Nyugdíj: a szolgálati időt érdemes megállapíttatni

Kálmán  János  és  Kálmán  Jánosné,  Etelka már nem  érintett  közvetlenül,  hiszen  ők jó ideje  nyugdíjasok. Időnként  megengedik  maguknak azt a luxust, hogy kimozduljanak Fehérvárról, s elmenjenek   például  az agárdi termálfürdőbe. Hétfőn délelőtt  ott találkoztunk velük:
- Én hetvenhárom vagyok,  Etelka  hetvenegy -  viszi a szót  a  férj.  - Kilencvennégyben  mentem  nyugdíjba,  7747 forintot  kaptam,  úgyhogy rögtön   portási állást  is vállaltam,  így dolgoztam  még  plusz  tíz évet. Most is csak hatvanháromezer forint a nyugdíjam - számol  János.
- Ezek szerint nem elégedett a  nyugdíjával?-  firtatom.
- Ha azt állítanám, elégedett  vagyok, az  kérem szemenszedett  hazugság volna.
Etelkának ötezerkétszázat  állapítottak meg  1992-ben, s bár  folyamatosan  kapott  emelést ő is, a hatvanezret  most sem éri el  nyugellátásának összege. Rádolgozott még ő is nyolc évet - a megspórolt  pénzből  futja egy kis kikapcsolódásra.
- Idén második alkalommal  jöttünk el a termálba,  szóval nem vagyunk  itt napi vendégek - meséli.
A padon mellettük  elemózsiás doboz:
- Gondolom, akkor úgy kezdődik egy kirándulós nap, hogy Etelka kora reggel beáll a  konyhába, elkészíti egész napra  az ennivalót...
- Nem, nem  - mosolyog  János - én állok be a konyhába, nálunk ugyanis én vagyok a főszakács  büszkélkedik.
 Hogy lehet ez?
 - Tudja, a feleségem sajnálja a  fűszereket... de  nem komoly ám  - nevet  jóízűen. - Mi mindent  megbeszélünk, együtt végzünk, a főzést  is.
- Egyébként   hogyan  telnek a napjaik? Mondják, a nyugdíjasok mindenre ráérnek.
- Ez azért  nincs  így. Nagyon, nagyon gyorsan múlnak el a napok, tényleg szalad  az  idő - ez  a  feleség  véleménye, s férje  egyetértőn  bólint.
A fürdőbe   egyre  többen jönnek - ahogy körülnézünk,  látjuk, szinte  azonos  arányban vannak a fiatalok, gyermekes  családok  hiszen a környezet  nagyon kellemes,  a  kicsiket a víz mellett  a parti   játszótér  is szórakoztatja. Mégis, mintha  többen lennének  az idősebb korosztályok  képviselői.   Nemcsak felüdülést,  gyógyulást is keresnek, s találnak  ebben az intézményben.  
Visszakanyarodva  az eredeti  hírhez: a Fidesz  szakpolitikusának  bejelentése sok tíz- vagy százezer nőben élesztette a reményt: negyven év munka után jöhet a pihenés.

Évente hatezerrel számol

Iván László gerontológus professzor, a Fidesz szakpolitikusa jelentette be a nők számára kedvező nyugdíjba vonulási lehetőséget.
A  kormány elé  kerülő  tervezet  hírét két napja  már minden  hírközlő eszköz  sugározza.  Iván professzor lapunk kérdésére megerősítette,  hogy   számításaik szerint évente mindössze  hatezerre  tehető azoknak a nőknek a száma, akik  negyven év  szolgálati  idő  után, de  a még hatályos     59.  éves  életkor betöltése előtt  igénybe vehetnék a teljes összegű  öregségi nyugdíjat - január  elsejétől lépne életbe a törvény, amennyiben  ezt  a  képviselők az  őszi parlamenti  ülésszak idején megszavazzák. A professzor szerint a tervezet  megkapja a többség  szavazatát.  Iván  László   elmondta azt is, hogy a nyugdíjasoknaknak erősödött az érdekképviseletük,  hiszen az ifjúsági-szociális-lakhatási  parlamenti bizottság  albizottságaként  megalakult - az ő elnökletével -  a  nyugdíj- és idősügyi albizottság.  A Szociális és Egészségügyi Minisztériumban pedig   főosztályt kapott   a  nyugdíj- és idősügy.
- A  negyven év  szolgálati idő  megszerzése  utáni nyugdíjba vonulás  természetesen csak lehetőség, amellyel  a hölgyek  élhetnek, vagy  dönthetnek úgy is, hogy nem élnek, tovább dolgoznak a  tényleges   öregségi  nyugdíjkorhatár - jelenleg  62  év  - eléréséig.  A  munkáltató sem  mondhat fel  annak, aki nem  akar nyugdíjba menni - tette  hozzá Iván László. Kérdésünkre,  van-e  valamilyen  tennivalója  aktuálisan  annak, aki   úgy számol, hogy negyvenéves szolgálati viszonnyal a háta mögött nyugdíjba kíván vonulni, a szakpolitikus  azt mondta, egyelőre  semmi. Ám a  szolgálati időt  érdemes megállapíttatni.