EP-választás: Az EU és az orosz kártya

A sokak számára távoli és értelmezhetetlen helyzetről kérdeztük Juhász Attilát, a Political Capital vezető elemzőjét.

– Sok mindent hallani az EP-választásokról, főleg a kampányoló pártok részéről, de alig lát valaki világosan e kérdésben. Mi a tétje valójában e voksoknak?

– Az EP-választás tétje uniós szinten leginkább a további integráció mélyítésének lehetőségével függ össze. A régi nagy pártcsaládok, például a néppártiak, a szocialisták és a liberálisok, stb. által kívánt erősebb uniós közösség és az erősödő – főleg szélsőjobboldali – EU-szkeptikus törekvések között húzódik a legfőbb törésvonal. Ez komoly tét a magyar választópolgárok számára is, csak nem tudnak róla, kevéssé mozgósítja őket, pedig sokakat akár közvetlenül érinthet is, például mert a külföldön dolgozó 400-500 ezer magyarnak és a hozzátartozóiknak akár a megélhetése is veszélybe kerülhet, ha a szabad munkavállalást korlátozó EU-szkeptikus pártok nagyon megerősödnek. Az EP-választásnak belpolitikai tétje inkább csak az ellenzéki pártok számára van, mert az eredmény meghatározza majd a köztük lévő erőviszonyokat.

Juhász Attila: e választásnak belpolitikai tétje inkább csak az ellenzéki pártok számára van

– Milyen eredményeket jósol, főleg annak fényében, hogy az ellenzéki erők között az országgyűlési választások idején kialakulni látszó együttműködés felbomlott, mindenki külön indul?

– A kormányoldal győzelme nem kétséges a közvélemény-kutatások szerint. A kormánypártot követően az MSZP és a Jobbik küldhet biztosan képviselőt az EP-be. Kérdés, hogy közülük melyik párt futhat be második helyen. Végül pedig kérdés az is, hogy az önállóan induló Együtt-PM, a DK és az LMP képes lesz-e átlépni az öt százalékos küszöböt. Nincs olyan ember ma, aki meg tudná jósolni, hogy utóbbi pártok közül ki tud majd jobban mozgósítani.

– Milyen részvételre számít? Lát-e olyan üzeneteket, amelyek mozgósítják a szavazókat?

– 2004-ben 38, míg 2009-ben már csak 36 százalék volt a részvételi arány Magyarországon az európai parlamenti (EP) választáson. Ennél most várhatóan még alacsonyabb lesz a részvétel, akár 30 százalék alatti. Az eleve alacsony választói érdeklődés mellett ennek oka az is, hogy a pártok anyagi erőforrásai elfogytak az április országgyűlési választás miatt, így a kampány sem volt túl erős.

Urnabontás a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban. A bizottság egyik tagja Marton Ágota (j) (Fotó: Koppán Viktor)

– Milyen bel-, illetve külpolitikai következményei lehetnek e választási eredményeknek?

– Külpolitikai szempontból a legfőbb kérdés, hogy az EU gyengítése érdekében oroszbarát politikát folytató szélsőjobboldali EU-szkeptikus vagy EU-ellenes pártok mennyire erősödhetnek az EP-ben. A szélsőjobboldali pártok ugyanis Európa-szerte Putyin politikája iránt elkötelezettek, a Jobbik ebben nem egyedülálló.A belpolitikai következményeket tekintve nagyon kedvező lenne a Jobbik számára, ha az EP-választást követően már a második legnagyobb pártként pozícionálhatná magát. A baloldali kispártok (DK, LMP, Együtt-PM) közül pedig, amelyik bekerül, az lehet a következő években az MSZP riválisa a baloldali ellenzéken belül.

– Milyen mozgástere lesz a magyar képviselőknek az EP-ben?

– Annak lesz jelentősebb mozgástere, aki valamilyen nagy frakcióhoz tud majd csatlakozni, erre minden induló pártnak van esélye, kivéve a Jobbikot, mert őket eddig még a nyugat-európai szélsőjobboldali pártok is elutasították, így a jobbikosok nagy valószínűséggel csak független képviselők lehetnek.