Érettségi - Egy újságcikket kellett értelmezni szövegértési feladatként

Az érettségi első hatvan percében megírt feladatsorban Somogyi F. Anikó tavaly október 10-én, a Magyar Hírlapban megjelent, Szentmártoni Szabó Gézával, az ELTE BTK régi magyar irodalmi tanszé­kének oktatójával készített interjúját kellett különböző kérdések alapján értelmezniük a maturálóknak.
A cikkben arról esik szó, hogy az irodalomtörténész felfedezte Janus Pannonius reneszánsz költő egy eddig csak felerészben ismert alkotásának teljes, hibátlan szövegét.
Az egyetemi tanár arról beszél, hogy az általa megtalált Janus Pannonius-alkotás az egyetlen hiányosan fennmaradt darab az életműben. Arról is szól, hogy az anyagból forráskiadást adnak ki, ami azt jelenti, hogy a szövegforrásokat, az eredetit és a saját fordítását közreadják, a másolatok hibáit, a kódexek közti eltérést is részben bemutatják, a többit pedig a kritikai kiadást végző kollégák végzik el.
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztő céllal íródott tanulmány, publicisztikai mű egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.177 helyszínen 91.029 vizsgázó, emelt szinten 31 helyszínen 1.127 vizsgázó tesz érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84 diák, emelt szinten 4 helyszínen 21 tanuló vizsgázik.
A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig további 180 perc áll a rendelkezésükre.
Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is helyesírási szótár használható, ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.