenti bizottság is hozzájárulhat.
Az államtitkár arról is beszélt: a kormány célja, hogy türelemmel, segítőkészséggel, és megértéssel viszonyuljanak a károsultakhoz, akiknek minden segítséget meg fognak adni.

A Fidesz is a felelősség megállapítását sürgeti

Turi-Kovács Béla (Fidesz) annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormány "példátlan gyorsasággal és példátlan eréllyel" lépett fel a katasztrófa után. Hozzátette: meglepte, hogy a kabinet támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, mert szerinte először a szakértői vizsgálatokat kellene lefolytatni, ugyanakkor rávilágított, hogy ez végső soron helyes döntés, mert eleget tesz a társadalmi igénynek.
Az ugyancsak fideszes Kovács Zoltán hangsúlyozta: nemcsak három település került veszélybe az ipari katasztrófa miatt, hanem a Marcal-völgye is. A politikus elmondta: a Fidesz támogatja a vizsgálóbizottság létrehozását, amelynek céljaként szintén a felelősség megállapítását említette.
A kormány mindent megtett azért, hogy az okozott kárt a Mal Zrt. megtérítse - szögezte le a kormánypárti politikus. Kitért arra, Devecseren számítógépes rendszert hoztak létre annak nyomon követésére, hogy ki milyen támogatást kapott.

MSZP: nem szabad a vizsgálóbizottságot ebben a formában létrehozni

Lamperth Mónika (MSZP) közölte: a szocialista frakció ebben a formában nem fogja támogatni a kolontári katasztrófát kivizsgáló bizottság felállítását, mert szerintük nem szabad az ügyből politikai tőkét kovácsolni.
A politikus kifejtette, egyetértenek azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azonnal intézkedett, és helyesnek tartják Pintér Sándor belügyminiszter lépéseit is. Most azt várják, hogy korrekt eljárás után kiderüljön, ki vagy mi a felelős a tragédiáért, a prejudikálással azonban nem értenek egyet. Nem lehet politikai pályára terelni az ügyet és a felelősséget előre megállapítani - tette hozzá.
Képviselőtársa, Göndör István fontosnak nevezte, hogy rögzítsék, miként történt meg a kárelhárítás, és szerinte meg kell vizsgálni azt is, hogy betartották-e a Mal Zrt. katasztrófavédelmi tervét.

A jobbikos Kepli Lajos az általános vitában elhangzottakra úgy reagált: nem politikai tőkét akarnak kovácsolni a vizsgálóbizottság felállításából. 

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

OLDALTÖRÉS: LMP: káros, hogy hetente hoz alkotmánymódosítást az Országgyűlés

Az Országgyűlés szerdán lefolytatta az alkotmányról, az Alkotmánybíróságról, valamint az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslatok részletes vitáját.

LMP: káros, hogy hetente hoz alkotmánymódosítást az Országgyűlés

Schiffer András az alkotmánymódosítás részletes vitájában kifejtette: önmagában káros a jogbiztonságra az, hogy hetente hoz a kormány alkotmánymódosítást a Ház elé.
Kifejtette: értéke van annak, ha egy alkotmány stabil. Mint mondta, nyolc éve volt a most kormányzó többségnek arra, hogy egy csomagban terjessze elő azokat az alkotmánymódosításokat, amelyeket fontosnak tart.
Ha az alkotmánymódosítást a jelenlegi formájában fogadja el az Országgyűlés, bármikor bárkinek a törvényesen megszerzett jövedelmét vissza lehet követelni - jelentette ki.
Közölte: az LMP olyan komplex módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint a Munka Törvénykönyvébe iktatnák a jó erkölcs polgárjogi kategóriáját.
    
Az Országgyűlés elnöke a részletes vitát lezárta.

MSZP: folyamatban lévő ügyekre ne kelljen alkalmazni az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó szabályokat!

