Mire jó az aszpirin?

A legnagyobb forgalmú szívgyógyszer története az ősidőkbe nyúlik vissza, mert a fűzfa keserű ízű kérgében megtalálható az alapanyaga. A fűzfa kérgét már a sumérok és az asszírok is gyógyszerként használták. Európában igazi jelentősége attól lett, hogy bár a malária okozta lázat a kínafa kérgéből származó kininnel csillapították, a napóleoni háborúk miatt mind nehezebb lett ehhez hozzájutni. Viszont a fűzfa kérge is olyan keserű volt, mint a kinin, ezért azt használták, méghozzá sikerrel.
A 19. század második felében a Bayer cégnél dolgozó vegyész, Felix Hoffmann a legenda szerint azért kezdett kutatni ezen a téren, mert édesapjának fájdalmas izületi gyulladása volt, de az akkori népszerű kezelés tönkretette a gyomrát, ezért arra kérte fiát: találjon ki mellékhatás nélküli patikaszert. Így került forgalomba éppen 110 éve az aszpirin.
A gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító készítményt ma is sokan szedik, de kiderült, ha egészséges emberek kis adagban kapják a tablettát, a szívinfarktus és a szélütés bekövetkezésének gyakorisága ugyancsak csökken. Világszerte milliók vesznek be naponta ilyen, kis hatóanyag tartalmú aszpirint, de arról nincsenek tudományos adatok, hogy az idősebb emberekre milyen hatással van.
Az új vizsgálati terv szerint csaknem húszezer, 70 évesnél idősebb, egészséges ember kap öt éven keresztül kis adagban aszpirint. A vizsgálati alanyok többsége Ausztráliában él, a többiek az Egyesült Államokban. Természetesen a tanulmány "kettős-vak" elrendezésben zajlik: sem az orvos, sem a vizsgálati alany nem tudja a megfigyelés végéig, hogy az adott tablettában aszpirin van-e, vagy hatástalan por.
Az ötesztendős munkára először az ausztrál egészségügyi hatóságok adtak 3,5 millió dollárt, most pedig az amerikaiak is hozzájárultak ehhez a pénzalaphoz 50 millióval. Mint John McNeil, a vizsgálat vezetője hangsúlyozta: eddig ez a legnagyobb, betegségmegelőzésre indított vizsgálat Ausztráliában.

MTI