Sérülő jó hírnév, szükségszerű kormányváltás - választási eredmények a külföld szemével

Új magyar nacionalizmus született - írja az osztrák sajtó

A vasárnapi magyarországi választásokkal foglalkozott hétfői vezércikkében a Die Presse című osztrák lap, a Der Standard szintén kommentárt közölt a magyar belpolitikáról.

Az Ausztria felől Magyarországra érkező utas szemében talán nincs nagy szerepe annak, hogy nagyobb a szegénység és más a fizetőeszköz, a magyarok öntudata szempontjából viszont van - írta a konzervatív Die Presse cikkírója. A magyar politikai és gazdasági rendszer húsz évvel a rendszerváltás után még mindig törékeny. A választások és a jobbra tolódás így csak egy epizódot jelentenek egy rejtett instabilitás történetében. Ezúttal különösen radikális lett a politikai változás, mert a szociáldemokrata oldalról nyolc éven át elmaradtak a régóta szükséges reformok, és mert egy egész politikai rendszer abban a tévhitben élt, hogy a semmiből egy átfogó szociális és jóléti állam és virágzó gazdaság állhat elő. Meglehet, a jobboldali konzervatív Orbán Viktornál van a remény, de először neki is bizonyítania kell, hogy tanult első hivatali idejének hibáiból. 2002-ig mindenekelőtt a parlamentáris demokráciához való kétséges viszonyról tett tanúságot, akkori, pragmatizmus helyett döntő részben nemzeti szimbolikára irányuló politikája az ország mai gazdasági és önazonosság-válság alapját képezi - vélekedett a szerző.
A Fidesz elnöke ismét egy olyan országot fog kormányozni, ahol eddig sem a piacgazdaság, sem a demokrácia nem erősödött meg - írta. Utalt Földényi F. László esszéista, műkritikus a Die Welt című német lapban megjelent írására, miszerint a magyarok 1956 után felültek egy élethazugságnak, kompromisszumot kötöttek a kommunizmussal. Ez vezetett ahhoz, hogy a rendszerváltást sokkal kevésbé "felszabadulásként" érték meg, mint például a lengyelek vagy a csehek. Ennek a tévhitnek a következménye az is, hogy Magyarországon nem létezik olyan politikai társadalom, amely a jelentősen megerősödött jobboldali radikalizmus ellen fellépne.
A vasárnapi választás egy új magyar nacionalizmus alátámasztása, amelyben tévesen az országon kívül és belső csoportoknál keresik a válság okát. Az országot az államcsődtől megmentő Nemzetközi Valutaalap (IMF) cselekedeteit nem megkönnyebbülésként, hanem diktátumként fogják fel. Sok magyar "élethazugságában" belföldön csak egy hibás létezik: a romák, akikre a siker kerékkötőiként, a szegénység és bűnözés okozóiként tekintenek.
Ez az anyag, amelyből új társadalmi feszültségek erednek, de reformok alig. Orbán Viktornak az erős parlamenti többséggel megvan az esélye arra, hogy változtasson ezen valamit. Ez csak akkor sikerül neki, ha meghatározatlan nemzeti büszkeség helyett újra megalapozott önbizalmat és az önálló kezdeményezésben való hitet ad honfitársainak - fogalmazott a Die Presse vezércikke.
A liberális irányultságú Der Standard jegyzete Orbán Viktort idézte: "remélem, hogy hétfőn már egy új országban ébredünk fel". Hogy ez valóban megtörténjen - írta - , arról a Fidesz-elnöknek magának kell gondoskodnia. A szerző szerint a volt miniszterelnök sok ígéretet tett a kampány alatt, talán túl sokat is. Egymillió új munkahelyet ígért tíz év alatt, több hitelt a kis- és középvállalkozásoknak és kevesebb adót. Nem utolsósorban megszokott életszínvonaluk helyreállítását akarják a magyarok a válság után.
A Fidesz-elnök útja odáig gyakorlatilag aknamezőn keresztül vezet. Kivétel nélkül mindenkinek, aki Bajnai Gordon távozó miniszterelnököt követi, kevés mozgástere van. Húsz évvel a rendszerváltás után egyhangú konszolidációs munka ígérkezik. Így valószínűleg valamivel tovább tart egy napnál, míg Orbán Viktor egy új országban ébred. Előtte alighanem az fog történni, amit Peter Hammerschlag (osztrák író, kabarészerző) annak idején úgy fogalmazott meg: "a magyar szívnek sokat kell szenvednie" - írta a Der Standard.