Lamperth Mónika (MSZP) az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása kapcsán pártja a javaslathoz benyújtott módosító indítványáról beszélt. Elmondta, meg akarják szüntetni azt a rendelkezést, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó szabályokat a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazza a benyújtott törvényjavaslat.
Véleménye szerint a Lázár-csomag azt célozza, hogy ne lehessen az Alkotmánybíróságnál olyan kezdeményezéseket tenni, amely megsemmisíti a kétharmados többség "alkotmányellenes" akcióit. Az ilyen szabály szerzett jogokat is sért - jelentette ki.    
Varga László szocialista képviselő is arról beszélt, hogy folyamatban vannak olyan típusú szocialista népszavazási kezdeményezések, amelyek "féket szabhatnának a jövő elherdálásának".
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte: amennyiben egy állami szervnek módosul a hatásköre, azt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
    
Az Országgyűlés alelnöke a részletes vitát lezárta. Ezután Lezsák Sándor - felszólalók hiányában - lezárta az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosításának részletes vitáját is.
 

Szili Katalin: erős demokrácia ott van, ahol társadalmi igazságosság és szociális biztonság is létezik

Szili Katalin független képviselő az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában azt emelte ki: erős demokrácia ott van, ahol társadalmi igazságosság és szociális biztonság is létezik.
Kijelentette: "véletlenül se essünk abba a hibába", hogy minden kétmillió feletti juttatást összemos a kormány.

Az MSZP csak a jövedelmek 3 millió forint feletti részét sújtaná a különadóval

Lamperth Mónika (MSZP) felszólalásában arra kérte a kormány képviselőjét, mondja el, hogy Lázár János szerdán miről egyeztetett szakszervezetekkel.
Göndör István a részletes vitában azt a szocialista módosító javaslatot ismertette, amely a különadó hatálya alá vetett jövedelmeknek csak a hárommillió forint feletti összegét sújtaná extrateherrel. Mint mondta, ez a tisztességes, több évtizede a közszolgálatban dolgozó munkavállalók számára jelenthetne megnyugvást.

Jobbik: törvény által garantált juttatásokra ne vonatkozzon a különadó

A jobbikos Lenhardt Balázs felszólalásában azt mondta: a parlament mindössze egyetlen, a pártja által javasolt módosítással megfelelhetne az Alkotmánybíróság elvárásainak. Ez - ismertette - azt tartalmazza, hogy a törvény által garantált kifizetésekre nem vonatkozik a különadó.
Az ellenzéki képviselő ugyanakkor azt javasolta, hogy ne csak az idén, hanem az elmúlt öt évben kifizetett, jó erkölcsöt sértő végkielégítésekre terjedjen ki a törvény hatálya.

OLDALTÖRÉS: Kormány: a javaslat lezárja a kormányzati szerkezetátalakítást

Az Országgyűlés szerdán megkezdte a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggésben szükséges módosítások, valamint az iparjogvédelmi törvények módosításának általános vitáját. Az ellenzék a javaslat "salátatörvény" jellegét bírálta.

Kormány: a javaslat lezárja a kormányzati szerkezetátalakítást

Répássy Róbert államtitkár szerint a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggésben szükséges módosítások, valamint az iparjogvédelmi törvények módosításának célja, hogy a tavasszal megkezdett kormányzati szerkezetátalakítást törvényi szinten lezárja, valamint koherensebbé tegye a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozást.
Mint a javaslat expozéjában elmondta, az új kormányzati struktúrában az előzőhöz képest másként jelennek meg a feladat- és hatáskörök. Példaként említette, hogy az előző kormányzati ciklusban a nemzetbiztonságot egy miniszter felügyelte, most viszont ezt szétosztották a bel- és a külügyminiszter között.
Az államtitkár elengedhetetlennek nevezte, hogy a feladatköri megjelenés egységes, a kormányzati felelősség egyértelmű legyen. 
Répássy Róbert a szellemi tulajdonra vonatkozó részek módosításával kapcsolatban közölte:  módosítják a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezését, pontosítják a jogállását és bővíti hatáskörét. 
Kitért arra: a hivatalhoz kerül a szerzői és szomszédos jogok felügyelete, ezzel megszűnik a terület kormányzati feladatainak szétaprózottsága. Szintén a hivatal foglalkozik a jövőben a nemzeti jelképek használatának engedélyezésével és kezelésével. Az államtitkár tájékoztatása szerint a módosítások egy része arra irányul, hogy a hivatal modern és ügyfélbarát legyen.
    
