Berzselő, karcololozó, írókázó tojáshímzők fortélyai

Speciális hímesek készülnek; a gyöngyös, rozmaringos, napos minták Fotó: Nagy Norbert

Gyakorlati bemutatóval zárult ugyanis  tojáshímzők kétnapos, országos  találkozója, amelynek az idén is a Megyei Művelődési Központ, Művészetek Háza adott otthont. A szervező, a Fejér Megyei Népművészeti Egyesület erre az alkalomra  tojáspályázatot hirdetett, amelyre az ország minden tájáról (sőt, Szlovákiából is ) érkeztek szebbnél szebb hímes tojások: a legkiválóbb munkákból kiállítás is nyílt. Népművészek, néprajzkutatók tartottak előadásokat a különböző vidékek (Baranya, Erdély, Szlovákia) mintakincséről, hagyományairól. A találkozó teljesen nyitott volt: az alkalmi kíváncsiskodókat is szívesen látták.  A hölgyek képviseltették magukat nagyobb létszámban, de azért férfiembereket is láttunk. (A férfiak különösen ügyesek  tojáspatkolásban és karcolozásban …)

Szombaton reggel Lukács László néprajzkutató előadásával indult a program. A húsvét „mozgó” ünnep: Lukács László a bevezetőben azt is elmondta,  hogyan számítják ki  a pontos dátumot,  a csillagászokra támaszkodva…  De az előadás jóvoltából elsősorban a Fejér megyei húsvéti szokásokra derült fény. Ez úgy tűnt, nem csak az ország különböző pontjairól érkezett tojáshímzőket érdekelte ez: nekünk, Fejér megyeieknek is érdekes adalékokkal szolgált. Hallhattunk többek között az 1945-ig Fejér megyéhez tartozó Tárnokon kialakult Júdás-korbácsolásról, no meg a Pázmándon feljegyzett (de több faluban is hagyományos) húsvét hétfői sibálás szokásáról, ami voltaképpen a Felvidékről betelepülő szlovákok körében élt tovább. A lényege, hogy a férfiak  vesszőből csinos kis korbácsokat fontak, s ezzel vesszőzték meg a sokszoknyás  lányokat, asszonyokat…

A hagyományok felelevenítése után igazi húsvéti hangulat várt bennünket az MMK folyosóján, ahol  ki-ki megnézhette, miként is lehet szebbnél szebb tojásokat készíteni a húsvétra. Itt találkoztunk a balatongyöröki Csizy Istvánnéval, aki karcolozott tojásaival a pályázat különdíjasa lett. A testvérével, a szombathelyi Csordás Csabánéval együtt mutatták meg, miként lehet a kifújt, megfestett tojásra éles borotvával szebbnél szebb mintákat karcolozni. Kiderült: a Vas megyei Gencsapátiból származnak, édesanyjuk ma is ott él, és még most, 92 évesen is készít karcolozott hímes tojást, hiszen ez  a hagyomány _ no meg a madaras, virágos, bárányos motívumkincs _a  családban vagy öt generáció óta anyáról leányra száll…

Találkoztam a tojáspályázat első díjasaival is: a zsűri ugyanis olyan erősnek találta a mezőnyt, hogy két első díjat osztott. Benkoné Horkay Tünde a szlovákiai Gömör megyéből,  Fülekről érkezett, tanítóként tevékenykedik, s az egész családja (a férje is) kézműveskedik. Azt mesélte, a szomszédban lakó, Nógrádból származó  Erzsi nénitől  is sok mintát lesett el: így készítette el a  kiállításra a gyönyörű hímes tojásokat. Az egyiken Erzsi néni kedvenc pipis mintája is szerepel… A másik első helyezett Majorné Szabó Ildikó Kaposváron, a nyudíjintézetnél dolgozik: ő gyönyörű, Tolna megyei és Somogyi mintákkal  ékesítette piros, barna és fehér színben pompázó hímeseit. Azt mondja ez a foglalatosság kikapcsolja, felüdíti.

Bálint Zsuzsától, a megyei népművészeti egyesület tagjától viszont végre megtudtam: miért nem marad meg az én húsvéti tojásaimon a viasszal rajzolt minta? Hát azért, mert az írókával (vagy ahogy más helyütt nevezik: gicával) megrajzolt tojást, hideg festékes vízbe kell tenni, mert a melegben leolvad, elmaszatolódik a motívum. Bálint Zsuzsa a hagymahéjra esküszik, ezzel  a természetes festékkel lehet a legszebben hagyományos tojásokat festeni. Gelencsér Julianna terménybábkészítő  berzselt tojásokat mutatott: szép rajzolatú, apró leveleket kell hozzá gyűjteni, lepréselni. A festés előtt a leveleket célszerú bevizezni, és a tojáshoz tapasztani, majd szorosan  harisnyába kötve megfesteni.  A levelek gyönyörű rajzolatot hoznak létre… Berta József standját is sokan állták körbe, hogy megtudják: miként készül a szatmári aranyos tojás? Ott ugyanis speciális hímesek készülnek, hiszen a gyöngyös, rozmaringos, napos mintákat végül aranyporral emelik ki.

 Radetzky Jenőné  népművész -aki csodálatos bútorokat fest -, csak húsvétra készít írókázott hímest, viszont azzal keltett feltűnést a szombati bemutatón, hogy rájött: a kozmetikai gyantázógép egyik fakkjába töltve az írókázáshoz használt méhviasz melegen tartható, csakúgy, mint a másik fakkban elhelyezett tojások.
Hát kérem, így segíti a modern technika a hagyományok művelését…