Ártatlan civilek pusztultak a NATO Jugoszlávia elleni bombázásakor

Az észak-atlanti szövetség 1999. március 24-én este nyolc órakor mérte az első légi csapást az akkor még Szerbiából és Montenegróból álló országra, s a Belgrád koszovói politikája, az albánok üldözése miatti elrettentő bombázássorozat még 77 napon át tartott.

Az évfordulón a szerb kormány emlékülést tartott, amelyen Mirko Cvetkovic kormányfő kijelentette: az ártatlan áldozatok arra emlékeztetik Szerbiát, hogy felelősségteljesen és civilizáltan kell védenie érdekeit, s ezért az értelemre és az igazságra kell támaszkodnia, nem pedig fegyverekre. A miniszterelnök megállapította: a XX. század második felének egyik legtragikusabb eseménye volt a 11 hétig tartó bombázás, törvénytelen volt, s ellentétes a nemzetközi joggal.

A lebombázott újvidéki hidat már újjáépítették           Fotó: Lovász Lilla

A szerb kormányfő szerint a NATO-támadásoknak mintegy ezer katona és rendőr, valamint 2500 polgári személy esett áldozatul, a sebesültek száma pedig 12 500 körül volt, vagyis az elrettentéstől nem az albánokat terrorizáló katonák és rendőrök szenvedtek leginkább, hanem a békés civilek.

A legtöbben egy személyvonat, a szerb rádió és televízió belgrádi épülete, s egy Nis melletti autóbusz-pályaudvar elleni légi csapástól haltak meg. A NATO-gépek egy albán menekültoszlopot is bombáztak, s 87 ember halt meg Koszovó déli részén, Prizren környékén.

A 2300 légi csapástól országszerte 148 lakóház, 62 híd, 300 iskola, kórház, közigazgatási épület és 176 műemlék semmisült meg. Elpusztult az ország villamos kapacitásának egyharmada, súlyos károkat szenvedett olajfinomító, és durva becslések szerint 30 milliárd dollár kár érte a gazdaságot.

Hamisan, vagy legalábbis hiányosan emlékezik meg Szerbia a Koszovó miatti NATO-bombázások kezdetének 10. évfordulójáról - állította kedden a szerb liberálisok vezetője, számon kérve, hogy a gyász mellett miért nem esik szó arról a hibás politikáról, amely elvezetett a tragédiához. Cedomir Jovanovic, a Liberális-demokrata Párt elnöke az évfordulón tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az 1999-ben szenvedők rossz politika áldozatai voltak, s a Szerbiát akkor bombázók és irányítók egyaránt gőgösen, közömbösen elfordították fejüket az áldozatoktól, nem érdekelte őket saját tévedéseik következménye.  A névtelen áldozatok, az országot védők feltétlenül tiszteletet érdemelnek, ám az sem feledhető, hogy 1999. március 24-e a szerb állam felelőtlen, gaztettekkel és súlyos hibákkal teli politikájának a következménye volt - mondta az EU-tagság felé tekintő erők közé sorolt, a jelenlegi kormányt csak kívülről támogató párt elnöke.

Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Szerbia máig küzd a tíz évvel ezelőtti sorozatbombázás következményeivel. A máig romos, újjáépítésre váró épületeken kívül mintegy 30 ezer, szegényített uránt tartalmazó lövedék van szétszóródva az országban. Ennél többet csak az 1991-es öbölháborúban vetettek be amerikai és angol részről. A harci anyag máig szennyezi a környezetet, s ha külső sugárszennyezést nem is okoz, a talajon át a növényekbe, onnan az állatokba, vagyis élelembe jutva sok ember lassú halálát idézi elő.

(MTI)