Stop a kegyetlen állatkínzásnak: jön az állatvédőrség!

Már csak hárman vannak azok a néhány napos kiskutyák, amelyeket mostanában hoztak be a Herosz Takarodó úti menhelyére, miután kiderült: senkinek nincs szüksége rájuk.
 - Hatan voltak, amikor érkeztek, de hárman elpusztultak - mondta Krepsz Gyöngyi, a menhely vezetője, miközben apró cumisüvegből táplálta az új jövevényeket. - Ilyenkor azt is tudom, kire küldeném az állatvédőrséget, ha már működne...  - mondta, utalva ezzel arra az országos kezdeményezésre, amelynek visszhangja, megerősödése a napokban járta be a médiát. A Fejér megyei Herosz is csatlakozik a szárnyait próbálgató kezdeményezéshez.
 - Bár a legnehezebb éppen az, hogy bebizonyítsuk, ki követte el a bűncselekményt, ki bántotta, kínozta, hanyagolta el az állatot - tette hozzá a menhely vezetője, aki úgy véli, sok minden múlik azon, hogy az emberek mernek-e, veszik-e a fáradságot, hogy bejelentést tegyenek, ha azt látják: valaki nem megfelelően bánik az állatokkal.
Noha állatvédők régóta dolgoznak, működnek Fejér megyében is, munkájukat eddig önállóan végezték. Most lehetőség van országos kezdeményezés részévé válni azzal, hogy a Magyar Állatvédő Egyesülethez csatlakozva a polgárőrség mintájára hozzanak létre szervezetet. Az önkéntesekből álló csapat működése remélhetőleg visszaszorítja majd a kegyetlen állattartást, állatkínzást Magyarországon.
Ritkán tudják az emberek, hová kell fordulni, ha rosszul tartott vagy bántalmazott állatot látnak - ezen igyekszik változtatni az állatvédelmi őrségnek elnevezett riadólánc, amely egy civil kezdeményezésnek köszönhetően alakult mostanában. Az országos megmozdulás jelentős előzményekre vezethető vissza: változott az állatvédelmi törvény, bevezették a kutyák kötelező chippezését, s már akár börtönbüntetés is kiszabható az állatkínzókra.

Az országos adatok szerint sokkal többen tettek bejelentést a rendőrségen  állatkínzásról 2007-ben és 2008-ban, mint tavaly, de ugyanez jellemző Fejér megyei szinten is: amíg 2008-ban 190 bejelentés érkezett, addig tavaly csak 24. Nem tudni, ennek mi az oka: talán az, hogy kevesebb ilyen eset történt, vagy kevesebben vették a fáradságot, hogy bejelentsék... Arról nem kaptunk adatot, hogy Fejér megyében a bejelentésekből hány eset került vádemelésre, de az országos adatokra tekintve vélhetően nem sok. Elég csak a tavalyi 965 állatkínzásos esetből arra a 303-ra gondolni, amely eljutott a vádemelés szintjéig. Vagyis az esetek körülbelül harmadában vált csupán bizonyíthatóvá a kínzás. A számok ráadásul csak azt mutatják, hogy ennyi esetben derült fény a bűncselekmény gyanújára - azt pedig még sejteni sem lehet, valójában hány ilyen eset történt az országban.
A jogszabályi háttér és az állattartási kultúra együtt változik, fejlődik, ám még mindig fényévnyire vagyunk azoktól a nyugati közösségektől, ahol a rendőrséghez vagy a polgárőrséghez hasonlatos szervezeti felépítésű, egyenruhás, államilag támogatott, jogosítványokkal rendelkező animal cop-ok, vagyis állatvédelmi zsaruk róják az utakat, s reagálnak a bejelentésekre. Miami, New York, Houston, Philadelphia, Phoenix, Detroit és San Francisco városokban például kiválóan működnek ezek az egységek. Magyarországon most jutottunk el odáig, hogy megfogalmazódhatott az igény egy, a polgárőrséghez hasonló állatvédelmi őrség létrehozására, persze csak kicsiben.
Az állami támogatás ugyanis még csak álom, ahogy az is, hogy fizetett munkatársakkal működjön a szervezet. Amelyet egyébként a Cerberos Állatvédő Egyesület és a Fehérkereszt Állatvédő Liga hozott létre tavaly év végén, s amelyhez azóta csatlakozott számos intézmény, szolgáltató, cég és szervezet, köztük az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Polgárőr Szövetség, az International Police Association (IPA) Magyar Szekciója és a Rendőrtiszti Főiskola is. Hamarosan szerződést ír alá  velük a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület is, amelynek megyei tagozata is van. 

