Ennyi volt?! Feloszlik a népszerű magyar zenekar

- Kezdjük a végén: január 2-án búcsúkoncertet adtok. Ennyi szerepelt a tervben is?

- Nagyjából igen. 2004-ben alakult a Kaukázus, az eltelt évek alatt többszörösen elértük azokat a célokat, amiket kitűztünk magunk elé, s ennyi idő után a frissesség, s az a jótékony kritikus szemlélet, ami a zenekar erőssége volt, egy kicsit alábbhagyott. Persze, a zenekaron belül nincs megállapodás a feloszlásban, azoknak a tagoknak, akik az utóbbi egy-két évben kerültek be és nem alkotják a zenekar szerves magját, nagyon kényelmes helyzet volt ez az egész, és folytatni akarják. Én viszont azt gondolom, ennél alkalmasabb idő nincs a leválásra. Az egész Kaukázus zenekar, (zenekar?) egy kísérlet volt arra, lehet-e a mai magyar valóságban kiadók nélkül, pusztán a világháló segítségével talpon maradni. Bebizonyítottuk, hogy lehet.

- De azért azt senki nem hiszi el, hogy abbahagyod a zenélést 28 évesen!

- Erről szó sincs, most egy újabb érdekes kísérletbe kezdek, gyereklemezt készítek. Nagy változások álltak ugyanis be az életemben: van egy lányom, nemrég pedig ikreink születtek. Szóval az indíttatás az megvan, a lemeznek lesz egy netes és egy bolti verziója is, azért, hogy a szülőknek ne kelljen mp3 töltögetéssel múlatniuk az időt.  Mindenesetre otthon már leteszteltem a számokat, aki kíváncsi rájuk, január vége felé letöltheti! Ja, meg persze ott van a Kafkaz formáció, ami egy „egygitáros” projekt, de lehet, hogy hamarosan csatlakozik hozzám egy zenésztársam.

- Valószínűleg te vagy az egyetlen élő személy Magyarországon, aki huszonhét évesen megkapta a Magyar Köztársaság ezüst érdemkeresztjét. Mégpedig a társadalomkritikus és ökotudatos szövegekért. Elárulnád, mit is jelent ez?

- Jó kérdés, ezt az indoklásban nem pontosan fogalmazták meg. Megpróbáltuk megfejteni és arra jutottunk, hogy a dalszövegírás ma már egyfajta modern kori költészetnek felel meg, és én, mint szövegíró olyan fogalmakat emeltem be, mint például a klímakrach.

- És próbálsz a szavaidnak megfelelően élni?

- Igen, bár nem szeretnék bigott környezetvédő, zöldbékamentő emberré válni. Ha most azt kérdeznéd, gyűjtöm-e szelektíven a szemetet, arra nemmel válaszolnék. Merthogy gyűjthetné a tízmillió magyar mindegyike szelektíven a hulladékot, a nemzetközi árufuvarozás, meg a hihetetlen mértékű szemetet gyártó csomagolóipar ettől nem szűnne meg, így már-már azt is lehetne mondani, hogy ez a nagy gyűjtőakció nem más, mint egy figyelemelterelés az igazán nagy bajról. Bedobják az embereknek, hogy neked ennyi a felelősséged, ha ezt letudtad, te már fel is teheted a kezedet. Szerintem a környezettudatos élethez az olyan dolgok is hozzátartoznak, mint a húsevés kerülése. Most éppen négy hete nem eszek húst és persze így állandóan éhes vagyok, de szerintem itt a törekvés a lényeg. Van bennem egy urbánus vonal, szeretem a nyüzsgést, de egyre inkább úgy érzem, mihelyst lehet, elköltözök valami Budapest környéki kisebb településre.

-Szerinted az emberiség felfogta már, hogy nagyon rossz felé tartunk, vagy a dániaihoz hasonló akciók pusztán a felesleges energiák levezetésére jók?

- Az emberiség egy része kétszáz éve pontosan tudja, hogy milyen pályán vagyunk. A legnagyobb baj szerintem az, hogy elszigetelten valósulnak meg a nagyarányú fejlődések, lásd az Egyesült Államokat, miközben a többiek meg lemaradnak: egymilliárd embernek jó, a többségnek meg nem annyira, és ezért rengetegféle akarat feszül egymásnak. Nem lehet azonban azt kimondani, hogy az az ember bűnös, mert egy nagy terepjáróval jár és plazmatévéje van. De azt sem lehet mondani, hogy az egész emberiség hibás, mert azok, akiknek nincsen egy hétre elegendő vizük, szerintem nagyon nem tehetnek erről.

Kardos-Horváth János a véletlenek szerencsés sorozatának tudja be azt, hogy a Kaukázus ennyire ismert zenekar lett, pedig kívülről úgy tűnhet, az egész jól megtervezett, profin végrehajtott marketingakció volt. 2004 augusztusában a tatabányai főiskolán tanárával, Fűrész Gáborral döntöttek úgy, lemezt készítenek. Mindet ötletüket, dalukat feltették a saját honlapjukra, s innen már feltartóztathatatlan volt a siker, a házibulik poénzenekarából egy sajátos magyar sikertörténet születettt. Legismertebb számaik a Teszkó és a Szalai Éva.