Kés a szívben - megdöbbentő nyilatkozatok a Cozma-gyilkosságról

Mindezeket nem én állítom,  a filmhez mellékelt szöveges  előzetesből, ajánlóból szemezgettem.  A következő  idézet is abból való:  "marad-e ebben az országban annyi méltóság, erő és becsület, hogy megvédje  magát és barátait azoktól, akik  sem törvényt, sem  erkölcsöt nem ismernek."  Hangzatos kérdés, mint ahogyan  a  fikciós dokmentumfilm címe is:  Szíven szúrt ország.      
Hihetetlen gyorsan elkészítette  Kálomista Gábor,  bő  két hónap alatt,  azt követően, hogy Marian Cozmát  február 8-án Veszprémben brutálisan meggyilkolták.   Kálomista  ezidáig  főként producerként volt ismert, most beült a rendezői székbe, igaz, abban rajta kívül  még négyen szerepelnek, de   nem vitás, hogy elsősorban az ő keze nyomát viseli  a film.      
Vajon mi indokolta a sietséget, hiszen az ügy még csak a nyomozati szakaszban volt, bőven volt még mit tisztázni.    Zárjuk ki annak lehetőségét, hogy az alkotókat üzleti megfontolások motiválták. Már csak azért is, mert  Kálomista bevallottan  elkötelezett szurkolója az MKB Veszprém kézilabdacsapatának,   kifejezetten szereti a klubot,  érzelmileg kötődik hozzá.  Ebben az esetben viszont   felvetődik a kérdés, hogy tud-e, képes-e, akar-e   elfogulatlan és hiteles lenni, ami alapvető feltétele   annak, hogy  valóban dokumentumfilm szülessék,  s ne érezze úgy a néző, hogy  a fájdalom, a keserűség, a prekoncepció is motiválták e munkát.
Természetesen egészen másképp  nézi meg ezt a filmet  az,  aki erős érzelmi szálakkal kötődött-kötődik  a kézisekhez.  Nyilvánvalóan ide sorolhatók a veszprémiek, akiknek az MKB az első számú kedvenc. A  csapat, amelyre feltétlenül büszkék lehetnek.  S most egyik sztárjukat  kedves, szeretetreméltó román fiatalember    megölték, másik kettőt pedig megsebesítettek. Azok.     
Mást várnak tőle, akik  a döbbeneten, a megrendülésen túl azt remélik  a filmtől, hogy  valamit megértet a miértekből. Hogy  nem csak kérdez,   hanem  megpróbálja  valamennyire értelmezni  a történteket, olyan összefüggéseket   feltárva, melyek túlmutatnak az ismert tényeken.
Ezzel azonban bőven adós marad a film.   Alig tudunk meg többet, mint amit  a tévék híradásai, magazinjai, a  napi- és bulvárlapok  már   elmondtak.  Így aztán azt sem tudjuk meg, hogy a csupasz történéseken kívül miről akar szólni  ez  a fikcióval kevert dokumentum.  Mely, minden erőfeszítése ellenére időnként   patetikus és hatásvadász.   Őszintén szólva az is érthetetlen, mire  volt jó az ismert  színészek statisztálása.  Ha csak arra nem, hogy még jobban megtörjék a  film így is meg-megbicsakló ívét.  A  felszínes, csapongó  munka egy-két  nyilatkozata  azonban valóban megdöbbentő, sőt ijesztő. A veszprémi megyei bírósági elnök  és a kézicsapat ügyvéd társadalmi elnökét hallva  összeszorul a kevésbé elfogult néző  aggódó szíve.

Hírek, előzmények a Cozma-gyilkosságról itt!