Végzetes változások - elborít minket a tenger

A problémák gyökere végeredményben az, hogy az emberiség eddigi dinamikus fejlődése immár beleütközik a Föld végességébe.  Ezért globális élelmiszer-, energia-, felszín alatti víz (ivóvíz) szűkösségre lehet számítani - mondta lapunknak Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár.  Szarka László  a soproni geodéziai és geofizikai kutatóintézet munkatársa, valamint a Földév-program Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. A Föld történetének rendkívüli határkövénél állunk, mert felborulni látszik az   egyensúly, ami a természeti környezet és az emberiség léte és tevékenysége között évezredeken keresztül fennállt  - szögezte le Szarka, majd hozzátette: - Ezért kénytelenek vagyunk meghozni a földi élet fenntartásához szükséges döntéseket. 


Az óceánok titka lehet a kulcs a Föld működésének megértéséhez
Fotó: Lovász Lilla

- Kezdjük az ivóvízzel. Valóban félelmetes ütemben fogy?

- A világ számos részén hiányzik az emberek számára létfontosságú ivóvíz. Ahol pedig van, ott az igények növekednek, és szinte megállíthatatlanul... A biztonságos ivóvíz, az ipari és a mezőgazdasági vízellátás lehetetlen a felszín alatti vízkészlet hasznosítása nélkül, mivel ez jelenti a legnagyobb és legmegbízhatóbb édesvízkészletet. Ha az emberiség a felszín alatti vízkészletek kiaknázását utánpótlás vagy visszatöltődés, hatékony és körültekintő vízgazdálkodás nélkül folytatja, a vízválság egyre nagyobb méreteket ölthet. Hazánk igen jelentős felszín alatti vízbázissal rendelkezik, s létfontosságú érdekünk, sőt, kötelességünk a megóvása.

- Igaz, hogy egyre több a vihar és más katasztrófa?
 
-  A legutóbbi évtizedek során a természeti katasztrófák száma, és az okozott károk mértéke emelkedő tendenciát mutatott. Ennek elsődleges oka a sérülékenység növekedése. Az a tény azonban, hogy a hidrometeorológiai katasztrófák száma sokkal nagyobb mértékben nő, mint a geofizikaiaké, sok más tényező mellett egyértelműen utal az éghajlatváltozásra.
 
- Miért sújtja az emberiséget annyiféle betegség?

-  A kőzetek a Föld alapvető építőelemei, tele fontos ásvánnyal és kémiai elemmel. A legtöbb elem a légzés és a táplálkozás révén a levegőből, élelmiszerekből és a vízből kerül az emberi testbe. A geológiai anyagok és folyamatok által kiváltott betegségek jóval gyakoribbak, mint azt a legtöbben gondolnák. A becslések szerint a világon hozzávetőlegesen hárommilliárd ember életét, egészségét befolyásolja károsan a természetes környezet. E tény a nyilvánosság előtt  főleg a fogyasztói társadalom terjedésével  egyre kevéssé ismert. A védekezés kutatók és orvosok közös munkáját igényelné.

- Félnünk kell az éghajlatváltozás következményeitől?

- A környezet megváltozása több emberi civilizáció pusztulását is okozta. Ismert, hogy a földtörténet során szupervulkán-kitöréseket és kisbolygó-becsapódásokat követően a légkörbe annyi aeroszol került, ami leárnyékolta a Napot, és vulkanikus, kozmikus tél állt be. A 65 millió évvel ezelőtti globális kihalást, a dinoszauruszokét is az okozhatta, hogy egy nagyméretű aszteroida becsapódása nyomán keletkező kozmikus télben a fotoszintézis is leállhatott. Nem kétséges, hogy a mi jövőnket is erősen befolyásolja majd az éghajlat alakulása, hiszen most első alkalommal történik meg, hogy egy faj, a homo sapiens vált a Föld és a klímarendszer megváltozásának egyik fő tényezőjévé.

- A megújuló energiaforrásokkal az ember gyakran tévútra téved. Mennyire vagyunk szűkében az energiának?

- Igazi megoldás még valóban nem született. Szinte minden energia, amit használunk a Föld belsejéből származik, miközben a modern társadalom egyre inkább függ az ásványkincsektől és az energiahordozóktól. A jelenlegi termelési szinten az ismert kőolajtelepek már csak nagyjából 40, a földgáztelepek körülbelül 70 évig termelhetőek. Szénből 200 évre van elegendő mennyiség, de kitermelése tovább súlyosbodó éghajlati következményekkel járna. Az emberiség energia- és nyersanyagigényét össze kell hangolni a lehetőségekkel, a környezettudatos kitermeléssel és felhasználással, és folytatni kell az újfajta erőforrások kutatását.

 - Egyre többen élnek városban. Ez rosszat jelenthet?

- Óriás-, illetve megavárosoknak a legalább ötmilliós városokat nevezzük: 2015-re a világon várhatóan mintegy hatvan ilyen lesz. E folyamatnak környezeti leromlás a kísérője. Az óriásvárosok ökológiai lábnyoma akkora, hogy fenntarthatóságuk alapjaiban kérdőjeleződik meg.

- A legutóbbi nagy cunami tízezreket ölt meg a tenger mellett. A víz szintje pedig emelkedik. Mennyire?

- A világ népességének mintegy 21 százaléka, 1,147 milliárd ember él a partmenti, harminc kilométeres sávban. A 21. század végére az óceánok vizének lassú hőtágulásától nagyjából hatvan centiméteres tengerszint növekedés várható: a grönlandi gleccserek elolvadásából ehhez további néhány tíz centiméteres szintnövekedés adódhat. Földünk felszínének kétharmad részét óceánok borítják, de az óceánokat kevésbé ismerjük, mint a világűrt. Ma már elfogadott, hogy a Föld működésének megértéséhez az óceánok jelentik az egyik kulcsot.

- A túlnépesedés milyen veszélyekkel jár? Kevés az ivóvíz, fogy az energia, ezt már említette. Ha ezeket a bajokat valahogyan orvosoljuk, eltartható marad az emberiség?

- A talaj az emberi egészség és jólét legfőbb letéteményese. Stabilitást biztosít a gyökereknek, a vizet hosszú ideig megőrzi és felvehetővé teszi a növények számára, tápanyagot raktároz az élet fenntartásához, levegőt és hőt szolgáltat a talajlakó élőlényeknek. Nélküle a Föld felszíne olyan kietlen lenne, mint a Marsé, ezért teljes joggal nevezhetjük a Föld eleven bőrének. Előrejelzések szerint 2050-re bolygónk népessége a jelenlegi 6 milliárdról nagyjából 9 milliárdra növekszik. Következésképpen még nem csak több vízre, energiára, ásványi nyersanyagra, fémre, hanem több termőtalajra is szükség lesz. E példa nélküli és dinamikusan növekvő erő már nem csupán a Földet fenyegeti, hanem bolygónk életfenntartó rendszereit is. Mindezek azonban nem a Föld problémái, hanem az emberiségé, hiszen a Föld nélkülünk is el lesz legalább még egy pár milliárd évig.