2010.04.30. 17:33
Groznij újjáépült, és szebb, mint valaha
Groznij, Csecsenföld fővárosa, újjáépült, nem is akárhogyan, noha az 1994-96 közötti első és az 1999-ben kirobbant s 2001-ig tartó második csecsen háború nyomán romokban hevert, de a világot ma is inkább Ramzan Kadirov elnök kétes személyisége foglalkoztatja.
A város központjában a Kadirov alapítvány felépíttette Európa legnagyobb és alighanem legszebb mecsetjét, de központi támogatásból újjáépítették, renoválták az egész városközpontot, még a régi panelházakat is szemrevalóan felújították, az új épületeken éjjel-nappal dolgoznak, s mindenhol megkapó rendezettség, tisztaság uralkodik.
Helyi illetékesek szerint a 800 ezer lakosú, kicsiny köztársaságban helyreállították az iskolákat. Most az egészségügyi intézményeket renoválják, és újakat építenek, de jut pénz sportlétesítmények építésére is. A láthatólag minőségi építkezéseket török és kisebb részben szlovák vállalatokra bízták.
Most Gudermesz, a második legnagyobb város van soron. Sok ezren dolgoznak éjjel-nappal, hogy néhány toronyházat kivéve minden elkészüljön május 7-re, a város napjára. Szédítő tempóban rakják a díszburkolatot, az úttest két oldalát elválasztó virágágyást már kiépítették, föld ugyan még nincs benne, de a szüntelenül érkező teherautók már lerakták az oda szánt bokrokat és facsemetéket...
Hogy minderre miből futja, arról senki nem beszél a nagyon szegény - Kadirov szavaival "dotációs" - köztársaságban, ahol némi kőolajon, néhány olajfinomítón és olajvezetékeken kívül nincs ásványi kincs, sem ipar, sem mezőgazdaság. A kiadások javát nyilván a moszkvai támogatás fedezi. Ám a többi köztársaságban a támogatás hasonló lehet, mégsincs látszatja. Kadirov a jelek szerint nem engedi szétlopni a pénzt.
Személyisége valóban kétes. Az alig 30 éves elnök nevét számos gyilkossággal hozzák összefüggésbe: sorra ölik meg a Kadirovokkal összetűzésbe került Jamadajev család férfitagjait, de Ramzan Kadirov neve felmerült több jogvédő elrablása és meggyilkolása, többek között a csecsenföldi jogsértésekkel foglalkozó Anna Politkovszkaja újságírónő meggyilkolása kapcsán is. Legutóbb Bécsben ölték meg Kadirov egyik volt testőrét, aki kínzásokról és más jogsértésekről számolt be a világnak. Az osztrák ügyészség a héten tudatta, hogy Kadirovot sejti a történtek mögött, bár közvetlen bizonyítéka nincs.
Az elnök szemmel láthatólag a kezében tartja a helyzet kulcsát. Könnyed, teli van energiával. Az újságírókat, akiknek késett a gépe, éjszaka fogadta. Éjfél utánig az egész kormány kíséretében a gudermeszi építkezéseket ellenőrizte, és csak azután ült le a vendégekkel az európai szemmel nézve kissé túl díszes, de nem megalomániás elnöki rezidencián.
Elmondta: legfőbb ellenségeinek az iszlám szélsőségeseket tekinti, akiknek nincsenek eszméik, és semmi közük az igazi iszlámhoz, sőt annak ellenségei. Maga is gyakran vesz részt a banditák ellen indított kíméletlen hadműveletekben. Állítja, hogy Csecsenföldön alig maradtak szélsőségesek, túlnyomó többségük külföldi, de meg fogják semmisíteni a maradékot is. Doku Umarov, az Észak-Kaukázus önjelölt emírje Kadirov szerint egy segítségért könyörgő, beteg ember, akit senki nem támogat. "Megalapították a virtuális Kaukázusi Emirátust: minden elolvasható az interneten, és egyből világossá válik, hogy csak ülnek, és meséket találnak ki" - mondta, hozzátéve: elkapják Umarovot is, aki hadat üzent a saját népének, amiért az adót fizet, és ezzel működteti az államot.
Kadirov szerint a menekültek közül sokan önként hazatérnek, mert Csecsenföldön béke van, nincs bűnözés. Kapnak lakást, és - ha nem tapad vér a kezükhöz - nem feszegetik a múltjukat. A jogvédők állítása, hogy tavaly is 91 embert raboltak el Csecsenföldön, egyszerűen nem igaz - szögezte le legyintve. "Összeszedték a régi, felderítetlen esetek anyagait, és azokat most ilyen címszó alatt tartják nyilván. Pedig sokan menekültek el valamiért, s hogy ne üldözzék őket, családjuk azt állítja: elrabolták őket" - mondta mosolyogva.
A különleges hadművelettel járó korlátozások eltörlése óta éppen egy év telt el. Kadirov szerint ez azt jelenti, hogy a csecsenek teljes jogú orosz állampolgárok lettek. Hozzátette azonban, hogy bár felkészültek, egyelőre nem indult be a vámkezelés. A nemzetközi légi járatok is váratnak még magukra, mert még nem érkezett meg a "moszkvai papír".
Végül - hajnali fél háromkor - elmondta: mélyen vallásos ember, számára a saría szabályai az állami törvények felett állnak, de "világi államban élünk, és tiszteletben tartjuk az Oroszországi Föderáció törvényeit".
Az egész köztársaságot sajátos, visszafogott iszlám szellem lengi be: a nők fején kendő, de nem takar semmit, a szoknyák a végletekig szűkek, a szállodai szobában nyíl jelzi, hogy merre van Mekka, az új bevásárlóközpontban külön korcsolyapálya várja a nőket és a férfiakat. A multiplex mozi igazgatója elmondta: némely külföldi filmet külön-külön vetítenek férfiaknak és nőknek. "Nem akarom, hogy terjedjen a szabadosság, azt akarom, hogy a gyerekeim erkölcsösen nevelkedjenek, hogy a kultúránk fennmaradjon, szokásaink tovább éljenek" - hangoztatta az igazgató. És valóban máig él a tejpek - nemzetségek - rendszere, a vérbosszú, a nemzetségi tanács, a nőrablás, de még a többnejűség is.
Kadirov nem tűri - bár nem is tiltotta meg - az italozást és dohányzást, így aztán isznak is sokan, de részeg embereket nem látni. Úgy tűnik, az elnök szinte mindent maga ellenőriz, sokakat személyesen ismer; nagyon sok férfi Kadirov-frizurát visel és az elnökhöz hasonlóan öltözködik.
Kadirovnak alighanem valóban köze van a számlájára írt gyilkosságokhoz, de tény, hogy elnöksége alig három éve alatt szinte csodát tett Csecsenföldön. És ez nagyon megfelel Moszkva érdekeinek, különösen a zűrzavaros Észak-Kaukázus térségében.