    
A Fidesz támogatja a törvénymódosításokat
    
Vas Imre (Fidesz) beszámolt arról, hogy a javaslatcsomag 155 törvény és rendeletet módosítását tartalmazza.
A politikus egyebek mellett beszélt a házasságra, a családra, és gyámságra vonatkozó törvények módosításáról. Közölte: jövő január 1-től a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknél már nem anyakönyvezik automatikusan a gyermeket az apa nevére, még akkor sem, ha a szülők folyamatosan együtt éltek a gyermek fogantatása és a  születés alatt is.    
A Fidesz vezérszónoka ezt a változtatást azzal indokolta, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a nyilvántartáshoz fűződő apasági vélelem kevés esetben alapozza meg az apaságot és aránytalan terhet ró az anyakönyveztetésnél a szülőkre.
    
MSZP: a jogszabály a salátatörvény példája

Lamperth Mónika (MSZP) elöljáróban leszögezte, hogy az MSZP tiszteletben tartja a kormány szerkezetalakítási szabadságát, amit önmagában akár hajlandó is lenne támogatni. A törvénnyel kapcsolatos problémaként viszont azt említette, hogy az összetett és sokféle jogszabály "tipikus példája annak a salátatörvénynek", aminek a veszélyeire az Alkotmánybíróság többször is felhívta a figyelmet.
Kijelentette, hogy a törvény bizonyos részeiben támogatható lenne, de egyben kezelhetetlen és szembe megy azzal, amit a kormány a jogalkotási törvényben kifejezett. Elképesztőnek nevezte, hogy a minisztériumok felsorolásáról szóló részében teljesen átírják az iparjogvédelem szabályait.
Közölte, hogy a tervezet szétzilálja a jogbiztonságot és sértheti az alkotmányosság követelményeit is.
Hangot adott annak a véleményének, hogy a javaslat növeli a jogalkotás és a szabályozás átláthatatlanságát.

Jobbik: hol van a hungarikumokat szabályozó törvény?

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő felszólalása elején feltette a kérdést: hol van a hungarikumokat szabályozó törvény, hol van egy rendes védjegytörvény?
Megemlítette, hogy magyar termék védjegy alatt lehet külföldi termékeket vásárolni.
Véleménye szerint ez a terület sokkal fontosabb annál, hogy társadalmi vita nélkül szülessen jogszabály.
Az ellenzéki képviselő szólt arról is: nem biztos, hogy a Szovjetunióval aláírt egyezményeket kell toldozgatni, és nem inkább felülírni ezeket a törvényeket.
Kifejtette: pártja szerint továbbra sem szerencsés az Alkotmányvédelmi Hivatal megnevezése az előterjesztésben.
Közölte: nehezen támogatható egy olyan törvényjavaslat, mely 155 törvényhez nyúl hozzá, és olyan fontos területeket érint, melyek méltatlanul alultárgyaltak.

Az LMP tartalmilag egyetért a törvényjavaslattal

Szilágyi Péter közölte: pártja tartalmilag egyetért a törvényjavaslattal, azonban a formájával - a salátatörvény jelleggel - nem.
Közölte azt is: sokkal szélesebb körű társadalmi vitára lett volna szükség a törvényjavaslat megszületése előtt. Hangsúlyozta, az LMP üdvözli a szellemi tulajdonvédelem integrációját.
    
Az Országgyűlés alelnöke az általános vitát estig elnapolta.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: az egységes szerv létrehozása segíti a terrorellenes fellépést

A belügyi államtitkár szavai szerint szakítanak az elmúlt évek gyakorlatával, amelyek szerint a rendőr az állami uralom jelképe és végrehajtója, ennek érdekében a rendőröket is ellenőrizni akarják. A rendészeti törvények módosítására benyújtott javaslat szerdai általános vitájában minden ellenzéki frakció bírálta a javaslatot: az MSZP a politikai önkény és a korrupció törvényre emeléséről beszélt, a Jobbik hazafiatlannak tartja az előterjesztés egyik pontját, az LMP túlhajszolt centralizációt emleget.

A belügyi államtitkár szavai szerint szakítanak az elmúlt évek gyakorlatával, amelyek szerint a rendőr az állami uralom jelképe és végrehajtója, ennek érdekében a rendőröket is ellenőrizni akarják. A rendészeti törvények módosítására benyújtott javaslat szerdai általános vitájában minden ellenzéki frakció bírálta a javaslatot: az MSZP a politikai önkény és a korrupció törvényre emeléséről beszélt, a Jobbik hazafiatlannak tartja az előterjesztés egyik pontját, az LMP túlhajszolt centralizációt emleget.

