Lenyúlás - futnak a pénzük után a vállalkozók

Félpályás útlezárás

A megyeszékhely határában emelkedik a 62-es útra tervezett vasúti felüljáró alapja. A dombtól nem messze teherautók sorakoztak, körülöttük dühös emberek figyelték, amint a rendőrök időnként megakasztották, majd útjára indították az érkező személyautókat. A huszonegy pórul járt alvállalkozó 150 millió forintnak keresi a nyomát.

- Ez a pénz számunkra létkérdés - jelentette ki egy kamion mellett állva Saskó István, a vállalkozók vezetője. - Többen máris tönkrementek közülünk, s olyan is van, aki a házát, az otthonát kockáztatta azért, hogy becsületesen elvégezze a munkát. S most hiába várja a fizetséget.
Az ügy részleteit Temesvári Zoltán mondta el. Az eltűnt pénzek miatt Saskó István feljelentést tett, a rendőrség nyomoz, a szereplők közül eddig ketten várják rács mögött a fejleményeket. Igyekszünk figyelembe venni az ártatlanság vélelmének jogát, ezért az ügyvéd által elmondottakat egyelőre csak részben idézzük. Ezek szerint a beruházás gazdája a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) 1,5 milliárd forintos uniós forrással. (A beruházás az Európai Unió támogatásával valósul meg, 85 százalék a brüsszeli pénz, 15 százalék a hazai forrás.) A munkát egy gazdasági társaság nyerte el (a szerződést 2009 áprilisában írták alá) közbeszerzési eljárással 750 millió forinttal annak ellenére, hogy a munkálatok önköltségi ára 1 milliárd 100 millió forintra volt tehető a szakértői becslés szerint. Ennek ellenére megköttetett a NIF-fel a fővállalkozói szerződés, s megkezdődött a beruházás, a kettős szintű vasúti kereszteződés építése a 62-es úton. A szerződés szerint az alvállalkozókat 30 napon belül ki kellett volna fizetni, illetve nem lehetett volna olyan megállapodást kötni, ami 60 napon túli fizetési kötelezettségről szól. Hiába.
Szeptember 15-én kellett volna először fizetnie a NIF-fel szerződő fővállalkozónak a hétfőn demonstráló huszonegy alvállalkozó felé, akik a tényleges munkát elvégezték. A kifizetés 30 millió forintig megtörtént, 150 milliót azonban máig hiába várnak. Ráadásul ilyen körülmények között az uniós forrás lehívása is kérdésessé válhat.

Veszélyes építőipar...

A körbatartozás, amint az a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének adataiból is látszik, az építőiparban szedi leginkább áldozatait. Májusban gyorsult a felszámolás alá kerülő vállalkozások számának emelkedése: 1512 cég jutott erre a sorsra, s ez 8,7 százalékkal több, mint egy éve. Az egy évvel korábbinál 121-gyel, az egy hónappal korábbinál pedig 116-tal több céget döntöttek be a hitelezők  derül ki az Opten céginformációs szolgáltató jelentéséből. Mind több cég tulajdonosa dönt a társaság bezárása mellett. Az ötödik hónapban 1252 cég tulajdonosai indítottak végelszámolást, ami 245-tel, illetve 24,3 százalékkal több, mint tavaly májusban  mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. májusban először alapítottak több céget, mint egy évvel korábban. Az ötödik hónapban 3516 új alapítású vállalkozást jegyeztek be, ami a korábbi folyamatos csökkenéssel szemben már 6,8 százalékos növekedés. Az idei trend alapján megjósolható volt az új cégalapítások növekedésbe fordulása, ami nem feltétlenül kedvező jelenségö  mondta a szakember, aki szerint az új cégek között nagy számban bukkannak fel olyanok, amelyek vagy az alapító személye, vagy a székhely címe alapján kapcsolatba hozhatók korábban csődbe jutott vállalkozásokkal.

Jelzálog, fedezet

Míg hazánkban március 29-én az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az építési vállalkozókat megillető jelzálogjogot, Németországban a szabályozás igen hatékony eszköz az építőipari körbetartozásoknál. Az építési vállalkozó jogainak érvényesítésére a német polgári törvénykönyv azt a megoldást választotta, hogy ha a felek szerződésükben nem zárták ki e jelzálogot, de a megrendelő nem járul hozzá annak bejegyzéséhez, az építési vállalkozó - ha bizonyítani tudja lejárt követeléseinek meglétét  -a bíróság gyorsított eljárásban jogerős bírói végzés kiadását követően széljegyet jegyeztethet be magának  tájékoztatott  Ladi Tímea, az eInIwIc közösségi jogásza.
Az építőipari gyorsítócsomag részeként 2010. április 1-jétől a bizonyos összeghatárt elérő magánberuházásoknál is kötelezővé teszi az építtetői fedezetkezelő alkalmazását. Neki a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokban és a közbeszerzési törvény szerinti közösségi értékhatárt (5 millió 150 ezer euró, 1,3 milliárd forint) elérő vagy azt meghaladó építési beruházásokban lesz szerepe. A fedezetkezelő az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján rendelkezik az ellenértékének elkülönített számlán tartott összegből való kifizetéséről. E lehetőség nem sokat segíti a kisebb vállalkozásokat, hiszen alkalmazása tavaly októberétől a közbeszerzési eljárásokban, április 1-jétől pedig a milliárdos értékhatárt elérő magánberuházásoknál kötelező és nagyon drága.