A szlovák SME "viktoriánus korszakról" ír

Magyarországon megkezdődik "a viktoriánus korszak" - írta a Sme című szlovák napilap hétfői kommentárjában.

Arról, hogy mennyire várták már ezt a magyar állampolgárok a szerző, Peter Schutz szerint nemcsak a választás eredménye, a Fidesz magas támogatottsága vall. Jól példázza egy rövid pilisszentkereszti felmérés is, ahol a megkérdezett helyi 20 szlovák közül 18 azt mondta, hogy a Fideszre szavazott. 
Döntésüket, akárcsak a több millió magyarét, biztosan nem változtatta meg a HVG választások előtti számában megjelent prognózisa sem, miszerint április 11-e után Magyarországon valószínűleg felújul a múlt század harmincas éveit idéző párt és állami szerkezet. 
"Az autoriter, erős és teljes törődést ígérő, a rendet előtérbe helyező állam az, ami után  - az erkölcsi, politikai és gazdasági romlás éveit követően - leginkább vágyik az egyszerű magyar lelke. Az urnák eredménye végleges bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor nagy sikerrel játszott rá erre az érzésre.  Ami kérdéses, de nagyon, az a 2010. április 11-e utáni siker. A magyarok nem élnek rosszabbul, mint nyolc éve, amivel Orbán hipnotizálta a tömegeket, de megtörténhet, hogy rövidesen rosszabbul fog menni a soruk, mint ma. A Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés a magyaroknak - eltérően a görögöktől - lehetővé teszi, hogy októberig még ne kelljen pénzt felhajtani a piacokon az állam alapvető működéséhez. Legkésőbb akkor, azonban eljön az igazság órája, s Orbánnak fel kell fednie az eddig ügyesen eltakart lapjait. Az erős felhatalmazás, hogy államférfiként viselkedjen, már a zsebében van" - húzta alá  szerző.
Rámutatott: "Bonyodalmat okozhat, hogy az a hatalmas bizalom, amelyet a választóktól kapott, a mindenféle reformok elleni kampányból ered, amelyekkel tönkretette Gyurcsányt és kormányát. A Nemzetközi Valutaalap nem zárja ki, hogy megnyitja a tárgyalásokat Magyarországgal az idei magasabb költségvetési hiány engedélyezéséről." 
"Különböző jelzések arra mutatnak, hogy Orbán éppen ezt akarja. A Nemzetközi Valutaalapnak azonban nehezen lesz más feltétele a megegyezéshez, mint egy olyan gazdaságpolitika, amelynek következtében a jövőben nem lenne szükség újabb kölcsönökre" - fejti ki az újság.  
Szlovákiának szintén várakozni kell. Míg a júniusi választás eredménye alapján nem alakul meg az új kormány, semmi sem történik, s addig van idő találgatni, hogy mit is jelent az új alapokról szóló nyilatkozat, amelyre a szlovák-magyar kapcsolatokat építeni kell. Szlovákia így kicsiben a saját bőrén megélheti, hogy milyen konkrét és tartalmas a Fidesz programja a maga egészében - zárta kommentárját a Sme.

OLDALTÖRÉS: Lapozzon!

A csodavárók igényeinek nehéz lesz megfelelni

A csodavárók igényeinek nehéz lesz megfelelni

A csodavárók igényeinek nehéz lesz megfelelni

A Fidesznek nem lesz könnyű dolga a győzelem után, hiszen túlságosan nagy a "csodavárás" vele kapcsolatban, nem lesz könnyű a szükségszerű változásokat végrehajtani - ez a gondolat szinte egybecseng a romániai magyar sajtóban.