A belügyi államtitkár szavai szerint szakítanak az elmúlt évek gyakorlatával, amelyek szerint a rendőr az állami uralom jelképe és végrehajtója, ennek érdekében a rendőröket is ellenőrizni akarják. A rendészeti törvények módosítására benyújtott javaslat szerdai általános vitájában minden ellenzéki frakció bírálta a javaslatot: az MSZP a politikai önkény és a korrupció törvényre emeléséről beszélt, a Jobbik hazafiatlannak tartja az előterjesztés egyik pontját, az LMP túlhajszolt centralizációt emleget.

Fidesz: az egységes szerv létrehozása segíti a terrorellenes fellépést

Az új szabályozás egyik legfőbb indoka a kormányprogramban megfogalmazott célok elérése és a jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés - mondta a Fidesz vezérszónoka. Ágh Péter kijelentette, hogy olyan új rendőrökre és rendőri vezetésre van szükség, akik hitelesen tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben. Célként nevezte meg a rendőrség régi tekintélyének visszaállítását. Közölte, hogy a tervezet előterjesztéseket tartalmaz a rendőrségi visszaélések és a korrupció visszaszorításához.
Elmondta, hogy a terrorizmus kihívásai a jogállamokat is speciális szervek létrehozására, illetve azok felhatalmazásának kiszélesítésre ösztönzik, szerinte a terrorellenes küzdelem hatékonyságát növeli, ha azt egy egységes, nemzeti felderítő szerv végzi.
Kitért arra is, hogy Romániában, az Egyesült Királyságban és Hollandiában is alkalmazzák az úgynevezett integritástesztet. Indokoltnak nevezte a hivatásos szolgálati viszony fenntartására szolgáló feltételek szigorítását, végül leszögezte, hogy a Fidesz és a KDNP támogatja a javaslatot.
    
MSZP: a javaslat a politikai önkény törvényre emelése

A javaslat a korrupció és a politikai önkény törvényre emelése - összegezte frakciója véleményét az MSZP vezérszónoka.
Harangozó Tamás úgy fogalmazott, hogy megbontják az eddig egységes rendszert és rendőri szervként, de annak szervezetéből kiemelve teremtik meg "a legújabb kori királyi gárda", a Terrorelhárítási Központ intézményét, amelynek tagjai az átlagos rendőröknél jobb munkakörülmények között és nagyobb illetményért dolgozhatnak. Emlékeztetett arra, hogy az alakulatban szolgálók fizetésük mellé beosztási illetményük akár ötven százalékát és 450 százalékos pótlékot is kaphatnak.
A képviselő a Nemzeti Védelmi Szolgálatról azt mondta, hogy az félelemben tartja a többi rendőrt, mert titkosszolgálati eszközökkel fog kutatni a "megbízhatatlan" rendőrök, kormánytisztviselők és közalkalmazottak után.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett megbízhatósági vizsgálatot évente három alkalommal is el lehet rendelni valaki ellen, alkalmanként akár 15 napra, így a megfigyelt így akár évi 45 napon keresztül is vizsgálható.
Kijelentette, hogy a rendőri korrupcióval szemben a leghatározottabban fel kell lépni, viszont mivel a rendőrök is gyarló, hús-vér emberek, egy jól szervezett provokáció során azok is megbotolhatnak, akik egyébként tisztességesen végzik a munkájukat.
Szerinte a jövőben önkényessé válik a vezetők kinevezésének rendszere is, azzal, ha nem lesz kötelező a pályáztatás. Leszögezte: a törvényjavaslat teljes átdolgozást igényel, jelen formájában általános vitára sem alkalmas.