- Önkéntesekből alakulhat az állatvédőrség, akiket kiképeznek, hogy tudják, kinek milyen jogai, lehetőségei vannak az adott helyzetekben. Ezt egyébként egyfajta riadóláncként tudom elképzelni, amelynek tagjait értesítheti majd az állatkínzást, nem megfelelő állattartást tapasztaló szemtanú. Az őrség tagjai kimennek a helyszínre, felmérik a terepet, s eldöntik, mi a teendő -  mondja Krepsz Gyöngyi a Takarodó úti állatmenhelyen, ahová minden nap visznek kegyetlen bánásmódban részesült állatokat.
A menhelyen egyébként jelenleg is javában zajlik a táboroztatás, ahová olyan gyerekek jönnek, akik szívesen ismerkednek, foglalkoznak állatokkal: madarakkal, nyulakkal, cicákkal, kutyákkal, s közben játékos formában megtanulják, hogyan is kell bánni velük.  Megvitatják, miért kerülhetnek utcára kutyák, mit jelentenek az állatkísérletek, hogyan kell a háziállatokat tartani, emellett  állatorvosi kiselőadások, állathang-felismerés, ügyességi bemutató és vetélkedő is tarkítja a programot. De tábori kereteken kívül, egyszerű önkéntesként is jönnek a fiatalok, akik sétáltatják, gondozzák az állatokat a nyári szünidőben, sőt, sokan tanév idején is szánnak időt a menhelyi állatokra. 
- Ezek a visszajáró gyerekek felnőttkorukban sem feledkeznek meg az elhagyatott állatokról, mert itt olyan dolgokat látnak, ami örökre beleég az ember tudatába  - így a menhely vezetője. Még két, egyhetes turnust terveznek  augusztus első két hetében  az állatotthonban, kis létszámos csoportfoglalkozásokkal, s addig is várják az állatvédőrség híreit.
Legutóbb például vasárnap tartott toborzót Ráckevén a szintén nem régiben alakult Magyar Állatvédőrség Egyesület, ahová százötven állatbarát jött el. A rendezvényen hangsúlyozták: a megkínzott állatot a rendőrség foglalhatja le, az elkobzást, büntetőeljárás keretében a bíróság, közigazgatási eljárásban pedig az állatvédelmi hatóság (MgSzH hatósági állatorvosa vagy a jegyző) rendelheti el. Az állatvédőr feladata pedig az, hogy kapcsolatban álljon olyan menhellyel és annak képviselőjével, amely be tudja fogadni az elkobzott állatot.
Az önkénteseket még most is várják!

Ki hívható ilyen esetekben?

- Ha úgy tapasztaljuk, hogy rosszul bánnak egy állattal, akkor a területileg illetékes jegyzőt kell értesíteni. Ajánlott levélben adjuk fel a bejelentést, az nem veszhet el.

- Ha állatkínzást gyanítunk, akkor a helyi, megyei rendőrkapitánysághoz forduljunk, az ügyeletesnek kötelessége felvenni a bejelentést.

- Kóbor állatot bevihetünk a legközelebbi menhelyre vagy hívhatjuk a helyi gyepmestert, aki befogja az otthontalan macskát, ebet. Ha megalakul az állatvédőrség, tagjai minderről felvilágosítást adnak majd.