Két azonos előjelű politikai ciklus után Magyarországon a kormányváltás szükségszerű volt, a nyolc év alatt felhalmozódott, a világválság által még inkább felfokozott gondokra csakis a gyökeres változás hozhat megoldást - írta hétfői számában a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ). A cikk szerzője azonban hozzáteszi: e megoldás csak akkor lehet valós és tartós, ha a váltás nyomán Magyarország nem lesz kevésbé demokratikus, mint eddig volt, nem lesz kevésbé európai, mint eddig volt.
A romániai magyarság egy jó és nyitott, biztonságos és bizakodó Magyarországot szeretne - szögezi le az ÚMSZ. "A következő magyar kormányfőnek sok bölcsességet kívánunk, minket illetően elsősorban azt, hogy nemzeti közösségünk egészének érdekeit szem előtt tartva, annak legitim képviselőjével, az RMDSZ-szel együttműködve munkálkodjék; hazájában pedig azt, hogy ne kelljen az ellenfelei által felbujtatott utca hatására döntéseket hoznia, és soha ne legyen kitéve olyan megaláztatásoknak, mint az előző magyar miniszterelnök" - olvasható a lapban.
Az erdélyi Krónika vezércikkében kifejti: a kormányzásra készülő Fidesznek nehéz dolga lesz. Nem csupán azért, mert balliberális ellenzéke a szokásos stratégiával megpróbálja majd "rátolni" a Jobbikra, megpróbálja a külföldi nyilvánosság előtt összemosni a szélsőjobbal. Hanem azért, mert egy gazdasági, társadalmi és erkölcsi szempontból szétesett országot kell átvennie, amely messiásként tekint rá – márpedig a csodavárók minden igényének egyértelműen nem lehet megfelelni - olvasható a lapban. 
A jövendő kormánypárttól az anyaországi és a határon túli magyarok közötti, szétfoszlott kötelékek újracsomózását is sokan várják, hiszen a határokon kívül rekedt magyar közösségek önbizalmát is növeli, ha érzik, hogy erős anyaországuk van, amely mindenkor mögöttük áll - olvasható a lapban.  
A kolozsvári Szabadság szerint az újrakezdések ideje következik a magyarországi belpolitikában. A megmérettetés abszolút győzteseként beharangozott Fidesz elsöprő győzelmére számítani lehetett, de diadalát beárnyékolja, hogy a mostani választáson nem is volt ellenfele, hiszen az MSZP önmaga árnyékává zsugorodott - vélte a cikk szerzője. 
Az újrakezdés kényszerétől a Fidesz sem szabadul meg, amelynek várhatóan a kormányzás egyedüli felelőseként újból elő kell kotornia naftalinszagúvá vált pragmatikus énjét. A Magyarországgal szomszédos országok vezető politikai köreiben tartanak a Fidesz győzelmétől, még ha Bukarestben ezt egyelőre csak az ellenzéki pártok fogalmazzák meg nyíltan - állapította meg a lap, amely szerint a román és a szlovák politikai elit által nacionalista pártnak tartott Fidesztől elszoktak Bukarestben és Pozsonyban, és többnyire csak az elmúlt nyolc év ellenzékiségére emlékeznek. 
A Fidesz legutóbbi kormányzása idején, 1998 és 2002 között azonban bizonyított, hogy képes racionálisan politizálni, hiszen akkor meglehetősen pragmatikusan alakította Magyarország és szomszédjai diplomáciai kapcsolatait. A Fidesznek ismét rá kell térnie erre az útra, s erre kényszeríti a Jobbik megerősödése is, hiszen Orbánéknak muszáj lesz markánsan érzékeltetniük a közvéleménnyel, főleg Nyugattal, hogy alapjában véve különböznek az ordas eszméket felkaroló Jobbiktól. Ma Bukarestben és Pozsonyban is gyakran egybemossák a két alakulatot, ami a Fidesznek, Magyarországnak és a határon túli magyarságnak egyaránt káros - írta a Szabadság cikkének szerzője.
A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Háromszék úgy fogalmaz: a Fidesz történelmi esélyt vívott ki magának és a magyar nemzetnek. A feltámadás iránti össznépi igény olyan szilárd bázist kínál a megújulási folyamathoz, ami jóval kitartóbb szolidaritást sejtet az ilyenkor szokásos száznapos türelmi időnél. Ehhez a támogatáshoz bizton csatlakoztatható a határon túli magyarság többségének ellenzéki időkben is töretlen szimpátiája. Ezt a tőkét már ,"csak" meg kell őrizni, már ,"csak" bosszúvágymentesen végre kell hajtani mindazokat a számonkéréseket, amelyek elengedhetetlenek a magyar társadalom erkölcsi megtisztulásához. Már ,"csak" gesztusértéket meghaladó konkrét intézkedésekkel kell erősíteni a világ magyarságának egységtudatát, tevőlegesen is pártolni helyenkénti autonómiaigényét - volt olvasható a székelyföldi napilapban.