 A Jobbik ötven módosító indítványt nyújt be

Volner János (Jobbik) azt kérte a képviselőktől, hogy ebben a formában semmiképpen ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Jelezte, hogy a Jobbik nagyjából ötven módosító javaslattal készül, de nincs kétsége afelől, hogy ezek nem fognak a Ház elé kerülni.
Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a jogszabályjavaslat szerint a kormányzat nagyobb veszélynek érzi Magyarországon a terrorizmust, mint a kábítószerrel való visszaélést.
Az ellenzéki képviselő átláthatatlannak tartja a Belügyminisztérium létszámgazdálkodását és szerinte minden demokratának fel kell lázadni egy újabb országos rendőrségi szervezet létrehozása ellen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti keretek közt szinte lehetetlen lesz ellenőrizni, hogy a Terrorelhárítási Központ mire használja majd a titkosszolgálati eszközöket, és kifogásolta, hogy az ott dolgozók sokkal többet keresnek majd, mint a többi rendőr.
Volner János kitért arra: a javaslattal a kormányzat most éppen azt akarja bevezetni, amely ellen korábban saját maga is tiltakozott. Azt kérte, gondolják át a közterek lezárását is megengedő indítványukat.
Szavai szerint minden magyar hazafinak fel kell emelni a szavát az ellen, hogy a törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy rendfenntartásra is bevethetők lennének Magyarországon az idegen államból érkező rendőrök. Ehhez a hazaáruláshoz nem adhatjuk a nevünket - szögezte le.

 LMP: a kormányzat folytatja a túlhajszolt centralizációt

Dorosz Dávid (LMP) úgy fogalmazott: a rendvédelem területén is folytatja a túlhajszolt kormányzati centralizációt a kabinet, ezért nem támogatják a törvényjavaslatot.
Véleménye szerint a legdurvább az, hogy a Terrorelhárítási Központ garanciák nélkül működhet majd. Ez a szervezet több jogot kap, mint 24 című tévésorozatban Jack Bauer vezette terrorelhárítás - tette hozzá.
Közölte, az LMP összecsapottnak tartja a jogszabálytervezetet, amely - mint mondta - várhatóan szervezeti káoszt idéz elő, ezért módosító indítványokat nyújt be.  Példaként említette: kezdeményezik, hogy a Terrorelhárítási Központ vezetője ne a belügyminiszter, hanem az országos rendőrfőkapitány alá legyen rendelve.
Dorosz Dávid úgy látja: semmi garancia nincs arra, hogy az új belső ellenőrzési eljárások nem a rendőri állomány vegzálást szolgálják majd.

Az általános vitát az ülésnap utolsó előtti napirendi pontjaként folytatják.

OLDALTÖRÉS: Mennyit ér a kétharmad?

Az esztergomi képviselő-testületről, Magyarország infokommunikációs stratégiájáról, 1956. november 4-ről, a szegedi pantheonról, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről beszéltek a szerdán, napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

Az esztergomi képviselő-testületről, Magyarország infokommunikációs stratégiájáról, 1956. november 4-ről, a szegedi pantheonról, a magán-nyugdíjpénztári befizetésekről beszéltek a szerdán, napirend előtt felszólaló képviselők a parlamentben.

LMP: mennyit ér a kétharmad?

Szilágyi László LMP-s politikus azt firtatta, Esztergomban, ahol - mint mondta - sokan elégelték meg a helyi "kiskirályságot", és az előző polgármesternek kétharmados felhatalmazása van arra, hogy csomagoljon, miért akadályozzák a fideszes képviselők az új városvezető és a képviselő-testület munkáját. Utalt arra, hogy a város jelenleg alpolgármesterek és bizottságok nélkül kénytelen működni.
Tállai András államtitkár elöljáróban kifejtette, a napirend előtti felszólalás országos jelentőségű ügyről hivatott tájékoztatni a közvéleményt, ez azonban egy város ügye, nem érdemel annyit, hogy országos jelentőségűnek titulálja az LMP. Kijelentette, az önkormányzatiság terén törvénytelenség nem történt, a volt polgármester átadta a munkakört, a képviselő-testület megalakult; igaz, alpolgármester és bizottságok nélkül működik, de erre több száz példa van az országban. Szerinte éppen az új városvezető, Tétényi Éva van törvénysértésben, aki betegségre hivatkozva nem állt rendelkezésre a képviselők által összehívni kezdeményezett harmadik, rendkívüli testületi ülés idejére, noha aznap munkaképes állapotban megjelent a hivatalban és nem írta alá az elfogadott rendeleteket. Hívja össze a testületi ülést, és a dolgok a helyükre kerülnek - értékelte a helyzetet az államtitkár.

Fidesz: digitális Magyarország

Koszorús László fideszes honatya üdvözölte, hogy a kormány társadalmi vitára bocsátotta a Digitális Magyarország vitairatot. Felhívta a figyelmet arra, ez az első alkalom, hogy az ország IT-stratégiájáról társadalmi párbeszédet kezdeményeztek. Kitért a nyilvánosságra hozott, az elmúlt nyolc év állami informatikájáról szóló beszámolóra, amely rámutat arra, hogy 2002 és 2010 között indokolatlan és átgondolatlan fejlesztések történtek, használhatatlan rendszerek épültek és a magánérdek leplezetlen térnyerése volt tapasztalható, amelynek eredménye egy elavult informatikai állam.
Nyitrai Zsolt államtitkár egyetértett azzal, hogy az elmúlt 8 év kormányzati informatikáját illetően nehéz az örökség. Mint mondta, a vitairat főszereplői a polgárok, a vállalkozások és az állam, a dokumentum a kormányprogramot, illetve az Új Széchenyi-tervet támogatja. Az infokommunikáció a magyarországi GDP 10 százalékát és a GDP-növekedés 25 százalékát adja, valamint munkahelyeket jelent - hangsúlyozta. Arra buzdított mindenkit, vegyen részt a társadalmi párbeszédben, amely az infokommunikációs stratégia véglegesítését előzi meg.

A Jobbik 1956. november 4-ére emlékezett

 A jobbikos Murányi Levente 1956. november 4-ére emlékezett, amikor - mint fogalmazott - a Vörös Hadsereg martalócai másodszor is lerohanták Magyarországot.
Az elnöklő Latorczai János azt mondta, a hősök tetteiből és áldozatvállalásából erőt meríthetünk, a jelenlévő képviselőket pedig arra kérte, egyperces néma felállással adózzanak a hősök emlékének. 
    
KDNP: élesszék újra a nemzeti emlékcsarnok bizottságot

A kereszténydemokrata Kalmár Ferenc a szegedi dóm 80 évvel ezelőtti felszentelésére és a klebelsbergi kultúrpolitikára emlékezve azt kezdeményezte: miniszteri hatáskörben élesszék újra annak a nemzeti emlékcsarnok bizottságnak a működését, amely a kommunizmus évei alatt nem működött, de szűrőként szolgálhatná azt a célt, hogy a pantheonba a közvéleményt megosztó személyiségek szobra ne kerülhessen be.
Szőcs Géza államtitkár válaszában beszélt arról, hogy valóban viták kísérték, kiknek a szobra kerüljön be a pantheonba, amelyet a magyarság egyik legfontosabb kegyhelyének nevezett. Mint mondta, 13 éve újjáalakult az emlékcsarnok fejlesztését felügyelő bizottság. Elsősorban a szegedi polgárok az illetékesek - jelentette ki.
A pulpitusról Latorczai János (KDNP) azt kérte, ennek a bizottságnak a működését a kormány támogassa is a jövőben.

MSZP: az Orbán-kormány gazdasági ámokfutást folytat

Göndör István MSZP-s képviselő szerint az Orbán-kormány gazdasági ámokfutást folytat, a strukturális átalakításokhoz nem fűlik a foga, rövidtávú fiskális megoldásokhoz nyúl, ami káros. Ami most történik, az durva politikai erőszak - fogalmazott, bírálva a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítását az állami rendszerbe. Szerinte a kabinet átveri, elbizonytalanítja az öngondoskodókat és az örökösöket, hogy a befizetéseket "lenyúlhassa", illetve támadást intéz a jogbiztonság, az Alkotmánybíróság ellen.
 Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte: a kormány alapvetőnek tartja az öngondoskodást, de olyan vegyes, "torzó" rendszereket, ahol az állam és a piac felelőssége és szerepe nem válik el világosan egymástól, nem támogat. Ilyen torzó, félállami rendszer szavai szerint a magánnyugdíjpénztár, amelynek működési költsége a legmagasabb a három pillér közül. Hangsúlyozta: az államnak a jelenlegi és a jövőbeni nyugdíjakért is felelősséget kell vállalnia.