A Jobbik előretörése súlyos károkat okoz

A Jobbik jelentős választási előretörése miatt sérülhet Magyarország nemzetközi hírneve - kommentálta a magyarországi választások első fordulóját a The New York Times.

A liberális napilap arról írt, hogy a szélsőjobboldali párt - amelynek fekete ruhás félkatonai szélsőségesei a náci korszakot idézik - minden más hasonló pártnál jobban szerepelt a kommunizmus 1989-es bukása óta. A "cigánybűnözés" és a zsidók ellen kikelő párt sikere nemcsak az ország nemzetközi tekintélyét, hanem gazdasági felépülését is veszélyeztetheti.
A tekintélyes újság elemzőkre hivatkozva megjegyezte: a Jobbik növekvő népszerűsége azt illusztrálja, hogyan járult hozzá a gazdasági válság a kisebbségek elleni régióbeli indulatokhoz, miközben az emberek bűnbakot kerestek. A Jobbik tagadja, hogy rasszista, azt állítja, csak azt fejezi ki, amit sok magyar gondol.
A lap Tamás Pál szociológust idézte, aki szerint a Jobbik főleg a vidéki munkanélküli szavazókat vonzotta, akik a múlt század összes magyar sérelmét, beleértve a gazdasági válságot, a kisebbségekre vetítették. A Jobbik szerinte az ország sértett büszkeségére játszott, amikor a romákat és a zsidókat tette bűnbakká minden rosszért, jóllehet "sok Jobbik-szavazó soha nem látott zsidót".
A Jobbik azon ígérete, hogy helyreállítja a jogrendet, szintén visszhangra talált a szavazók körében, akik kiábrándultak, látván a kormányzó MSZP-ben a kiterjedt korrupciót és a kétszínűséget.
A válság által erősen sújtott ország pénzügyeit rendbe tették a kormányzati intézkedések, de sok szavazót el is idegenítettek. Néhány közgazdász attól tart, hogy a külföldi vállalatoknak kedvező adószabályok eltörlését követelő Jobbik növekvő befolyása aláaknázhatja az ország gazdasági felépülését: elriasztva a beijedt befektetőket, ijesztgetve a hitelintézeteket, megnehezítve a következő miniszterelnök számára a gazdaság rendbe hozását.
Böszörményi Nagy Gergely, a budapesti Nézőpont Intézet vezető elemzője azt mondta a lapnak: a Jobbik előretörése súlyos kárt okozhat Magyarország védjegyének, ezek után ugyanis már nehéz lehet nyitott, üzletbarát környezetről beszélni.
A Stratfor amerikai kutatóintézet azt emelte ki: a Jobbik választási sikere figyelemreméltó jelenség, azt mutatja, hogy a szélsőjobboldali nacionalista pártok, különösen a gazdasági recesszió idején mekkora vonzerővel bírnak, és egy tendenciát jelezhet, főleg Közép-Kelet-Európában.